 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2020.07.03. |
|
|---|
004 - Filozófia
"A filozófiáról csak ennyit mondok: láttam, hogy évszázadokon át a legkitűnőbb elmék foglalkoztak vele, s mégsem található benne csak egy dolog is, melyről ne vitatkoznának, mely tehát kétséges ne volna."
René Descartes
"Egyetlen más tudomány sem érzi magát kénytelennek arra, hogy a maga létjogát bizonyítgassa; egyszerűen hozzáfog a maga tárgya nyugodt kifejtéséhez. A filozófiának pedig még ma is azzal kell kezdenie, hogy indokolja pusztán azt, hogy egyáltalán a világon van." (Tankó, 1917)
A filozófia (philo-szophia = a bölcsesség szeretete) már nem azt jelenti, mint kialakulásakor, az ókori görögöknél. "Ma egy meghatározott területre vonatkozó tudást értünk rajta, mégpedig olyan tudást, amely nem a világ egyes részeire, a dolgok különös megjelenési formáira vonatkozik, hanem amely a világot - és benne a gondolkodó embert - a maga egészében akarja megérteni. Ily módon a filozófia nem növeli a világról való tapasztalati, tényszerű ismereteinket, hanem értelmezi azokat. Nem is arra törekszik, hogy egyre többet tudjunk a bennünket körülvevő valóságról - ezt a célt ma a természet- és társadalomtudományok szolgálják -, hanem, hogy egyre jobban megértsük: az egész ismeretében, jobb megértésében helyesebben tudjuk megítélni az egészet alkotó részek természetét is.
Ebben az értelemben tehát a filozófia szó megőrzött valamit az eredeti jelentéséből: nem annyira tárgyi tudást, inkább a tárgyi tudás értelmezésére való képességet, eszközt, módszert akar nyújtani az embereknek. Pontosabban szólva: elő akarja segíteni, hogy ez a képesség mindenkiben a lehető legjobban kifejlődjék - hiszen valamilyen képességgel minden ember rendelkezik ahhoz, hogy a világot értelmezni tudja és róla véleményt mondjon. A filozófia ahhoz kíván segítséget adni, hogy ez az értelmezés ne önkényes, merőben egyéni szempontokon alapuló vélekedés legyen, hanem összhangba kerüljön az emberi tudás egészével, mindenekelőtt a tudományokkal. A filozófiának ez a törekvése kezdettől fogva megvolt, igazán azonban csak a filozófia története során bontakozott ki.
A filozófia tehát mindig nyújt valamilyen, a világra vonatkozó összefüggő képet, világképet. De ez a kép meghatározott történeti korok emberei által alkotott kép, és valamiképpen magán hordja ezen emberek törekvéseinek, szükségleteinek, érdekeinek jegyeit is. A filozófia tehát világnézeti képet nyújt az emberi cselekvés és tudás lehetőségeiről és korlátairól. A tudás értelmezésének irányait is ilyen, különböző világnézeti indítékok szabják meg. Ily módon minden filozófia társadalmi erők kifejeződése, amely pozitív vagy negatív értelemben vissza is hat a társadalomra." (Bevezetés a filozófiába, 1985)
"... a filozófia legfőbb célja, hogy az "igazságot szemlélje" (Aquinói Szent Tamás), hogy az által "valódi emberré váljunk" (Karl Jasper), sőt egyenesen az, hogy az "igazsággal azonosuljunk" (Soren Kierkegaard)." (Vincze, 2016)
FILOZÓFIA: "gondolkodás (története pedig a gondolkodás története). A világ dolgairól és magáról a világról azt kérdezi, hogy "mi az?" és "miért az?", illetve "miért van?" és "miért így van?". (Boros, 2009)
"Wilfrid Sellars amerikai filozófus mondta: a filozófia a legtágabb értelemben vett gondolkodás a legtágabb értelemben vett világ dolgairól. Akinek ez a meghatározás megfelel, annak már "csak" olyan kérdésekre kell választ adnia, hogy mit ért tágasságon, és mitől lesz valami legtágabb, azaz aminél nincs tágabb, továbbá mitől tág egy gondolkodás, ráadásul a világot hogy lehet a legtágabban venni, és mit jelentene a világot tágan venni, de mégsem a legtágabban." (Boros, 2009)
"... a filozófia az elme önmagára is reflektáló szüntelen tevékenysége. Mindenki gondolkodik, de a filozófiai módon gondolkodó tudja, folytonosan tudatosítja, hogy gondolkodik, foglalkozik azzal a ténnyel, hogy gondolkodik, és hogy gondolkodik gondolkodásán, továbbá gondolkodik gondolkodásának a világhoz, a többi emberhez, a társadalomhoz, saját viselkedéséhez való viszonyáról, miközben azt is tudatosítja, hogy ez a viszony éppen a tudatosítással maga is változik, és ezáltal a filozófus világviszonya és önmagához való viszonya különbözik a reflektálatlan viszonytól." (Boros, 2009)
FILOZÓFIA ≠ VILÁGNÉZET. Ezek a fogalmak nem egymás szinonímái. Jelen műben:
VILÁGNÉZET = hétköznapi (naív) filozófia (az egyes embereket jellemző világfelfogás, életfelfogás).
FILOZÓFIA = tudományos filozófia. "... a filozófus tudjon problémát látni ott, ahol a pozitív és reálista érzékével kérkedő ember csupa magától értetődőséget lát" (Tankó, 1932)
A filozófia alapkérdései és néhány fontosabb kérdése:
• Mi a világ? Miért létezik a világ? Mi a célja a világ létezésének?
• Mi az élet? Miért létezik az élet? Van-e az életnek értelme?
• Mi az ember? Miért létezik az ember? Mi a célja az ember létezésének?
• Az ember számára megismerhető a világ?
• Mi a valóság?
• Mi az idő? Van-e kezdete vagy vége?
• Van-e objektivitás, vagy minden szubjektív?
• Létezik-e Isten? Létezik-e sors?
• Van-e lélek?
• Mi a lényege (értelme) az ember életének?
• Mennyit ér az ember élete? Egyesek élete többet ér mások életénél?
• Mi a szeretet? Mi a szerelem?
• Mi a szabadság?
• Mik az egyetemes emberi jogok?
• Mi a boldogság?
• Mi az igazságosság?
• Szabad-e az emberi akarat?
• Létezik-e női és férfi gondolkodásmód, logika?
• A férfiak és a nők egyenlőek?
• Mi a szépség?
"A filozófia lezárt, végleges válaszokat többnyire nem akar adni, de kérdései kihívást és ösztönzést jelentenek, amelyek az úton tartanak, folyamatos erőfeszítésre sarkallnak, és olykor belátásra vezetnek bennünket. Érvényes ez életünk vezetésére éppúgy, mint a tudományok születésére és felismeréseire és az ihletett művészetek alkotásaira." (Frenyó, 2016)
"Úgy látszik, ma a filozófia általában nem tölti be igazi hivatását; ez egyrészt a hangadó irányzatok valóban vitatható teljesítményének, másrészt a gazdaságelvű kor szerkezetének következménye, amely minden kultúrát maga alá gyűr. (Ez utóbbival kapcsolatban annyi világosan látható, hogy egy eljövendő kor parancsolóan szükséges fejleménye kell, hogy legyen a gazdaság egész szférájának ismételt társadalmi beágyazása, miután a gazdaság az újkorban kiszabadult társadalmi kötelékeiből és a maga képére formálta az egész emberi életet.) A filozófia tekintélye alacsony, a filozófusok meghatározott körei - akik jobbára alkalmazottak - elvétik társadalmi szerepüket, s nem állnak a hamis kultúra, a helytelen emberi élet elleni tiltakozás élére.
... Egy adott szemlélet hangoztatásával, eszmék, szokások, magatartások szentesítésével vagy bírálatával, továbbá mulasztásaival pedig a filozófus - a befolyásolhatatlan folyamatok ellenére is - elkerülhetetlenül a jövendő alakítójává válik. A filozófus felelőssége tehát minden esetben megállapítható.
Hogyan ítéljük meg ebből a szempontból a filozófusok téveszméit? A téveszme a lét metafizikai alternativitásából fakadóan részben természetes, és mint ilyen bizonyos értelemben elkerülhetetlen. A téveszme azonban sokszor nemcsak egyéni szinten és időlegesen, hanem a közgondolkodásban és huzamosabb ideig is teret nyerhet, s kedvezőtlenül vagy károsan befolyásolhatja, vigasztalanná, örömtelenné, kiszolgáltatottá, hamissá és pusztítóvá teheti az emberek életét.
Közelebbről nézve, ma valódi problémát jelent nemzetünk és egész civilizációnk általános kulturális állapotának, ezen belül filozófiai kultúrájának, iskolázottságának, tájékozottságának fájdalmas módon az elvárhatónál sokkal alacsonyabb színvonala, ezen keresztül pedig társadalmunkban a józan ítélőképességgel rendelkező, élete értelmét nagyjából átlátó érett személynek és a társadalmi szerepével tisztában lévő szuverén polgárnak a kívántnál jóval bizonytalanabb és ritkább jelenléte." (Frenyó, 2016)
A filozófia résztudományai (Kormos, 2012):
| FILOZÓFIA | FILOZÓFIATÖRTÉNET (az egymást követő, az egymással összefüggésben levő és az egymást kiegészítő eszmerendszerek tanulmányozása, bemutatása.) |
|
|---|---|---|
| BEMENETI TUDOMÁNYOK | LOGIKA (a helyes gondolkodás, vagy még inkább a helyes következtetés tudománya) |
|
| ISMERETELMÉLET (az emberi megismeréssel, annak módjaival, elveivel foglalkozó tudomány) |
||
| FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK | TERMÉSZETFILOZÓFIA (KOZMOLÓGIA) (a világmindenség összetételét, tulajdonságait és változásait vizsgálja) |
|
| LÉTFILOZÓFIA (ONTOLÓGIA, LÉTELMÉLET) (a lét természetével, a létezők fajaival, ezek felépítésével, átalakulásával foglalkozik; az ontológiai elméletek többsége két szélsőség: a materializmus és az idealizmus közötti átmenet) |
||
| ÉRTÉKFILOZÓFIA (AXIOLÓGIA, ÉRTÉKELMÉLET) (az emberek gondolkodásmódját, cselekvését orientáló erkölcsi, kulturális, vallási, esztétikai értékeknek és értékelésnek a filozófiai vizsgálata) |
||
| INFORMÁCIÓFILOZÓFIA (a filozófia klasszikus alapkérdéseire kínál új választ az információ jelenségcsaládjának tanulmányozásából kiindulva) |
||
| TÁRSADALOMFILOZÓFIA (a társadalom viszonyaival kapcsolatos filozófiai kérdésekkel és problémákkal foglalkozik) |
||
| KULTÚRFILOZÓFIA (a speciális kultúrtudományok által szolgáltatott anyag alapján általánosít) |
||
| NYELVFILOZÓFIA (a nyelvi jelentés mibenlétével, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófia) |
||
| VALLÁSFILOZÓFIA (a vallás mibenlétének, definíciójának meghatározása, a vallási nyelvhasználati formák és a vallási szimbólumrendszerek analízise, valamint a vallási élmény, tapasztalat természetének és igazságtartalmának feltárása) |
||
| TUDOMÁNYFILOZÓFIA (a megismerés előfeltevéseivel és alapjaival foglalkozik a szaktudományokban, ezeknek a módszereit, alaptételeit, fogalmait és céljait világítja meg és kritikai vizsgálatnak veti alá) |
||
| JOGFILOZÓFIA (a jog megalapozásának kérdéseivel foglalkozó filozófia) |
||
| POLITIKAFILOZÓFIA (az államra, politikára, jogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja) |
||
| NEVELÉSFILOZÓFIA (a pedagógia témáit vizsgálja filozófiai szempontból) |
||
| KIMENETI TUDOMÁNYOK | ETIKA (annak megállapítása mely cselekedetek értékesek, értéktelenek, helyesek, helytelenek, jók vagy rosszak) |
|
| ESZTÉTIKA (a művészetnek általában, és az egyes művészeteknek és műalkotásoknak filozófiailag megalapozott vizsgálatával és magyarázatával foglalkozik; feltárja az esztétikai élmény és ítélet természetét, összetevőit, elveit) |
||
A filozófia szempontjából a nevelésfilozófia egy alkalmazott, gyakorlati tudomány, amely mintegy "kivezet" a filozófiából. A pedagógia szempontjából a nevelésfilozófia egy alapozó, elméleti tudomány, amely mintegy "bevezet" a pedagógiába.
A filozófia és a pedagógia kapcsolódása alapvető, és ez már a filozófia kezdeteinél is megfigyelhető. A megismeréssel, az emberi magatartással, a közösségben való léttel kapcsolatos kérdések a filozófia és a nevelés számára is meghatározóak." (Kormos, 2012)
NEVELÉSFILOZÓFIA: a pedagógia témáit vizsgálja filozófiai szempontból (általános, lényegi, elvi alapokat és összefüggéseket keresve) és filozófiai módszerrel (logikusan - következetesen, koherensen, konzisztensen, és dialektikusan - az ellentétek egységében). Ebből következően a pedagógia alapozó és bevezető tudománya.
A nevelésfilozófia alapkérdései:
• Mi az a pedagógia?
• Mi az a nevelés?
• Szükséges a nevelés?
• Mi a nevelés célja?
• Nevelhetőek az emberek?
• Mik a nevelés szereplőinek tulajdonságai?
• Mi az a tanulás?
• Mi az a személyiség?
• Mi az a szocializáció?
A nevelésfilozófia átfogó, általános és nélkülözhetetlen elméleti tudást, a sikeres nevelést megalapozó hátteret biztosít a pedagógusoknak (nevelőknek) gyakorlati pedagógiai tevékenységükhöz.
A nevelés folyamata nagyon sok etikai mozzanatot tartalmaz (norma- és értékközvetítés, példamutatás, segítés-védés, jutalmazás-büntetés). Ezzel a nevelésfilozófiai területtel a nevelésetika foglalkozik.
A nevelésetika egyrészt a nevelést magát próbálja igazolni etikai szempontból és ez sok kérdést vethet fel:
• Ki nevelhet másokat?
• Kit kell segíteni, óvni?
• Mi a nevelő felelőssége?
• Mit kövessen a pedagógus? A saját, a szülők, az iskola vagy a társadalom elveit?
• Milyen morális alapja van a jutalmazásnak és a büntetésnek?
"Ma a pedagógia elméletében és gyakorlatában is többször előfordul pesszimista megközelítés, hogy kaotikus a neveléstudomány és a nevelési gyakorlat terepe is.
A pedagógia két alapvető problémával küzd:
• Egyrészt olyan sokrétű, sokféle a mai nevelési folyamat, a nevelési szituáció, hogy nehéz megoldásokat találni.
• Másrészt a neveléstudományok olyan sok ismeretanyagot "kapnak" a társtudományoktól, hogy ez a saját elméleti bázisukat teljesen összezavarja.
Új nevelési helyzetekre új válaszok kellenek. A pedagógia elméletnek pedig újraalapozó munkát kell elvégeznie.
Csak egy rendszeres, áttekinthető elmélet tud támpontot, kiindulási pontot adni a gyakorlatnak. Elméleti káoszból csak kaotikus gyakorlat lehet. Rendszeres, áttekinthető elméletből nem biztos a jó gyakorlat, de már lehetséges.
A nevelésfilozófiának a rendszeres, áttekinthető elmélet létrehozását kell elősegítenie." (Kormos, 2012)
"... a pedagógiakutatás jó része még csak fel sem veti a nevelésfilozófia lehetséges és szükséges szempontrendszerét. A mellőzéssel azt próbálja üzenni, a nevelésfilozófia voltaképp kikerülhető, mivel csekély fontossággal bír a pedagógiai gyakorlat számára...
A nevelésfilozófia általános összefüggés-rendszerét nem nélkülözheti semelyik szaktudomány, így a neveléselmélet és a neveléstudomány sem." (Karikó, 2005)
Így, természetesen, oktatási modellünk felépítése során mi is a filozófiából és a nevelésfilozófiából (ezek legfrissebb eredményeiből, "mai állásából") indulunk ki.
⇐ 003 - Neveléstudomány ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 005 - Antropológia