 |
20. Kérjük a nyílt értékelés megszüntetését, a szöveges tájékoztató értékelés bevezetését! |
|---|
képviselői
képviselői
képviselői
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
Az értékelés tudata felesleges stresszt jelent a tanulóknak. Csalásra (puskázásra) kényszeríti a tanulók egy részét, így az értékelés eredménye nem is lesz valós. Erősen szubjektív lehet a tanárok értékelő munkája, ami szintén valótlan eredményekhez vezet. Az értékelés nem tesz különbséget a tartós tudás és az "épp aznap reggel betanult, de néhány nap múlva már nyoma sincs" tudás között. Az értékelés minden tanulónak azonos feladatokat, vagyis azonos követelményszintet ír elő, így nem valósítja meg az egyéni fejlődési ütemhez való illeszkedést és sokak számára eleve kizárja a sikerélményeket.
"Ha egy lépés távolságból próbálunk értékelési gyakorlatunkra tekinteni magunk is láthatjuk, hogy milyen sok kritika merülhet fel vele szemben. A hatvanas években John Holt (1991) hívta fel a figyelmet arra, hogy a megszokott értékelési módszerek éppenséggel elkerülik azt, amit valódi tudásnak tartunk. Ellenezte az előre bejelentett dolgozatok és főképpen is a dolgozatra való gyakorlás, a típuspéldák, példafeledatok megoldásának rendszerét. Kísérletezett azzal is, hogy pár hét vagy hónap elteltével újra megíratott korábbi dolgozatokat, általában siralmas eredménnyel. Végkövetkeztése szerint, az, ami értékelés címén folyik az iskolában a tanárok és a diákok a szülők közös hazugsága. Noha mindketten tisztában vannak azzal, hogy a jegyeknek nem sok köze van ahhoz, amit valódi tudásnak tartanak, mindketten a könnyebb utat választják. Az értékelés hagyományos rendszere hozzájárul ahhoz is, hogy elváljon egymástól az iskolai és a mindennapi tudás. Nem véletlen, hogy diákjainknak gyakran eszébe jut, hogy az iskolában megtanultakat mindennapi helyzetekben is használhatnák, mivel az a tudás csak arra való, hogy értékelést szerezzenek belőle." - Értékelés, PIL Akadémia 6., 2012
Hajnal Anna - 2019.12.14.
A dokumentált értékelés teljes mértékben elhagyható azokban az esetekben, amikor olyan ismeretek vagy készségek elsajátításáról van szó, amelyek nem képezik alapját semmilyen későbbi képzésnek, inkább a személyiség kibontakoztatását, a gyermekek nevelését szolgálják.
Például általános iskolában a készségtárgyak esetében, vagy a törzsanyagon felüli kiegészítő anyagokban, ahol az eredmények (produktumok) magukért beszélnek. Itt a célunk nem a mérésen alapuló szelekció, hanem egyes szellemi és fizikai cselekvések megkedveltetése, a tehetségek kibontakoztatása. Az iskola feladata a minél szélesebb körű lehetőségek biztosítása, a tanuló feladata a belső motiváció alapján történő szabad választás ezek közül.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
"A pedagógiai értékelésnek sokféle funkciója van. Ezek közül a legfontosabbak: a tanulók motiválása; a tanulási folyamat közvetlen irányítása; visszajelzés az oktatás résztvevői, a tanulók és a szülők számára; a tanulók tudásának minősítése; a tanulók szelekciója, áramoltatása az iskolarendszerben; a teljesítmények dokumentálása." (Csapó, 2002)
Ezek megvalósítása nélkül nincs értelme iskolába járni, nem tudjuk, hogy sikeres volt-e az elsajátítás, az oktatás; nem tudjuk, hogy ki hol van lemaradva, kinek milyen fejlesztésre van szüksége; nem tudjuk, hogy ki mint képes folytatni tanulmányait.
Tudjuk, hogy a dokumentált nyílt értékelés nem fér össze a gyermekközpontúsággal, erős stresszforrás, kudarcélmények okozója és manapság még pontatlan, sok szubjektivitást hordoz magában.
Az értékelés nem hagyható el, de már tudjuk, hogy a (programozott oktatás utódjának számító) számítógépes oktatás, illetve a vele elérhető időbeli differenciálás lehetővé teszi az értékelés átalakítását, a "teljesítményelvűségről" az "időelvűségre" való áttérést. Ahol mindenki elsajátítja a kívánt ismereteket és készségeket, csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt. Az oktató programok nem engedik továbbhaladni a tanulókat addig, amíg az értő elsajátítás meg nem történik. Így az osztályzatnak már nincs is értelme, mert a kívánt követelményeket mindenki teljesíti.
Természetesen a számítógépes oktatás eredményei is összegezhetők értékelésként, megmutatják, hogy a tanuló éppen hol tart az elsajátításban, például százalékban kifejezve. Az oktató programok ezt az értékelést képesek automatikusan előállítani, akár szöveges változatban is.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
A szülők könnyebben értelmezik, mint a szöveges értékelést: "...pedagógusok jelentős hányada szerint az osztályzat könnyebben értelmezhető a szülők számára, mint a szöveges értékelés – a tanítók 58 százaléka, a tanárok 53 százaléka teljes mértékben egyetért az állítással ... a tanulási kedvet a tanítók 76 százaléka szerint inkább igen vagy teljes mértékben befolyásolja az osztályzat, míg a szöveges értékelés csak 12 százalékuk szerint. A tanítók egynegyede véli úgy, hogy a tanulási kedvre nincs hatással a szöveges értékelés ... A pedagógusok úgy látják, az iskolába járási kedvet a kapott osztályzatok erősebben befolyásolják, mint a szöveges értékelés. A szöveges értékelésnek a pedagógusok 72,5 százaléka szerint egyáltalán nincs hatása vagy inkább nincs befolyása arra, mennyire szeretnek a gyerekek iskolában járni." (Tóth Edit: Pedagógusok nézetei az osztályozásról és a szöveges értékelésről, MTA-SZTE, Képességfejlődés Kutatócsoport, 2012)
Hajnal Anna - 2019.12.14.
Érdemjegyes értékelés esetén sok esetben a két jegy közötti határra esik a jegyek számított átlaga, így nagy számú tanuló kap 4,4-es félévi vagy év végi eredményére 4-est, és mégtöbb az olyan eset, amikor a tanulók a dolgozatuk 89%-os eredményére kapnak négyest, amivel a 75%-os eredményűekkel egy szintre kerülnek. A két eset szerencsétlen összegződéséből kerülnek ki azok a négyes tanulók, akik tudásban többszörösen felülmúlják a másik véglet miatt (3,6-os átlag) szintén négyesre értékelt társaikat. Hol itt az igazság?
A 3,51-es és a 4,49-es átlag között szinte egy teljes érdemjegynyi a különbség! A százalékos értékelés minimálisra csökkenti ezt a szomorú kerekítési hibát. Gondoljunk bele, hogy a legtöbb dolgozatot eleve százalékosan értékelik a tanárok, és utána váltják azt át érdemjegyre!
Hajnal Anna - 2019.12.14.
"Az osztályozásban rejlő problémák miatt, de főként az ún. gyermekközpontú tanítás elvének érvényesítése érdekében sokféle kísérlet történt és történik az osztályozás nélküli értékelés gyakorlatának megvalósítására. A szóbeli és az írásbeli szöveges értékelés szerepe kerül előtérbe például Dániában, Norvégiában, Svédországban, Olaszországban, a különböző reformpedagógiai iskolákban (Waldorfiskolák, Peter Petersen iskolái), néhány egyedi, sajátos pedagógiai megközelítésben (például Winkler Márta Kincskereső Iskolájában, a projektoktatásban), különböző iskolakísérletekben, napjainkban az iskolakezdésben. (Czike, 2001; M. Nádasi, 1993; Zágonné, 2001)"
"A szöveges értékelés csak akkor tölti be pozitív szerepét, ha a tanulók és a szülők számára is érthető, nyelvileg differenciált, személyre szabott, ha a pozitív és a negatív jelenségekre úgy mutat rá az értékelő, hogy egyértelmű a segítő szándék. Az értékelésnek e módjával kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott ellenérvek: időigényes; sablonos, nehéz minden egyes tanulóra szabni, differenciált nyelvi megoldásokat találni; szubjektív; nem küszöböli ki az előítéletek, a tanulói sémák negatív hatását." (Golnhofer, 2003 ebben: Falus, 2003)
"A szöveges értékelés típusai:
• Szabad, előzetesen meghatározott szempontok nélküli szöveges értékelés = "esszéisztikus".
• Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés = "aláhúzásos".
• Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg = "mondatbankos"." (Gaál, 2015)
A mondatbankos szöveges értékelést az oktató programok automatikusan is létre tudják hozni a tanuló által elért eredmények alapján (kiváló minőségben és objektíven), így a szöveges értékelés nehéz és időigényes feladata nem a tanárt terheli.
Hajnal Anna - 2019.12.14.