 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2020.07.03. |
|
|---|
003 - Neveléstudomány
"A nevelés a felnőttek védelmi berendezkedése az ifjúság ellen."
Mark Twain
Tanulnunk kell abból, ahogy a szavak mesterei a fentihez hasonló idézetekkel "találják telibe" a nevelés, a "jólneveltség" hétköznapi fogalmát:
"Minden kisgyerek okos, a legtöbb ember ostoba. Ezt teszi a nevelés." - Móra Ferenc
"A jó nevelés titka, hogy el tudjuk leplezni, mily sokra tartjuk magunkat, s mily rossz a véleményünk másokról." - Mark Twain
(Sajnos ezek a régebbi idézetek általános nevelési felfogásunk és oktatási rendszerünk ma is időszerű kritikái.)
Próbáljunk ezen segíteni!
A közvélemény és a neveléstudomány "kódrendszere" egészen eltérő is lehet. Hiába beszél egy szakember tanulásról, nevelésről, pedagógiáról; a hallgatóság, a befogadó fél, nem biztos, hogy a beszélő szándékának megfelelően értelmezi a hallottakat, olvasottakat. Nem lehet elégszer hangoztatni a fogalmak értelmezésének jelentőségét, a közös nyelv megteremtésének erejét.
Ezért kezdjük oktatási modellünk bemutatását alapfogalmaink tisztázásával.
NEVELÉSTUDOMÁNY: A neveléstudomány szó jelentését a pedagógia szó jelentésével teljesen azonosnak tekintjük. Ezeket egymás szinonímájaként használjuk. NEVELÉSTUDOMÁNY = PEDAGÓGIA. (A két - esetünkben egynek tekintett - fogalom jelentését sok szakember részben különbözőnek tekinti. Esetünkben: NEVELÉSTUDOMÁNY ≠ NEVELÉSELMÉLET.)
A neveléstudomány az emberi tanulás és tanulássegítés tudománya és módszertana. (Nagy József, 2020) Ha tanulásról beszélhetünk, akkor azt már a neveléstudomány (a pedagógia) tárgyának tekintjük. Tehát nem számít az ember életkora; a magzat, az újszülött, a kis és nagy gyermekek, az ifjak, a felnőttek és az idősek tanulása és tanulássegítése is ide tartozik. (A pedagógia szó eredete miatt, tudniillik a görög paidagogosz = gyermek kísérő, vezető szóból származik, hibásan a gyermekek nevelésére korlátozhatjuk a jelentését, ahogyan azt régebben így is értelmezték.)
Az emberi tanulást itt a lehető legtágabb, pszichológiai értelemben vett tanulásnak értelmezzük, ami röviden a tapasztalatok hatására kialakuló viselkedés- vagy gondolkodás változást jelenti. Tehát, minden tapasztalat tanulással (a személyiség formálódásával) jár. A tudást nem kapjuk, hanem a tapasztalatok és a meglevő tudásunk alapján alakul ki bennünk. A kialakult tudás személyes tudás, mindig különbözik valamennyire a másokban kialakult tudástól. A tudás mindenkiben egy saját (itt-ott kissé hibás, itt-ott elképesztően hibás) világmodellként él és a tapasztalatok hatására folyamatosan változik. (Ez a konstruktivista tanulásértelmezés.) A kialakult tudásunk, gyakorlati alkalmazása során bizonyítja hasznosságát (nem abszolút igaz vagy hamis voltát), így megerősíti vagy gyengíti, esetleg elveti a próbára tett tudásrészt. Természetesen, a tapasztalat sem a köznapi értelemben vett tapasztalatot jelenti, hanem a tapasztalat konstruktív értelmezését.
A tanulássegítés maga a nevelés. A neveléstudomány feladata az ember tanulási folyamatainak megértése, és az így szerzett ismeretek tanulássegítésben való felhasználása az egyén optimális fejlődése érdekében. Tehát a neveléstudomány célja elérni minden egyén optimális fejlődését. (Mivel a tanulás spontán és szándékos hatásokra is végbemegy, a tanulássegítésnek (nevelésnek) a káros hatások korlátozásával és a szükséges hatások létrehozásával is foglalkoznia kell.)
A neveléstudomány (pedagógia) magában foglalja a nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit is.
A neveléstudomány alapkérdései:
• Hogyan megy végbe az emberi tanulás? A fontosabb kapcsolódó fogalmak: tapasztalat, emlékezet, tanulás, személyiség, enkulturáció, szocializáció, kompetencia, képesség, készség, jártasság, attitűd.
• Hogyan irányítható az emberi tanulás? A fontosabb kapcsolódó fogalmak: nevelés, oktatás, képzés, tanítás, motiváció, figyelem, fogalmi váltás.
• Mi legyen a nevelés célja? A fontosabb kapcsolódó fogalmak: kultúra, műveltség, értékrend, adaptivitás, kreativitás, embereszmény, boldogság.
• Hogyan érjük el a kitűzött nevelési célt? A fontosabb kapcsolódó fogalmak: oktatáspolitika, oktatási rendszer, család, iskola, tanterv, rejtett tanterv, stratégia, módszer, büntetés, megerősítés, differenciálás, játék, teljes elsajátítás,
• Hogyan állapítsuk meg, hogy elértük-e a célt? A fontosabb kapcsolódó fogalmak: tanulási eredmény, értékelés, mérés, teszt, osztályozás, szöveges értékelés.
A neveléstudomány "igazi" tudomány (állításai logikusak, kísérletileg ellenőrizhetők: megismételhetők; fogalmai egzaktak; eredményei általános érvényűek, a társadalom számára "hasznosak"). Komplex multidiszciplináris tudomány, amely számos segédtudománnyal működik együtt.
A neveléstudomány (pedagógia) SEGÉD- és HATÁRtudományai:
| NEVELÉSTUDOMÁNY (PEDAGÓGIA) |
NEVELÉSFILOZÓFIA | FILOZÓFIA |
|---|---|---|
| PEDAGÓGIAI ANTROPOLÓGIA | ANTROPOLÓGIA | |
| PEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA | PSZICHOLÓGIA | |
| NEVELÉSSZOCIOLÓGIA | SZOCIOLÓGIA | |
| PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ | KOMMUNIKÁCIÓ | |
| OKTATÁSINFORMATIKA | INFORMATIKA |
A neveléstudomány hagyományos résztudományai (Kormos, 2012):
| NEVELÉSTUDOMÁNY (PEDAGÓGIA) |
NEVELÉSELMÉLET | ÁLTALÁNOS | NEVELÉSFILOZÓFIA |
|---|---|---|---|
| ÁLTALÁNOS PEDAGÓGIA | |||
| SPECIÁLIS | NEVELÉSI TERÜLETEK (értelmi nevelés, érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés, esztétikai nevelés, testi nevelés, stb.) |
||
| NEVELÉSI SZÍNTEREK (család, óvoda, iskola, kollégium, stb.) |
|||
| NEVELÉSI FOLYAMAT (a folyamat szerkezete, módszertani elvek, módszertani kérdések, stb.) |
|||
| NEVELÉS TERVEZÉS (nevelési célok, hatásrendszerek, személyi-, tárgyi- és szervezeti feltételek) |
|||
| NEVELÉS ELLENŐRZÉS (ellenőrzés, értékelés helye, szerepe és módszerei) |
|||
| SZAKPEDAGÓGIÁK | FEJLESZTŐPEDAGÓGIA | ||
| CSALÁDPEDAGÓGIA | |||
| BÖLCSŐDEPEDAGÓGIA | |||
| ÓVODAPEDAGÓGIA | |||
| ANDRAGÓGIA (A FELNŐTT KOR PEDAGÓGIÁJA) | |||
| SPORTPEDAGÓGIA | |||
| SZOCIÁLPEDAGÓGIA | |||
| GYÓGYPEDAGÓGIA | |||
| MÉDIAPEDAGÓGIA | |||
| DIGITÁLIS PEDAGÓGIA | |||
| NEVELÉSTÖRTÉNET | A NEVELÉSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE | ||
| ÓVODATÖRTÉNET | |||
| ISKOLATÖRTÉNET | |||
| KOLLÉGIUMTÖRTÉNET | |||
| TANTÁRGYTÖRTÉNET | |||
| INTÉZMÉNYEN KÍVÜLI NEVELÉS TÖRTÉNETE | |||
| ÖSSZEHASONLÍTÓ PEDAGÓGIA | |||
| OKTATÁSELMÉLET (DIDAKTIKA) | |||
| SZAKDIDAKTIKÁK (TANTÁRGYDIDAKTIKÁK) | |||
| NEVELÉSTUDOMÁNY (PEDAGÓGIA) |
SZEMÉLYISÉGPEDAGÓGIA (célja: a személyiség komponenseinek fejlesztése, kulcskompetenciáinak optimális elsajátítása) |
|---|---|
| TESTPEDAGÓGIA (célja: az egyének testfejlesztése, képessé tétele az egészségmegőrzésre) |
|
| TÁRSADALOMPEDAGÓGIA (célja: a társadalmi környezet nevelési hatásának vizsgálata, a társadalmi környezet előnyös megváltoztatása) |
|
| TERMÉSZETPEDAGÓGIA (célja: a környező világ megismertetése, a természetmegóvás fontosságának tudatosítása) |
"... a pedagógia esetében rendkívül súlyosan vetődnek fel az elmélet és a gyakorlat távolságának problémái. Régi vitakérdés, és nagy gond ez a neveléstudományban és a nevelési gyakorlatban: miért van oly távol egymástól ez a két szféra. Talán nincs még egy szakma, amelynek ilyen sok képviselője vallaná büszkén, hogy ő nem elméleti, hanem gyakorlati szakember, s ezzel határozottan egy különbségre hívná fel a figyelmet. Talán nincs még egy szakma, amelynek képviselői közül oly sokan állítanák, hogy az elméletek valójában semmi hasznot nem jelentenek a gyakorlat számára."(Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? - Konstruktivizmus és pedagógia, 2002)
Pedagógiakritikát (vagy inkább oktatáskritikát) minden neves pedagógiai szakember írt már néhányat, ezekből találunk ízelítőt az Oktatás- és pedagógiakritika oldalon.
Közhasznu Esmeretek Tára, 1834
⇐ 002 - Jövőkép ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 004 - Filozófia