 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2020.07.03. |
|
|---|
014 - Nemzetközi nevelési szervezetek
"Aki harcol, veszíthet. Aki nem harcol, már vesztett is."
Bertolt Brecht
"Az emberiség eddigi története, ahogyan ismerjük, nem más, mint az emberiség egyre nagyobb és nagyobb összefogásra való törekvése."
Lev Tolsztoj
Az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (angolul: United Nations, röviden: UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. A második világháború után, 1945-ben a Nemzetek Szövetsége utódjaként azzal a céllal alapították, hogy megelőzzék a háborúkat és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik megtárgyalására.
A tagországok száma jelenleg 193, beleértve csaknem az összes elismert független államot.
Magyarország - a világháború veszteseként - nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek, 1955. december 14-én csatlakozott a világszervezethez. (Wikipédia)
Az ENSZ munkáját szakosított szervezetei segítik. Oktatásügyi kérdésekben az UNESCO nevű szervezete munkálkodik.
Az UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization), az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án fogadták el 44 állam képviselőinek jelenlétében.
Az UNESCO-nak jelenleg 195 tagállama és 10 társult állama van, a tagállamok a csatlakozást követően nemzeti bizottságot állítanak fel az UNESCO Nemzeti Bizottságainak Alapszabálya szerint.
Magyarország 1948. szeptember 14. óta tagja az UNESCO-nak. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság (UMNB) az UNESCO programjainak, elveinek magyarországi megvalósítására alakult kormánytanácsadó testület.
Az ENSZ alapokmánya a következő oktatásügyi feladatot írja elő:
1. cikk Az Egyesült Nemzetek célja, hogy... gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása útján, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő tiszteletben tartásának előmozdítása és támogatása révén nemzetközi együttműködést létesítsen.
Az UNESCO alkotmánya a következő oktatásüggyel kapcsolatos részeket tartalmazza:
Mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekében munkálkodni;
Az emberiség történelme folyamán az egymás kölcsönös meg nem értése volt a népek közötti gyanakvás és bizalmatlanság oka, miáltal ezen nézeteltérések igen gyakran vezettek háború kitöréséhez;
A most véget ért, nagy és borzalmas háború azáltal vált lehetővé, hogy az emberi méltóság, egyenlőség és kölcsönös tisztelet demokratikus eszményét megtagadták, s helyükbe a tudatlanságot és előítéletet kihasználva az emberek és fajok közötti egyenlőtlenség tanát akarták állítani;
Azt, hogy az emberi méltóság megköveteli a kultúra széles körű terjesztését és azt, hogy az emberiséget igazságosságra, szabadságra és békére neveljék, és e téren valamennyi nemzetre a kölcsönös segítés és gondoskodás szellemében elvégzendő szent kötelességek hárulnak;
Az olyan béke, amely kizárólag a kormányok politikai és gazdasági jellegű megállapodásain alapul, nem hozhatja el a világ népeinek egyöntetű, tartós és őszinte összefogását, tehát a tartós alapokon nyugvó békét az emberiség szellemi és erkölcsi együttérzésére kell alapozni.
Ezen okokból kifolyólag a jelen Alkotmány részes államai, bízva a nevelésügy területén a teljes körű, mindenkire érvényes esélyegyenlőségben, az objektív igazság szabad kutatásában, valamint az eszmék és ismeretek szabad cseréjében, közös megegyezéssel elhatározzák, hogy továbbfejlesztik és erősítik a népeik közötti érintkezés eszközeit, és ezeket az eszközöket egymás kölcsönös megértésére és egymás szokásainak igazabb és alaposabb megismerésére használják fel.
I. cikk 1. A Szervezet céljául tűzte ki, hogy hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához azáltal, hogy elősegíti a nemzetek közötti együttműködést a nevelésügy, a tudomány és a kultúra révén annak érdekében, hogy előmozdítsa az igazság, a jogállamiság és az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes tiszteletben tartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya faji, nemi, nyelvi, illetve vallási megkülönböztetés nélkül a világ népei javára elismer.
2. E célból a Szervezet:
...b) Erőteljes lendületet ad a közoktatásnak és a kultúra terjesztésének, nevezetesen:
Együttműködik azokkal a tagállamokkal, amelyek oktatási tevékenységük fejlesztése érdekében segítséget kérnek;
A nemzetek között olyan együttműködést hoz létre, amely lehetővé teszi annak az eszménynek a megvalósítását, hogy az oktatás, fajtól, nemtől, illetőleg gazdasági vagy szociális megkülönböztetéstől függetlenül mindenki számára egyenlő mértékben elérhető legyen;
Olyan nevelési módszereket javasol, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyermekeket az egész világon felkészíthessék a szabadsággal járó felelősség tudatára;
c) A tudás megőrzése, növelése és terjesztése érdekében:
Gondoskodik a világ örökségének részét képező könyvek, művészeti alkotások és történeti, illetve tudományos értékű műemlékek megőrzéséről és védelméről, valamint az érintett nemzeteknek erre vonatkozóan nemzetközi megállapodásokat ajánl;
A szellemi tevékenység minden területén ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést, beleértve a nevelésügy, a tudomány és a kultúra területén tevékenykedő személyek, valamint kiadványok, műalkotások, tudományos alkotások és más tájékoztató anyagok nemzetközi cseréjét;
A nemzetközi együttműködés módszereinek bevezetésével törekszik arra, hogy a világ összes országának népei által létrehozott, nyomtatott és megjelentetett anyagok egymás számára hozzáférhetőek legyenek.
3. A tagállamok kultúrája és oktatási rendszerei függetlenségének, sértetlenségének és gyümölcsöző sokszínűségének megőrzésére tekintettel a Szervezet tartózkodik a beavatkozástól olyan kérdések esetében, amelyek alapvetően a tagállamok nemzeti joghatóságainak körébe tartoznak.
Ajánlott kiegészítő olvasmány: Kozma Tamás: UNESCO alulnézetben (83. o.)
Az OECD, 1961-es alapítása óta azon munkálkodik, hogy segítse a tagországokat szakpolitikáik minél jobb kialakításában és ezek végrehajtásában. Mottója, a "jobb irányelvek a jobb életért", azt jelenti, hogy az "objektivitás, nyitottság, merészség és integritás" elveinek követésével vitákra ösztönöz, tudományos megalapozottságú bizonyítékokat szolgáltat és elősegíti a kritikus globális kérdések megértését.
Az OECD főbb oktatási témái:
• PISA (Programme for International Student Assessment) - Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program - 15 éves tanulók monitorozó jellegű felméréssorozata, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a teljesítményeket.
• Education at a Glance - információ gyűjtemény, amely aktuális adatokat szolgáltat az oktatási rendszerek szerkezetéről, pénzügyeiről és teljesítményéről az OECD-országokban és számos partnergazdaságban.
• PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) - Felnőttkori Kompetenciák Nemzetközi Értékelésének Programja - felméri a felnőttek jártasságát a kulcsfontosságú információ-feldolgozási készségekben - az írás-olvasás, a számolás és a problémamegoldás terén -, és információkat és adatokat gyűjt arról, hogy a felnőttek hogyan használják készségeiket otthon, munkahelyükön és a tágabb közösségben.
• TALIS (Teaching and Learning International Survey) - Nemzetközi Tanítási és Tanulási Felmérés - tanárok és iskolavezetők tapasztalatai és véleményei alapján adatokat gyűjt és következtetéseket von le a sikeres tanítási és tanulási gyakorlatok felismerésére és tagországok közötti megosztására.
Az OECD néhány magyar vonatkozású oktatási tájékoztatása:
• A magyar oktatási rendszer folyamatábrája
• Magyar jelentések
• PISA 2018 magyar eredmények
Ajánlott kiegészítő olvasmány: Kozma Tamás: OECD alulnézetben (77. o.)
Az IEA, 1958-as alapítása óta több mint 30 kutatást végzett a nemzetközi oktatási eredményekről. Tanulmányai a matematikával, a természettudományokkal, az olvasással, az állampolgári ismeretekkel, a számítógépes és információs műveltséggel, valamint a tanárképzéssel foglalkoznak.
Állandó nemzetközi kutatási témái (felmérései):
• PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) - Nemzetközi Olvasás és Szövegértés Vizsgálat - 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeit vizsgálja.
• TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) - Irányzatok a Matematika és a Természettudományok Oktatásában - 4. és 8. évfolyamos tanulók matematika és természettudományi képességeit vizsgálja.
• ICCS (International Civics and Citizenship Education Study) - Nemzetközi Állampolgári Ismeretek Felmérés - 8. évfolyamos tanulók állampolgári ismereteiket, meggyőződéseiket, attitűdjeiket vizsgálja.
• ICILS (International Computer and Information Literacy Study) - Nemzetközi Számítógépes és Információs Műveltségi Felmérés - 8. évfolyamos tanulók számítógép kezelési ismereteit és információs műveltségét vizsgálja.
⇐ 013 - Politika ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 015 - Nemzetközi ajánlások