 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2020.07.03. |
|
|---|
008 - Kommunikációtudomány
"A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége."
Dan Millman
"A megfelelő szó megteszi hatását, de soha egyetlen szó sem lehet olyan hatásos, mint egy jól időzített szünet."
Mark Twain
"A kommunikációnak mindig nagy szerepe volt az emberi társas kapcsolatok alakításában... Nem csupán hivatalból és szándékosan kommunikálunk, hanem mindennapi életünk során minden helyzetben, sőt, akkor is amikor nem tudunk róla, hogy tesszük. A hivatali munka bármely mozzanatában a szabályozott tárgyszerű viselkedéseken túl valami más, szabad szemmel nem látható jelenségek zajlanak le ember és ember között. Az információtudományban, az üzleti világban illetve az azokat segítő szakmákban elengedhetetlen a társas érintkezési szabályok ismerete, a közösségben történő konfliktusok kezelése, csoportviták irányítása, a kreatív problémamegoldás, valamint a médiumok által történő megjelenítés törvényszerűségeinek az ismerete.
A kommunikáció valójában az egyik legfontosabb emberi életjelenség, amely minden társadalmi folyamatban szerepet játszik, s ilyenformán a kommunikációelmélet szorosan kapcsolódik hírközléshez, kibernetikához, filozófiához, pszichológiához, szociológiához, antropológiához, pedagógiához, nyelv- és irodalomtudományhoz, művészetelmélethez, esztétikához." (Forgó, 2021)
KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNY: a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval foglalkozó tudomány.
A kommunikáció az információcsere folyamata egy közös jelrendszer segítségével.
"A kommunikációnak többféle értelmezése van, attól függően, hogy az elmélet vagy a gyakorlat oldaláról, illetve hogy melyik tudományterület felől közelítünk hozzá. Az információelmélet szerint egy információforrás váltakozó jelek kibocsátásával információt ad egy másik rendszernek. A szociológiát az érdekeli, hogyan történik az információátadás az emberek között a társadalmi szféra különféle rendszereiben. A pszichológia a lényeget abban látja, hogy egy forrás egy másik rendszert váltakozó jelzések manipulációjával befolyásol. A nyelvtudomány felől nézve a kommunikáció lényegében az emberek közötti gondolatcsere egy jelrendszer, alapvetően a nyelv segítségével. Biológiai értelemben pedig a kommunikáció az élő szervezetek (rész)rendszereiben folyó információátadás. És még hozhatnánk más területről is példákat. A különböző felfogásokban közös, hogy a kommunikációt információk, üzenetek átadásának, cseréjének, közzé tételének, értelmezésének tartják." (Balász-H. Tomesz-H. Varga, 2013)
A kommunikációtudomány területei (Balász-H. Tomesz-H. Varga, 2013):
| KOMMUNIKÁCIÓ- TUDOMÁNY |
ELMÉLETI KOMMUNIKÁCIÓ- TUDOMÁNY |
KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET |
|---|---|---|
| BIOLÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| HUMÁN KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| HÁLÓZATI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| TUDOMÁNYTÖRTÉNET | ||
| GYAKORLATI KOMMUNIKÁCIÓ- TUDOMÁNY |
KOMMUNIKÁCIÓOKTATÁS | |
| ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS | ||
| KOMMUNIKÁCIÓS TRÉNING | ||
| MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ | ||
| ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| KAMPÁNYKOMMUNIKÁCIÓ | ||
| KRÍZISKOMMUNIKÁCIÓ | ||
| KÖZÉLETI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| SZAKRÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| TUDOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| MŰVÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ | ||
| PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ |
A pedagógiai kommunikáció pedagógiai céloknak alávetett és pedagógiailag szabályozott, intézményesült, többé-kevésbé tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely a nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban, a nevelők által irányított, ill. befolyásolt személyközi kapcsolatokban megy végbe." (Jászi, 2015)
PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓTAN: "az a tudományterület, melynek a tárgya egy sajátos kommunikáció, az oktatási-nevelési helyzetekben folyó, a kommunikáció általános jegyeivel jellemezhető kommunikáció.
A kommunikációelméleti (információelmélet, kibernetika, pszichológia) és neveléstudományi területeken (didaktika, neveléselmélet, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként használhatók fel a pedagógiai kommunikáció értelmezése során, melyek több területen is érintkeznek egymással. A nyelv a pedagógiai kommunikáció elsődleges közege, mert az emberi gondolkodás, cselekvés és tanulás elképzelhetetlen a nyelv alkalmazása nélkül. A nyelvtudományok közül a pedagógiai kommunikáció számos területen kapcsolódik a pszicho- és a szociolingvisztikához.
A pszicholingvisztika - a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja - a beszélt és írott nyelvvel foglalkozik. A pedagógiai kommunikáció többek között az alábbi területek eredményeit hasznosítja: beszédészlelés, beszédmegértés, beszédreprodukció, nyelvelsajátítás.
A szociolingvisztika - a társadalmi rétegződés és a nyelvhasználat összefüggéseit vizsgálja - kutatási eredményeiből a réteg-specifikus nyelvi kódokat emeljük ki, mert ezek döntő hatással vannak a társadalmi rétegződésre és az iskolai előmenetelre. A diák kommunikációs kompetenciája egyrészt meghatározza az iskolai teljesítőképességét, másrészt visszahat a tanítás-megértési és a tanulási folyamataira.
A nevelésszociológia és a szociálpszichológia kutatási eredményei alapján egyre elterjedtebbé vált az a szemlélet, hogy a nevelésben döntő szerepet játszanak a szociális interakciók. A pedagógiai - tanítási-tanulási - folyamatokban olyan kommunikációs láncolatok zajlanak, melyek során interakciók alakulnak ki." (Holik-Sanda, 2015)
"A pedagógiai kommunikációnak vannak elsődleges és másodlagos funkciói. A pedagógiai kommunikáció elsődleges funkciója az oktatási-nevelési célok elérése. A tanulás-tanítás folyamatában motiválást, aktivizálást, a tananyag megértésének biztosítását, az ismeretek elsajátítását, a nevelési célok elérését, az intellektuális fejlődést és személyiségformálódást segíti elő. A tanár beszéde, a verbális és nonverbális kifejezőeszközei teszik ezt a folyamatot lehetővé, ami viszont nem egyszeri, alkalmi, hanem egy tartósan fennálló kapcsolatra épül.
A pedagógiai kommunikáció másodlagos funkciója a kapcsolatra irányuló szerepe. A pedagógiai kommunikációban résztvevő tanulók egymás közötti, a tanár és a tanulók közti interakciójának kommunikatív mozzanataira fókuszál." (Szőköl, 2020)
⇐ 007 - Szociológia ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 009 - Informatika