 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2021.10.02. |
|
|---|
022 - Családvédelmi törvény
"Gondolkozz, ahogy apád tanított! Élj, ahogy anyád tanított!"
Leonardo da Vinci
Az alábbiakban a mai napon (2021.10.02.) érvényes családvédelmi törvényből idézzük a nevelés-oktatás szempontjából lényegesebb részeket. Vajon mindenki érti, hogy mit jelentenek a törvény kijelentései? (A fehér színnel írt szöveg: a szerző magyarázó megjegyzései.)
2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről - részlet (a hatályos állapot)
A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. - Ha egy családot már csak az erkölcs (a kötelességtudat) "tart össze", régen rossz (a tagjainak). Főleg a gyerekeknek! Inkább: a család egy belső késztetésen (motiváción) alapuló együttélési forma, ahol a tagok azt érzik, hogy oda akarnak tartozni (ez a szociológiai családfogalom, nem csupán származási köteléket jelent). A társadalom is akkor jár jól, ha a családokat ebben a formában "képzeli el", így támogatja. Manapság ez már a közerkölcs szerint is egyre inkább így van, hiszen amelyik felnőtt fél azt érzi, hogy nem akar már a családba tartozni, elhagyhatja azt.
A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
A családban történő nevelkedés biztonságosabb (Ez mit jelent?) minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, (Az érdekházasságok - amelyek nem, vagy csak egyoldalú érzelmi alapon köttetnek - és a kényszerházasságok száma még jelentős lehet, és ezek nem jelentenek biztos alapot.) ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. - A házasság nélküli "együttéléssel" létrejött családok esetében talán még erősebb az érzelmi kötődés, hiszen a feleket nem köti annyi külső (jogi, egyházi, erkölcsi) dolog. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.
Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.
Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. - És, nincs jól működő nevelés. Ne a házasság intézményének "erőltetése" legyen a cél, hanem a "harmonikusan működő családok" alapítására és fenntartására képes fiatalok nevelése! A harmonikus családok harmonikus családok alapítására képes fiatalokat nevelnek, így a kör néhány generáció alatt bezárul = a családok többsége az ideálishoz közelivé válik.
A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő - köztük a nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok.
Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését.
A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására a vallási közösségek is kiemelt figyelmet fordítanak.
...
I. Fejezet
Célok és alapelvek
1. § (1) Az állam - önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is - védi a család és a házasság intézményét, különös tekintettel a családi kapcsolat alapját képező szülő-gyermek viszonyra (Mindennapi tapasztalataink alapján azt hihetnénk, hogy a családi kapcsolat alapja az alapító felnőttek közötti viszony. Ne felejtsük el, hogy a gyermektelen család is család!), melyben az anya nő, az apa férfi. - Ez a kiegészítés rengeteg vitát szült, rengeteg megalapozatlan állítás és magyarázat látott napvilágot. A későbbiekben megpróbálunk tudfományos alapon rendet tenni közöttük.
(2) A rendezett családi viszonyok védelme és a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának érvényesülése különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében. - Sajnos vannak bizonyos tények, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül: "Az ember születéskor megállapított neme (férfi vagy nő), olykor nincs összhangban az adott személy nemi identitásával – azaz azzal, ahogyan a neméhez viszonyul és a nemére gondol. A kutatások szerint a nemi szerep diszfória aránya férfiak között felnőttkorban 1:30000-hez, nők között 1:100000-hez." - (2020, Gyermekjogi Civil Koalíció)
(3) Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. - Főleg pénzügyi támogatással, kevéssé értelmi és érzelmi alapú "kedvcsináló" neveléssel, illetve "családalapítás segítéssel". (Magyarország 2016-ban: 463.000 egyedülálló gyermektelen férfi; 753.000 egyedülálló gyermektelen nő, 793.000 gyermektelen házaspár, 234.000 gyermektelen élettársi kapcsolat. - KSH)
(4) Az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.
2. § (1) A családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa.
(2) Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása.
3. § (1) A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.
(2) Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya. - Csak a legfőbb nevelő erő, a jó példa hiányzik: a gyermekek fele megromlott házastársi viszonyok mellett él és váláso(ko)n megy át.
4. § (1) A munkavállaló szülő jogosult arra, hogy gyermeke elhelyezéséhez munkaideje tartamára az államtól segítséget kapjon.
(2) Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó, a családok igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét. - Vajon a bölcsőde helyettesíti az anyát?
(3) Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét.
5. § E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását... - Sajnos nincs rá semmi biztosíték, hogy a fiatalok az adott tartalmat választják.
5/A. § E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. (Ez 2021-ben került be a törvénybe.)
6. § (1) Az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén.
(2) Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.
II. Fejezet
A családi jogállás és az abból eredő főbb kötelezettségek és jogok
3. Szülői kötelezettségek és jogok
9. § (1) A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján - külön törvényben foglalt eltéréssel - azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír.
(2) A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa.
(3) A kiskorú gyermek szülője köteles különösen
a) gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani,
b) gyermekével együttműködni,
c) gyermekét az őt érintő kérdésekről - korának és fejlettségének megfelelően - tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
d) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
e) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,
f) a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni,
g) gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.
(4) A szülő köteles a gyermekre tekintettel kapott támogatást a gyermek gondozására, nevelésére fordítani.
(5) A kiskorú gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke felelős nevelését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
10. § A szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel - kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is - köteles a gyermek tartására.
4. A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai
12. § (1) A külön törvényben foglaltak szerint tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének.
(2) A kiskorú gyermek kötelessége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön.
13. § (1) A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
(2) A kiskorú gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a családban történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez.
(3) A kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el.
(4) A kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az állam kötelessége, hogy ilyen esetben a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit szükség szerint biztosítsa.
(5) A családjától elválasztott kiskorú gyermeknek a legrövidebb időn belül vissza kell kerülnie családjához, ha ennek törvényben meghatározott feltételei teljesülnek. Ennek érdekében az állam minden szükséges intézkedést megtesz.
14. § A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
III. Fejezet
A család és a gyermekvállalás védelme a foglalkoztatás terén
15. § (1) A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést.
(2) A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg.
16. § (1) A várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg
a) a foglalkoztatásra irányuló szerződés munkavégzés helyének megváltozása miatti módosítása,
b) a rendkívüli, illetve az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség,
c) a más helységben végzendő munkára kötelezés, továbbá
d) a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye
esetén.
(2) A várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani.
17. § A szülőt külön törvény szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni
a) gondozása céljából legalább a gyermek harmadik életéve, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, ikergyermekek nevelése esetén a külön törvény szerinti korhatár betöltéséig,
b) ápolása céljából legalább a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, illetve ezt követően a személyes ápolás indokoltságának igazolása alapján.
18. § A szülő külön törvény szerinti felmondási védelem alatt áll, ha
a) háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel,
b) beteg gyermekét ápolja,
c) várandós, szülési szabadságon vagy a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vagy gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban vesz részt.
19. § A gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére - legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig - külön törvény szerinti részmunkaidőben kell foglalkoztatni.
20. § (1) A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére - külön törvényben foglaltak szerint -
a) mindkét szülő pótszabadságra,
b) a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és
c) a várandós, illetve szülő nő szülési szabadságra
jogosult.
(2) A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb huszonnégy hétnél, kivéve, ha az anya a szülést követően nem tudja, vagy nem akarja a gyermekét gondozni.
...
IV. Fejezet
A családok és a gyermekvállalás állami támogatása
22. § (1) Az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket.
(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.
23. § (1) Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek - legalább hároméves koráig történő - gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez.
(2) A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak előzetes időtartamára tekintettel - családonként eltérő.
(3) A támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén - kivéve, ha az az ellátás jogosultjára nézve kedvező tartalmú - a módosítás hatálybalépésére a kihirdetésétől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani.
24. § A gyermeket nevelő szülő részmunkaidős foglalkoztatásához, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt.
25. § (1) A generációk közötti együttműködés ösztönzése érdekében az állam törekszik arra, hogy a család tagjainak egymás iránti felelősségvállalása erősödjön, és ez a felelősségvállalás elismerést nyerjen.
(2) A gyermeket nevelő szülő a nyugdíjrendszer fenntartásához a gyermek(ek) felnevelésével hozzájárul. A gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányokat az állam külön törvény szerint ellentételezi.
⇐ 021 - Gyermekvédelmi törvény ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 023 - Fogyatékossági törvény