Hajnal Anna oldala - Ha érdekel a jövőd...

Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2020.07.03.

⇐ 006 - Pszichológia     ⇑ HA főoldal     ⇑ CsOM főoldal     ⇑ 000 - Tartalom     ⇒ 008 - Kommunikáció

007 - Szociológia "Az, hogy egy viselkedésforma gyakori, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy helyes is." Tahar Ben Jelloun "Minden választás a szabadság pillanata, mert akkor az összes többi életemet megölöm, bezárom a kaput mögöttük." Hankiss Elemér

"Ma, a 21. század elején olyan világban élünk, amely igencsak nyugtalanító, ugyanakkor fényes jövőt ígér. Ez a világ az állandó változások korát éli, mély konfliktusok, feszültségek és társadalmi szakadékok jellemzik, miközben a modern technológia egyre pusztítóbb támadásokat intéz a természeti környezet ellen. Ugyanakkor irányíthatjuk a sorsunkat és jobbá tehetjük az életünket, ami a korábbi nemzedékek számára teljesen elképzelhetetlen volt.       Hogyan keletkezett ez a világ? Miért különbözik ennyire az életünk szüleink, nagyszüleink életétől? Leginkább ezekre a kérdésekre próbál választ találni a szociológia, az a tudományág, amely ebből adódóan alapvető szerepet játszik a modern szellemi életben." (Giddens, 2006)       SZOCIOLÓGIA: a társadalmi élet törvényszerűségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati tudomány.       A szociológusok a társadalmi és társas viselkedést tanulmányozzák az emberek által alkotott társadalmi, vallási, politikai és gazdasági intézményeken, szervezeteken, csoportokon belül. Tanulmányozzák a társas kölcsönhatások során a csoportokon belül vagy azok között létrejövő viselkedési formákat, nyomon követik kialakulásukat és terjedésüket, elemzik a csoporttevékenység hatását az egyéni résztvevőkre. Szociológusok vizsgálják egy társadalmi csoport, szervezet vagy intézmény jellemzőit, az egyének egymásra és csoportjukra kifejtett hatását, ezzel összefüggésben az egyén olyan tulajdonságainak szerepét, mint a biológiai nem, társadalmi nem, a kor vagy a rassz. A szociológia tárgyterületei többek között a család, a kisebbségek, az oktatás, a vallás, a politika, a lakóhely, a bűnözés, a szellemi és egészségi környezet társadalmi kérdéseivel foglalkoznak.       A szociológia a társadalmi folyamatokat többek között a társadalmi rétegződés, társadalmi mobilitás, kommunikációelmélet, szociálpszichológia, demográfia és társadalomstatisztika ismereteivel és eszközeivel vizsgálja.       "A szociológiai vizsgálódás köre rendkívül tág, éppúgy beletartozik az egyének közötti futó utcai találkozások elemzése, mint a globális társadalmi folyamatoknak... a boncolgatása...       A szociológiai kutatásnak általában az a dolga, hogy továbbjusson a hétköznapi élet felszínes megértésénél... A jó kutatás segít, hogy másképp értelmezzük társadalmi életünket." (Giddens, 2006)       "... mire használható egyáltalán a szociológia? Nyilvánvalóan a szociológiában jártas egyén jobban megérti azt a társadalmat, amelyben él, ezért jobban tud védekezni minden manipulációval, demagógiával, félrevezető nézettel szemben. Ennek következtében gyorsabban képes felismerni és jobban képes érvényesíteni érdekeit, társadalmi eszményeit és céljait. Ezáltal a szociológia hozzájárulhat egy jobb társadalom kialakulásához, vagy legalábbis gátolni tudja azt, hogy a társadalomban a kizsákmányolás, az elnyomás, az önkényuralom erősödjék.       Lehet azonban a szociológiának egy olyan haszna is, hogy konkrét társadalmi problémák megoldását segíti elő azzal, hogy ismereteket ad ezeknek a problémáknak a jobb megismeréséhez...       Problematikusabb kérdés, hogy a szociológia mennyire használható fel az előrejelzésben és a tervezésben... A szociológia nem alkalmas arra, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy évszázados irányait, változásait megjósolja... Egyet lehet érteni Robert K. Merton (1980) amerikai szociológussal, aki szerint a szociológia középszintű törvényszerűségek kutatására használható, azaz legfeljebb középszintű elméleteket fogalmazhat meg. Középszintű elméletnek nevezzük az olyan elméletet, amely egy jól körülhatárolható és definiálható jelenség... előfordulását értelmezi egy adott társadalomban és korszakban." (Andorka, 1997)       A szociológia tudományterületei (Kiss, 2019):

SZOCIOLÓGIA  SZOCIÁLIS ALRENDSZER TÁRSADALMI STRUKTÚRA (RÉTEGZŐDÉS) SZOCIOLÓGIÁJA TÁRSADALMI MOBILITÁS SZOCIOLÓGIÁJA DEMOGRÁFIA TÁRSADALOMSTATISZTIKA MIGRÁCIÓSZOCIOLÓGIA GLOBALIZÁCIÓSZOCIOLÓGIA CSALÁDSZOCIOLÓGIA IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIA ÖREGEDÉSSZOCIOLÓGIA TÁRSADALMI NEM (GENDER) SZOCIOLÓGIA KAPCSOLATHÁLÓ-ELEMZÉS SZOCIOMETRIA SZOCIOGRÁFIA KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS ALRENDSZER KULTÚRASZOCIOLÓGIA ÉRTÉKSZOCIOLÓGIA TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIA VALLÁSSZOCIOLÓGIA MÉDIASZOCIOLÓGIA INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM SZOCIOLÓGIÁJA POLITIKAI ALRENDSZER POLITIKASZOCIOLÓGIA KÖZVÉLEMÉNY, NYILVÁNOSSÁG ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ SZOCIOLÓGIÁJA GAZDASÁGI ALRENDSZER GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA MUNKA- ÉS ÜZEMSZOCIOLÓGIA SZERVEZETSZOCIOLÓGIA ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETSZOCIOLÓGIA EGÉSZSÉGÜGYI ALRENDSZER ORVOSI SZOCIOLÓGIA EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIA JOGI ALRENDSZER JOGSZOCIOLÓGIA VÉDELMI ALRENDSZER KATONASZOCIOLÓGIA NEVELÉSI ALRENDSZER OKTATÁSSZOCIOLÓGIA NEVELÉSSZOCIOLÓGIA

"Napjaink globalizálódó, egyszerre táguló és szűkülő világában a környező világra (s benne a dinamikusan változó társadalmakra) vonatkozó ismeretek mennyisége robbanásszerű növekedésének köszönhetően rohamosan sokasodnak az új tudományterületek, tudományágak, tudományalágak; s új meg új diszciplínamagok fejlődnek ki - a szociológia tudományán belül is. Az egyes kiemelt vizsgálati területekre vonatkozó információk összegyűjtése, elemzése és értékelése során a tudomány belső, immanens fejlődése eredményeként különböző szakszociológiák jöttek és jönnek létre; s a környező társadalmi valóság dinamikus alakulásának, változásainak eredményeként számíthatunk arra, hogy a jövőben is további szakszociológiai szakdiszciplínák jönnek majd létre - más, eddig prosperáló, illetve működő szakdiszciplínák pedig esetleg utóbb meghaladottakká válnak, s elhalnak." (Kiss, 2019)       NEVELÉSSZOCIOLÓGIA: azokat a társadalmi hatásokat vizsgálja szociológiai szempontból, amelyek a nevelés - mint a társadalomba való bevezetés - folyamatát elősegítik és meghatározzák.       "A nevelést a legfontosabb emberi tevékenységnek tekintjük, amely lehetővé teszi, hogy a közösség túlélje a múlandó egyént. S az, hogy nem kell minden nemzedéknek mindig mindent újra kezdenie, éppen a nevelésnek mint átfogó társadalmi tevékenységnek köszönhető. Ezért a nevelésszociológia kulcsfogalma a társadalomba történő bevezetés, vagyis, legtágabban értelmezve, a nevelés...       Milyen hasznát látja a neveléstudomány a nevelésszociológiának? Kettejük között a viszony az alapkutatás és az alkalmazott kutatás viszonya. A pedagógia fölhasználja, alkalmazza saját problémái megoldása közben azokat az alapkutatásokat, amelyeket a nevelésszociológia már elvégzett...       A neveléstudomány föladata többek között, hogy kutatási eredményeivel különböző döntéseket készítsen elő az osztályban..., az iskolában vagy akár magában az egész oktatási rendszerben. Ehhez a döntéselőkészítő munkához nyújthat segítséget a pedagógiának a nevelésszociológia is (a pedagógia más társadalomtudományaival együtt). Mégpedig azáltal, hogy bizonyos általános törvényszerűségeket tár föl a nevelés mint társadalmi beilleszkedés föltételeiről; megismertet a tényekkel, amelyek között az átfogó értelemben vett nevelés folyik." (Kozma, 1994)       A nevelésszociológia "területei":       • "A nevelés szociológiája: a legátfogóbb összefüggések feltárása, amelyek a nevelés - mint a társadalomba való bevezetés - folyamatát szükségessé és lehetővé teszik. Alapkérdése: hogyan "termelik újra" viszonyaikat a társadalom tagjai egy–egy gazdasági-társadalmi alakulat története során, ha életük nagyon is véges? Válaszul a nevelés szociológiája a nemzedékváltás folyamatát emeli ki. A nemzedékváltás az idősebb generáció számára a természettől elhódított környezet (a kultúra) legfontosabb elemeinek továbbadását jelenti; az ifjabb nemzedéknek a társadalomba való beleszövés feladatát. Hogyan válik az új nemzedék tagja fokról fokra felnőtté, a társadalom tagjává - emberré? Milyen hatások alkotják a szocializáció folyamatát?       • Pedagógiai szociológia: azoknak a társadalmi együtteseknek ("nevelési rendszereknek") a szociológiai elemzése, amelyek körülveszik a gyermeket (elsősorban a tanulót), és meghatározzák iskolán kívüli - sőt nagyrészt iskolán belüli - életét, teljesítményeit, pályafutását. E társadalmi együttesek közül - a gyermek fejlődési szakaszait is figyelembe véve - legfontosabbnak a családot tartjuk; a pedagógiai szociológia egyik nagy fejezete éppen a családi hatásrendszer számbavétele, föltérképezése és eredetének szociológiai analízise.       • Iskolaszociológia: rámutat azokra a szervezeti keretekre, amelyekben az emberi tevékenységek - főként a társadalmi méretű munkamegosztás eredményeként - lezajlanak, és megkeresi az oktatásügyi (nevelési) intézmények helyét e társadalmi szervezetek között. Föltárva a szervezetek általános jellemvonásait, megismertet azokkal a hasonlóságokkal, amelyek minden szervezetben, így az iskolában is megtalálhatók, s amelyek következtében új hangsúlyt kaphatnak az iskolai élet eddig mellékesnek tekintett jelenségei (iskolai hierarchia, iskolai tevékenységek az oktatáson-nevelésen kívül, a tanár-diák viszony, az iskolai rendbontások stb.).       • Az oktatásügy szociológiája: azokat a vonatkozásokat értjük rajta, amelyek az oktatási rendszert a nagy társadalmi mozgásokhoz és folyamatokhoz kapcsolják. Amikor az oktatásügy szociológiájáról beszélünk, a társadalmi változás-növekedés-fejlődés, a társadalmi integráció, a társadalmi mobilitás folyamatait vizsgáljuk, s eközben kijelöljük az oktatási rendszer helyét és szerepét e folyamatokban. Az oktatásügy szociológiája ezért olyan tárgykörökkel foglalkozik, mint pl. az oktatási rendszer szerepe a gazdasági-társadalmi fejlődésben; a társadalmi szerkezet változásainak (vagy konzerválódásainak) útja-módja az oktatási rendszer révén; a társadalmi integráció vagy dezintegráció folyamatainak nyomai az oktatási rendszerben és befolyásolása az oktatásügy eszközeivel." (Kozma, 1994)

⇑ Lap eleje ⇐ 006 - Pszichológia     ⇑ HA főoldal     ⇑ CsOM főoldal     ⇑ 000 - Tartalom     ⇒ 008 - Kommunikáció