 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2020.07.03. |
|
|---|
002 - Jövőkép
"Hajt az idő gyorsan - rendes útján eljár -
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár"
Az emberek társas (társadalmi) csoportjai (szerveződései) az idő múlásával egyre nagyobbakká, egyre komplexebbé váltak. Ez a folyamat jelenleg is tart, az egész bolygót átfogó globális társadalom megszületésének hajnalán élünk.
A modern termelési módok alkalmazása tehermentesítette az embert, felszabadította az időt egyéb tevékenységekre (az alapvető szükségletek kielégítése már nem kíván teljes embert). A gazdasági élet átalakult. Az információ kora beköszöntött. Az élet felgyorsult. Ezek következményeként az oktatási rendszerek felé mutatott elvárások is megváltoztak.
Földünk társadalmai (országai) két részre szakadtak, illetve a világ (közel 8 milliárd ember) egyik fele előre rohant iskolázottságban, szervezettségben, gazdasági eredményekben. Ezek a "fejlett" országok a globalizáció útján haladó (belülről) békés jogállamok. A népességi adatokat vizsgálva egyértelmű, hogy ezekben az országokban csökken a születések aránya is, tehát nem innen ered a fenyegető népességrobbanás.
Látható, hogy a másik (elmaradott) "fél" csak külső segítséggel lenne képes menekülni a túlnépesedésből, a nyomorból, az emberi méltóság és az alapvető emberi jogok mindennapos sérülései elől. Sajnos a fejlett társadalmak nem fordítanak elég energiát a globális problémák megoldására, előnyben részesítik a rövidtávú érdekeket, a gyors belső sikereket; figyelmen kívül hagyva ezen problémák kivédhetetlen globális hatásait (környezetszennyezés, globális felmelegedés, világterrorizmus, fosszilis energiahordozó tartalékok kimerülése, háborús fenyegetettség, stb.). A globális problémák nem tarthatók kívül a határainkon, csak globálisan kezelhetők!
"Eddig az emberi faj spontán módon fejlődött. Az egyes társadalmak nem tudtak fajunk szándékos fejlesztési lehetőségéről. Csak a világháborúk, fajunk kipusztulását veszélyeztető különböző várható, bekövetkező események vezettek el fajunk tudatos megvédésének és fejlesztésének felismeréséhez, szándékos segítéséhez. A kötelező elemi oktatást meghonosítandó számos országban már működött és működik az elemi iskolázás megvalósításának nemzetközi segítése. Ezek a pozitív tapasztalatok is segíthetik annak felismerését, hogy a kötelező középfokú, és az általánossá váló felsőfokú képzés megvalósítása minden országban létfontosságú feladattá vált." (Nagy József: Megújuló pedagógia, 2020)
Úgy néz ki, hogy világunkban szükség van a globális (vagy más szóval planetáris) társadalmi szervezettségre. A nemzetek közötti összefogás 1945 után rohamosan felgyorsult. A világ fejlett régióiban a korszellem sosemvolt mértékben humanistává, pacifistává, demokratává, liberálissá vált. Ez jó. Ma már a legtöbb itt élő ember egyetért azzal, hogy minden ember egyenlőnek születik, amivel alapvető emberi jogok és kötelességek járnak. Csak kevesek gondolják, hogy egy magasztos cél által szentesítve megengedhető eszköz lehet emberek elnyomása, erőszakos kényszerítése valamire, esetleg megsemmisítése. A többség már hiszi, hogy az emberiség közös érdekei az egyén érdekei felett állnak.
Természetesen, semmi sem tökéletes. A fejlett (de tökéletlen) gazdaságot és a demokratikus elveken nyugvó (de tökéletlen) társadalmat a gyorsan változó világ napról-napra újabb kihívások elé állítja, gyors reagálásra kényszeríti, így természetesen az oktatási rendszerek feladata is évtizedről-évtizedre változik. A változás mindig nehéz, főleg, ha jelentősen érinti a résztvevők (pedagógusok, szülők, tanulók) megszokott mindennapi életét.
A gyors változásból eredő újdonságok, követelmények:
• a jövőben szükséges szakmai képességek megjósolhatatlan volta, vagyis a gazdaság igényeinek gyors változásai (szakmák megszűnése és keletkezése), ami mindinkább szükségessé teszi az egész életen át tartó képzést, átképzést;
• a gazdaság egyre magasabb képzettségi igényei (a modern technológiák már nem sok képzetlen, hanem kevés jól képzett munkaerőt igényelnek);
• az információs technológiák évről-évre újabb és újabb oktatási és távoktatási lehetőségeket teremtenek;
• a kívánt információk azonnali elérhetősége (szükségtelenné vált a bármikor elérhető adatok memorizálása); a probléma inkább az információdömping és az információ értékelése és feldolgozása;
• online jelenlét és globális azonnali kommunikáció;
• a folyamatos változás okozta pszichikai terhelés.
A társadalom globális jellegéből eredő újdonságok, követelmények:
• a jól képzett munkaerő elvándorlása a fejlettebb régiókba; a képzett munkaerő hiánya a "szegényebb" területeken;
• a fejlett régiókba való bevándorlás eltérő kultúrterületekről (a multikulturális nevelés előtérbe kerülése); a "szegényebb" területek elnéptelenedése, életszínvonalának további csökkenése (fokozott felzárkóztatási igénye);
• az angol nyelv világnyelvvé válása; a nemzeti nyelvek lassú visszaszorulása, majd eltűnése;
• a nemzetközi képzések lehetősége és elterjedése;
• önszervező közösségi (szakmai) csoportok alkotásának lehetősége, lakóhelytől független részvétel biztosítása.
Céljaink a globalizáció mellett és vele szemben:
• elérni, hogy a magyarság erkölcsileg példaértékű legyen a világ népei között (az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával, becsületességgel, melegszívűséggel, önzetlenséggel, munkával);
• elérni, hogy a magyarság a világ boldogságszint rangsorában az elsők között legyen (kiegyensúlyozottsággal, elhivatottsággal, szeretettel, segítéssel);
• elérni, hogy a magyar nyelv ne sorvadjon el az angol mellett (neveléssel, kultúrával, játékkal, szórakozással);
• elérni, illetve megőrizni, hogy a magyarság bizonyos területeken továbbra is (vagy, ha eddig nem is, akkor ezután) kiemelkedjen a népek sokaságából (neveléssel, oktatással, munkával, munkával, munkával...).
Ezek megvalósítása csak teljesen átformált oktatási rendszerrel lehetséges. Ehhez nyújtunk megoldási javaslatot az itt bemutatott - a jelenlegitől alapjaiban is eltérő - oktatási modellel.
⇐ 001 - Bevezetés ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 003 - Neveléstudomány