 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2020.07.03. |
|
|---|
012 - Oktatáselmélet
"Az egyéniségek eltűnnek, mihelyt egyenlő oktatással nivellálunk valamely népet."
Honoré de Balzac
"Az iskolázás első néhány éve kulcsfontosságú. Ez az az időszak, amelyben a legtöbb gyerek betörik, és elveszti saját akaratát. Ez az az időszak, amelyben megtanulja, hogy az ő kíváncsisága nem érdekes, hogy mások döntik el, mit kell tanulnia."
Fóti Péter
"Az oktatáselmélet olyan multidiszciplináris tudományág, melynek fejlődését, változását a gyermekre vonatkozó tudományos nézetek alakulása, a társadalmi igények, elvárások változása, továbbá magának a pedagógia tudományának önfejlődése egyaránt befolyásolja.
Az oktatáselmélet átfogja mind a tanítás, mind a tanítás által irányított tanulás minden elméleti és gyakorlati problematikáját.
Az oktatáselmélet magában foglalja az oktatás céljának, tartalmának, folyamatának, stratégiáinak, módszereinek, szervezeti formáinak, kereteinek, eszközeinek tudományos kifejtését.
Az oktatáselmélet a gyakorlat számára kritériumokat állít, és meghatározza e kritériumok elérésének elégséges feltételét, azaz az ismeretek, jártasságok, készségek, képességek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésének legcélravezetőbb módjaira vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, s mércét állít, útmutatást nyújt a tanítás vagy tanulás bármilyen speciális módjának elbírálásához, értékeléséhez.
Az oktatáselmélet az iránytű szerepét tölti be a tantárgy-pedagógiák számára. A tantárgy-pedagógiák (szakdidaktikák, szakmódszertanok) ugyanis valamely műveltségi terület/tantárgy tanításának-tanulásának és a kapcsolódó nevelési feladatoknak módszereivel foglalkoznak." (Réthyné, 2000)
OKTATÁSELMÉLET (DIDAKTIKA): a szándékos tanítás és a szándékos tanulás tudománya.
Az oktatáselmélet (didaktika) alapkérdései:
• Ki tanítson?
• Kit tanítson?
• Mit tanítsunk?
• Hogyan tanítsunk?
Az oktatáselmélet (didaktika) tárgya összetett és bonyolult, ezért az elméletalkotáshoz számos társtudomány és segédtudomány eredményeit kell felhasználnia.
"A didaktika, mint az oktatás elmélete, a legszorosabb kapcsolatban a nevelés elméletével van. A pedagógiai gondolkodás fejlődését a neveléstörténet tárja fel. Az összehasonlító pedagógia a főbb nemzetközi irányzatok bemutatásával segíti az oktatás elméletét. A didaktikát a pedagógián kívül történetileg a legszorosabb kapcsolat a filozófiához fűzi." (Molnár)
"A didaktikai alapelvek olyan általános követelmények, irányelvek, amelyek a tanítási-tanulási folyamat legfontosabb törvényszerűségeit tükrözik; az iskolai oktatás tapasztalataiból leszűrt általánosítások, amelyek következetes érvényesítése tovább növeli a tanítás-tanulás hatékonyságát." (Gaál-Jászi, 2015)
"Az általánosan elfogadott didaktikai alapelvek a következők:
• Aktivizálás: figyelemkoncentráció, emlékezeti élénkség, stb.
• Differenciálás: egyéni képességek figyelembe vétele.
• Érthetőség: a szakmaiság és az érthetőség harmóniája.
• Fokozatosság: az előzetes ismeretekre építve.
• Megerősítés: mind pozitív, mind negatív.
• Motiválás: a tanulási kedv felébresztése.
• Rendszeresség: a tananyag logikus felépítése és optimális adagolása.
• Szemléletesség: a valóság modellezése.
• Tartósság: az elsajátított ismeretek beépítése a személyiségbe, fejlesztendő attitűdbe.
• Tudományosság: az adott szaktudomány eredményeinek tükrözése.
• Visszacsatolás: tájékoztatás a haladásról.
...A tanítás és tanulás ugyanis nem tud megtörténni, ha nincs meg az aktivizálás és a motiválás, ha a tananyag nem érthető vagy tudományos, ha a megtanult anyagokra nincs megerősítés vagy visszacsatolás, vagy egyszerűen csak nem tartós.
Bármely feltétel nem teljesülése esetén komoly hátrányt szenved a tanuló, a tanító pedig feleslegesen tartotta be a többi alapelvet." (SKOLL, 2020)
⇐ 011 - Digitális pedagógia ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 013 - Politika