Hajnal Anna oldala - Ha érdekel a jövőd...
Csanyteleki-féle Oktatási Modell
Frissítve: 2020.07.03.
005 - Antropológia     HA főoldal     CsOM főoldal     000 - Tartalom     007 - Szociológia
 
006 - Pszichológia
"Mennyit beszélünk észszerűségről! És mennyire a szenvedélyek döntenek!"
Weöres Sándor
"Szabadságunkban áll, hogy azt tegyük, amit akarunk, ... de az sohasem, hogy azt akarjuk, amit akarunk."
Thomas Hobbes
 
 
      "Mindannyian azt hisszük, először megtervezzük, mit fogunk tenni, majd azt akaratlagosan véghezvisszük, ugyanakkor néhány esetben először a homloklebeny egy adott része "dönti el" egy nem tudatos folyamat során, hogy meg fogunk tenni valamit, és miután megtettük, azzal áltatjuk magunkat, hogy pont így terveztük. Más szóval: azzal áltatjuk magunkat, hogy mi döntjük el, mit teszünk. ... A testünk és az agyunk összhangban dolgozva eldönti, mit tegyünk, pár másodperc múlva pedig már azt hajtogatjuk magunknak, hogy eleve azt is akartuk tenni." (James Fallon)
      A mindannyiunkban élő (egyedi és folyamatosan változó) világkép tartalmazza az emberi viselkedésre vonatkozó ismereteinket (naiv vagy népi pszichológia), amelyek segítenek eligazodni a közösségi életben. "Mindnyájan lépten-nyomon alkalmazzuk naiv pszichológiánkat, noha nem is tudunk létezéséről, s valószínűleg így van ez, amióta az emberi faj kialakult. Nem triviális tudás ez: igen absztrakt és összetett képesség, amelynek elsajátítása igen korán megkezdődik az emberi fejlődésben, s a hétköznapi életben rendkívül fontos szerepet tölt be a társas helyzetek és társas cselekvések összehangolásában. Bizonyos értelemben azonban nehezíti is a tudományos lélektan dolgát: laikusként mintegy "ösztönösen" az érdekel bennünket, mit érez, gondol, akar stb. a másik. Korántsem biztos azonban, hogy ezek a jó kérdések a tudományos lélektan számára is, amely... a hétköznapinál pontosabb, részletesebb és biztosabb alapokon álló megismerésre törekszik. A "velünk született pszichológus" nem feltétlenül segíti, sőt, időnként bizonnyal akadályozza a tudományos lélektan dolgát." (Győri, 2006)

      PSZICHOLÓGIA: a viselkedést és a mentális folyamatokat vizsgáló tudomány.
      "... a pszichológia érdeklődési területe lefedi a csupán indirekt módon megfigyelhető belső mentális folyamatokat - ilyen a gondolkodás, az érzések, vagy a vágyakozás -, de a külső, megfigyelhető viselkedéseket is, mint a beszéd, a mosolygás, vagy a menekülés.
      A pszichológia abban különbözik az áltudományoktól, hogy a felmerülő ötleteket a pszichológusok empirikus úton vizsgálják. A tudományos módszer alkalmazásához tesztelhető elméletre és cáfolható hipotézisre van szükség. A tudományos módszerrel elvégzett kutatás lehet kísérlet, korrelációs vizsgálat, felmérés, természetes megfigyelés és esettanulmány. Az egyes módszerek különböznek egymástól abban, hogy a kísérletet végző személy milyen mértékben tudja befolyásolni, felügyelni a körülményeket. A kutatók könnyen az elvárási torzítás áldozatául eshetnek, ennek kiküszöbölése céljából alkották meg például a kettős vak vizsgálati módszert...
      A pszichológusok az emberekkel végzett vizsgálataik során az adott ország pszichológiai társasága által megalkotott etikai kódex szabályait követik, bár egyes területeken nincs teljes egyetértés etikai kérdésekben. Jellemzően problémás területnek számítanak az állatkísérletek, illetve a megtévesztés alkalmazása..." (Zimbardo, 2012)

      A pszichológia alapkérdései:
      Mi határozza meg a viselkedést?
      Hogyan működik az érzékelés?
      Hogyan működik az emlékezés?
      Hogyan működik a tanulás?
      Hogyan alakul ki a személyiség?
      Hogyan működik a gondolkodás?
      Hogyan működik a beszéd?

      A pszichológia hat fő irányzata (Zimbardo, 2012):
 PSZICHOLÓGIA  BIOLÓGIAI Mi határozza meg a viselkedést?
Az agy, az idegrendszer, a hormonrendszer, a gének és a fizikai tulajdonságok.
KOGNITÍV Mi határozza meg a viselkedést?
Az adott személy észlelései, interpretációi, elvárásai, hiedelmei és emlékei alkotta egyedi mintázat. A mentális folyamatokra (gondolkodás, tanulás, emlékezés, észlelés), az elmére mint komputerszerű "gépre", az érzések és a motiváció gondolkodásra és észlelésre tett hatására összpontosít.
BEHAVIORISTA Mi határozza meg a viselkedést?
A környezeti inger és a viselkedésünk korábbi következményei. A tanulásra, a viselkedésre gyakorolt környezeti kontrollra, az ingerre és a válaszra összpontosít, de nem foglalkozik a mentális folyamatokkal.
HOLISZTIKUS Mi határozza meg a viselkedést?
A tudattalan folyamatai, a fejlődésre és önmegvalósításra való törekvés, valamint személyiségjellemzőink.
FEJLŐDÉSI Mi határozza meg a viselkedést?
Az örökölt jellemzők és a környezet egymásrahatása. Az élet során a pszichológiai működésben bekövetkező változásokra, az örökölt tulajdonságokra és a környezetre összpontosít. (Az emberek életük különböző szakaszaiban különböző módokon gondolkodnak és cselekszenek.)
SZOCIOKULTURÁLIS Mi határozza meg a viselkedést?
A helyzet hatalma. A viselkedésre és a mentális folyamatokra tett szociális hatásra, az egyén csoporton belüli működésére, a kulturális különbségekre összpontosít. (A társas és kulturális hatások elnyomhatják a viselkedést befolyásoló összes egyéb tényezőt.)
      "Az egyes irányzatok részletes vizsgálata során... látjuk, hogy mindegyik sajátos magyarázatot kínál az emberi viselkedésre. Egy csokorba gyűjtve őket a pszichológia többféle perspektívájával szembesülhetünk, mindegyikük "pszichológiai eszköztárunk" hasznos és fontos darabja, mely hozzásegít az emberi viselkedés megértéséhez...
      A modern pszichológiát a folytonos változás jellemzi. Az elmúlt évtizedekben a biológiai, a kognitív és a fejlődési irányzat vált dominánssá, és az egykoron egymással összecsapó nézőpontok egyesítik erőiket, összekapcsolódnak: manapság olyan új és furcsa "hibridpszichológusokkal" találkozunk, mint a "kognitív behavioristák" vagy az "evolúciós fejlődéspszichológusok". Ugyanakkor a pszichológia szinte minden ága igyekszik szorosabbra fonni a kapcsolatait az idegtudománnyal, mely a pszichológia egyre fontosabb pillérévé válik." (Zimbardo, 2012)
      "Külön is érdemes kiemelni a biologizáló pszichológiák térnyerését, amely - legalább is a természettudományos irányultságú lélektanon belül - fontos egységesítő tényező. Azért használjuk a tág "biologizáló" jelzőt, mert éppen arra szeretnénk rámutatni, hogy egyfajta szemléletmódról van szó, a mentális folyamatok és állapotok mögötti idegrendszeri háttér, illetve a tágabb biológiai kontextus komolyan vételéről. (Azaz nem feltétlenül közvetlenül biológiai, pld. idegélettani módszerek alkalmazásáról). Megfogalmazásunkból látható az is, hogy a biologizáló lélektanok mögött mindig ott van egy előfeltevés a test-lélek viszonyról, amely előfeltevés szerint a lelki jelenségek végső fokon biológiai folyamatok eredményei. Ezt elfogadva - s a mai lélektanban ez az uralkodó felfogás, már csak azért is, mert igen sok érv szól mellette, s kevés ellene - szükségszerűen jelentkezik az a követelmény, hogy lélektani elméleteinknek, modelljeinknek lehetőleg összhangban kell lenni biológiai tudásunkkal." (Győri, 2006)

      A pszichológia területei:
 PSZICHOLÓGIA  ("KUTATÁSI")
PSZICHOLÓGIA
ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA
(az egészséges ember olyan megismerő funkcióival foglalkozik, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a tanulás, a nyelvhasználat, a gondolkodás, a tudat; azokat a törvényszerűségeket írja le, amelyek segítségével megérthetők érzelmeink, cselekvésünk motívumai)
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
(azt vizsgálja, hogy az egyes személyek viselkedését hogyan befolyásolja mások valódi, elképzelt vagy mögöttes jelenléte)
SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA
(a személyiség felépítésével, működésével, fejlődésével foglalkozik; azzal, hogy mi alapján tehetünk különbséget az egyes emberek között, milyen típusokba sorolhatjuk őket, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek)
FEJLŐDÉSLÉLEKTAN
(az általános testi, értelmi, érzelmi, társas és személyiségbeli változásokkal foglalkozik, amelyeken az emberek koruk előrehaladtával keresztül mennek, a fogantatástól az élet végéig)
ALKALMAZOTT
PSZICHOLÓGIA
SZERVEZETPSZICHOLÓGIA
SPORTPSZICHOLÓGIA
KLINIKAI PSZICHOLÓGIA
MŰVÉSZETPSZICHOLÓGIA
REKLÁMPSZICHOLÓGIA
KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA
SZEXUÁLPSZICHOLÓGIA
KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA
BÖRTÖNPSZICHOLÓGIA
KATONAPSZICHOLÓGIA
PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA
      PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA: a nevelési folyamat pszichológiai törvényszerűségeit és sajátosságait feltáró tudomány.
      "A pedagógiai pszichológia kutatja egyrészt a pedagógiai tevékenység pszichológiai szerkezetét, sajátosságait és lefolyási törvényeit, másrészt a pedagógiai tevékenység gyermeki fejlődésre gyakorolt hatását. Az utóbbi azt jelenti, hogy megnézzük, milyenek a pedagógiai ráhatásnak a pszichológiai feltételei, alapjai a gyermeki fejlődésben, másrészt azt vizsgáljuk, hogy a pedagógiai tevékenység különböző összetevőinek (tartalom, módszer, szervezés) mi a fejlesztő hatása." (Kelemen, 1968)

      A pedagógiai pszichológia alapkérdései:
      Mi a nevelhetőség pszichológiai magyarázata?
      Mi a nevelő hatás pszichológiai alapja?
      Mik a nevelő-nevelt viszony pszichológiai törvényszerűségei?
      Hogyan lehet a nevelési tevékenység hatásfokát emelni a pszichológiai törvényszerűségek figyelembevételével?

      "A pedagógiai pszichológia gyakorlatorientált, ami azt jelenti, hogy elsősorban a gyakorlati problémák és jelenségek vizsgálatára, megoldására törekszik, kevésbé elméletalkotásra. Minden olyan ismeretet magában foglal, amelyre a pedagógusnak a munkájához szüksége van." (Koltói, 2013)
 

 
Lap eleje
005 - Antropológia     HA főoldal     CsOM főoldal     000 - Tartalom     007 - Szociológia