Hajnal Anna oldala - Ha érdekel a jövőd...
Csanyteleki-féle Oktatási Modell
Frissítve: 2021.09.25.
019 - Európai ajánlások     HA főoldal     CsOM főoldal     000 - Tartalom     021 - Gyermekvédelmi törvény
 
020 - Magyar alkotmány
"Az, hogy valamit rossz célra is lehet használni, az nem a tudomány, hanem a politika dolga."
Teller Ede
 
 
      Az alábbiakban a mai napon (2021.09.25.) érvényes alaptörvényből idézzük a nevelés-oktatás szempontjából lényegesebb részeket. Vajon mindenki érti, hogy mit jelentenek az alaptörvény kijelentései? (A fehér színnel írt szöveg: a szerző magyarázó megjegyzései.)
 
 
      Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) - részlet (a hatályos állapot)
 
      Isten, áldd meg a magyart! - Ami nem azt jelenti, hogy törvényileg kimondjuk, hogy "Van Isten!"; ezzel kirekesztve vagy irányítva az isten(ek) létezését tagadó, illetve kétkedő embertársainkat. Ez csak egy történelmi alapon nyugvó, hagyománytisztelő bevezető idézet. (Az alaptörvényünk bevezetése, a Nemzeti Hitvallás, inkább történelmi, mint "emberjogi" jellegű.)
 
 
      NEMZETI HITVALLÁS
 
      ...
      Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát... ápoljuk és megóvjuk.
      ...
      Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. - Itt kell felhívnunk a pedagógusok figyelmét arra, hogy az "emberi méltóság" = "gyermeki méltóság", amelynek mellőzése mindennapos iskoláinkban. A pedagógusoktól kapott pellengérre helyezés, csúfolódás, gúnyolódás, megszégyenítés sok gyermek jutalma hibáiért (vélt hibáiért), mulasztásaiért.
      ...
      Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. - A nevelés és oktatás (beleértve a szervezett köznevelést, az iskolákat is) egyik fő célja a munkára való felkészítés. Vagyis, ha valaki "nem találja a helyét a munka világában", akkor ennek nem egyedül az egyén, hanem annak (családi és iskolai) nevelése és oktatása is oka lehet.
      Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. - Ahhoz, hogy ezt minden ember kötelességének érezze, messze nem elég csupán megfogalmazni a problémákat, mindenkinek személyes tapasztalattal kell rendelkeznie az elesettség, a kiszolgáltatottság és a nyomor "terén".
      Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. - Sajnos a "jó élet" fogalmát nem tisztázza a törvény szövege! Bárcsak a (szintén nem tisztázott jelentésű) "boldogság" szóval helyettesíthetnénk ezt! Hiszen tudjuk, hogy sokan, akikről mások azt tartják, hogy jó életük van, boldogtalannak tartják (érzik) magukat.
      ...
      Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. - Tehát a köznevelésnek (közoktatásnak) alapvető feladata a magyarságtudat kialakítása, amit természetesen túlzásba is lehet vinni, eljutva akár a szélsőséges nacionalizmusig. - Valószínű, hogy a planetáris társadalom felé vezető úton (a kevert nemzetiségű családok sokasodásával) egyre nehezebb, majd végül lehetetlen feladat lesz bármilyen nemzeti önazonosságtudatot megteremteni, de addig is sokat tehetünk a magyar kultúra megőrzéséért és a magyarságérzés "igazán jó érzéssé" formálásában.
      ...
      Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. - Láthatjuk, hogy az alaptörvény szerint is szükség van a változásra! Akkor miért nem csináljuk?
      ...
 
 
      ALAPVETÉS
 
      ...
      H) cikk
      ...
      (2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
      (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
      ...
      N) cikk
      (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. - Ennek alapján elvárható az átlátható oktatásfinanszírozás is.
      ...
      O) cikk
      Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. - A felelősségtudat és a kötelességtudat aggasztóan alacsony átlagos szintje észlelhető minden korosztálynál. A (családi és köz-) nevelés feladata ezen változtatni, az állampolgári (és globális polgári) tudatot erősíteni. Nem az a cél, hogy megtanuljuk és tudjuk a kötelességünket, hanem érezni, hogy valami kötelességünk. Habár a nyugati kultúrák az "individualizmus mindenek fölött" (az egyéni érdekek érvényesítése mindenek fölött) üzenetet sugallják, ez is csak egy szélsőséges álláspont. A társadalom "egészsége" (és az ebből is következő egyéni boldogság) érdekében megfelelő szintű kollektivizmussal (a közösségi élet felértékelésével) kell átitatnunk a közfelfogást, ami csak neveléssel (tudatos személyiségfejlesztéssel) valósítható meg.
      ...
      P) cikk
      (1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. - A környezetvédelemről próbáljuk áthelyezni a hangsúlyt a természetvédelemre! Habár a kettő egyértelműen összefügg (a megfelelő természetvédelem egyben megoldja a környezetvédelmi problémákat is) a többség még nem érzi át fontosságukat, csak akkor cselekszik, amikor már nagy a baj. Együtt kell élnünk biológiai környezetünkkel, értenünk kell mi a jó mindkettőnknek.
      ...
      Q) cikk
      (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. - A nagy problémáink globálisak, így csak globálisan oldhatók meg. (Hiába vigyáz valaki az óceánokra vagy a Föld légkörére, ha mások tovább szennyezik azt.) Meg kell értenünk, hogy nem élhetünk elszigetelt jólétben! Minél hamarabb globális megoldásokat kell találnunk, mert a késlekedés idővel még nagyobb problémákban teljesedik ki.
      ...
      R) cikk
      ...
      (4) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. - Ez a 2018-ban hozzáírt bekezdés, látszólag a keresztény kultúrát, a keresztény vallást a többi vallás fölé emeli. Mivel a törvény konkrét feladatokat nem ad, csak feltételezhetjük, hogy a köznevelés területén csupán a kereszténység történetének és hagyományainak megismerését tűzi ki célul, és nem jelent a vallásszabadság alapvető jogával szemben álló hátrányos megkülönböztetést.
      ...
 
 
      SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
 
      I. cikk
      ...
      (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. - Tehát a gyermekek jogait is. Lásd 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról!
      ...
 
      II. cikk
      Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. - Tehát a gyermeki méltóság is sérthetetlen. (Ehhez kapcsolódik a következő cikk.) Illetve, a gyermek védelmét (és nevelését) a fogantatástól kell kezdeni, ami csak a szülők nevelésével valósítható meg.
 
      III. cikk
      (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni... - Hogyan lehetséges, hogy a felnőttek, a tanárok és a gyermekek mégis nap mint nap megsértik ezt az alapvető jogot más gyermekek kárára. A legtöbb gyermeknek nincs olyan napja, amikor ne kellene csúfolódást, megalázást, fizikai erőszakot vagy akár verést elviselnie. Rendben van ez így?
      ...
 
      VII. cikk
      (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását... - Vajon hány vallásos szülő kérdezi meg a gyermekeit, hogy követni akarják-e az általuk vallottakat?
      ...
 
      X. cikk
      (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. - A tanulás szabadságával összeegyeztethető az "egyen" általános iskola, az alaptanterv és kerettanterv rendszer? Egyértelműen: NEM! Akkor a jelenlegi közoktatás alkotmányellenes?
      ...
 
      XI. cikk
      (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
      (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. - Tehát nem csak joga van hozzá, hanem kötelessége is művelődnie! És gyermekkorában még csak nem is választhatja ki, hogy milyen téren művelődik.
      ...
 
      XII. cikk
      (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához... - Kivéve a gyermekeknek, mert azok akármennyire is nem akarnak valamit, meg kell csinálniuk azt. Például: 10-17 évnyi iskolát napi 8-10 óra munkával és tanulással. (Sok felnőtt is ezt érti munka alatt: napi 8-10 óra nem akart tevékenység. Talán a gyermekek is megérdemelnék ezért a fizetést? Hiszen annyit vagy többet teljesítenek mint egy felnőtt.)
      ...
 
      XV. cikk
      ...
      (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. - A családokat a 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről, a gyermekeket az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a fogyatékkal élőket az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, a hátrányos helyzetűeket a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról védi.
 
      XVI. cikk
      (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. - Mivel tudjuk, hogy a gyermekek különbözőek, azt is tudjuk, hogy különböző nevelést és oktatást igényelnek a bennük rejlő képességek kibontakoztatásához. Azt is tudjuk, hogy jelenleg közel "egyen"-oktatásra vannak ítélve, amely nem biztosítja a megfelelő fejlődést. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát - Sajnos vannak bizonyos tények, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül: "Az ember születéskor megállapított neme (férfi vagy nő), olykor nincs összhangban az adott személy nemi identitásával – azaz azzal, ahogyan a neméhez viszonyul és a nemére gondol. A kutatások szerint a nemi szerep diszfória aránya férfiak között felnőttkorban 1:30000-hez, nők között 1:100000-hez." - (2020, Gyermekjogi Civil Koalíció), és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. - Ez a rész egyértelműen ellentétes a következő bekezdéssel. Mit csináljon a szülő, ha nem a keresztény értékrend szerinti (hanem tegyük fel, jobb) nevelést szeretne gyermekének?
      (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. - Mi közül választhatnak most? A lakóhelyüknek megfelelő körzeti óvoda vagy egy fizetős magánóvoda közül. A lakóhelyüknek megfelelő körzeti általános iskola, egyházi iskola vagy egy fizetős magániskola közül (amelyek közel azonos kötelező tanterv alapján működnek). Amikor a nevelési tartalom már elenyésző, szinte csak az oktatás van előtérben: felvételi eredménytől függően (tehát korlátozottan) tetszőleges középiskolát (vagy szakmát) és felsőoktatási intézményt.
      (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
      ...
 
      XVIII. cikk
      (1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos. - Sajnos tudjuk, hogy az iskolai versenyhelyzet és teljesítménykényszer számos lelki és testi betegséget okoz; és azt is, hogy az iskolai (kötelező) teendők mennyiségben és "nehézségben" felérnek egy felnőtt munkájával (csak a gyermekek nem kapnak érte fizetést).
      ...
 
      XX. cikk
      (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. - A gyermekek testi és lelki egészségéhez testileg és lelkileg egészséges példára (családra, iskolára) van szükség. Amíg a szülők testileg és lelkileg egészségtelen életmódot folytatnak és a pedagógusi példák is visszatetszőek, nem várhatunk kiutat a jelenlegi "gyenge-közepes" helyzetből.
      ...
 
      XVIII. cikk
      ...
      (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
 
 

 
Lap eleje
019 - Európai ajánlások     HA főoldal     CsOM főoldal     000 - Tartalom     021 - Gyermekvédelmi törvény