 |
18. Kérjük a teljes differenciálás bevezetését! Egyéni tananyag, egyéni ütemben! Lehetséges a teljes időbeni differenciálás? Lehetséges a tartalom szerinti differenciálás? Lehetséges az oktatási módszer szerinti differenciálás? |
|---|
képviselői
képviselői
képviselői
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
"...a differenciálás lényege az egyéni képesség-, fejlettségi szint és a személyiségi tulajdonságok eltéréseihez igazodó fejlesztő eljárási módok érvényesítése az oktatás folyamatában." (Meggyesné-Nagyné, 2013)
Az időbeli differenciálás azt jelenti, hogy a tanulók a saját tempójukban haladnak, és jó esetben addig nem lépnek tovább, amíg meg nem történik a teljes megértés.
Az iskolaérettség alapján történő iskolakezdés talán a manapság legsikeresebb időbeli differenciálás, így többlet időt kapnak azok az óvodások, akik még nem sajátították el a sikeres iskolába járás alapfeltételeit. Természetesen a tanulói különbségek így is nagyok maradnak, mivel ez csak egy "kétértékű" módszer, vagy kap a tanuló plusz egy évet, vagy nem.
A hagyományos, főleg a "30 tanuló - 1 tanár" direkt oktatási módszert alkalmazó órai munkában szinte lehetetlen a differenciálás. A csoportbontással, "30 tanuló - 2 tanár", kissé javul a helyzet, de időbeli differenciálás alig történik, mivel a tanterv mindkét csoportban ugyanaz. Időbeli differenciálás csak órán kívüli munkával (különóra, korrepetálás) oldható meg.
Számos nevelési hátránya mellett, ma is alkalmazott differenciálási módszer a kiváló képességű tanulók "elit" iskolába járatása is, ahol a tanulók nagyobb tananyagot sajátíthatnak el ugyanazon idő alatt, de itt sem valósulhat meg az egyénenkénti differenciálás.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
Az oktatási rendszer új alapokra helyezésével, teljes átszervezésével megoldható a tananyag egyes részeinek időbeli differenciálása, ahol alapvető követelmény, hogy a tanuló csak akkor kezdhet új dolgokba, ha egy-egy, a továbblépéshez feltétlenül szükséges ismeretrész vagy készség megtanulásán sikeresen túljutott. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott tárgyakban minden tanuló a saját tempójában, vagyis nem egyszerre halad, így nem is egyszerre végeznek az iskolai tanulmányaikkal.
Ez a hagyományos módon (főleg direkt oktatással) csak úgy megvalósítható, ha egy tanárra 3-5 tanuló jut, ami manapság gazdaságilag lehetetlen dolog.
Viszont, a számítógépes oktatással, a számítógéppel oktatható ismeretanyagok és készségek egyéni feldolgozásával az iskolai munka nagy részében megvalósítható az időbeli differenciálás. Az ismeretek átadását és az elsajátítás tesztelését az oktató program önállóan végzi és csak akkor engedi tovább a tanulókat, ha elsajátították az előírt követelményeket. Így az iskolai munka legalább 50%-a időben differenciáltan dolgozható fel. (Természetesen ehhez más osztályszervezés, vegyes osztályok és az eredmények szerinti évközbeni feljebblépés lehetősége szükséges. Így, van aki 7, van aki 9 év alatt végezné el az általános iskolát, de mindenki rendelkezne az előírt minimum tudással.)
Hajnal Anna - 2019.12.14.
A számítástechnika mai fejlettsége lehetővé teszi, hogy szinte az összes kulcskompetencia és műveltségi tartalom oktatása intelligens (adaptív) oktató programokkal (ITS - Intelligent Tutoring System), hibrid (online és tantermi) oktatási környezetben történjen, ami teljes időbeli differenciálást jelent.
Természetesen ehhez az oktatási rendszer teljes átszervezése szükséges. Az iskolában töltött idő 50-60%-a egyéni számítógépes oktatással telne, a fennmaradó időben játék, testmozgás, művészetek és alkotó tevékenységek folynának; egyéni és csoportos formában.
Ezzel a módszerrel a tanulók egészen az egyetemi tanulmányaik végéig is eljuthatnak, és az egyéni tempóból adódik, hogy egyesek már 18 éves korukban, míg mások csak 25 éves korukban végeznek majd ugyanazzal az egyetemi szakkal, de az biztos, hogy tudásuk mindkét véglet esetében - és a két véglet között is - alapos és "mély" lesz.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
"...a differenciálás lényege az egyéni képesség-, fejlettségi szint és a személyiségi tulajdonságok eltéréseihez igazodó fejlesztő eljárási módok érvényesítése az oktatás folyamatában." (Meggyesné-Nagyné, 2013)
A tartalmi differenciálás azt jelenti, hogy a tanulók érdeklődésük szerint választanak tartalmat (és ezen belül témát). Az érdeklődés ereje már sokszor bizonyított (belső) motívum. A tapasztalatok szerint, az érdekelt dolog a tanulók számára akár 5-10-szer gyorsabban is elsajátítható, mint egy "unalmas anyag", illetve a megértés "mélysége" is sokkal nagyobb.
Sajnos a hagyományos direkt oktatás egy vagy két tanára ezt nem tudná megvalósítani. Ez csak a régi idők szűk rétegének (kiváltságosainak) "1 tanuló - 1 tanár" módszerével vihető igazán végbe.
A hagyományos, tanterv alapú oktatás nem is engedi meg a tartalmi differenciálást.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
Manapság a tartalmi differenciálás maximum 5% körül lehet, (a kötelező olvasmányok, házi dolgozatok, projektmunkák és a csoportmunkákon belüli tevékenység) kijelölt lehetőségekből történő szabad megválasztását jelentik.
Csak az oktatási rendszer teljes átszervezése, a kötelező anyag csökkentése tehet lehetővé egy részleges, de legalább 50%-os tartalmi differenciálást, ahol a tanulók a tevékenységeiket, tantárgyaikat, tananyagaikat nagy részben maguk választhatják. A teljes differenciálás megengedése nem célszerű, hiszen számos alapkészség van (ez lenne a törzsanyag), amit minden tanulónak el kell sajátítania (például: ne fordulhasson elő olyan, hogy valakinek nem volt kedve hozzá, ezért nem tud kézzel írni).
A részleges tartalmi differenciálás a hagyományos módon (főleg direkt oktatással) csak úgy megvalósítható, ha egy tanárra 3-5 tanuló jut, ami manapság gazdaságilag lehetetlen dolog.
Viszont, számítógépes oktatással, a számítógéppel oktatható ismeretanyagok és készségek egyéni feldolgozásával az iskolai munka nagy részében megvalósítható a tartalmi differenciálás. Például a matematikában, az alapvető ismereteket és készségeket (az anyag kb. 50%-át) mindenkinek el kell sajátítania, de a továbbiakban szabadon választhat az anyagrészek közül, vagy akár abba is hagyhatja a matematika tanulást. Persze, emellett folyamatosan alkalmazni fogja matematikai ismereteit más tantárgyakon belül.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
A számítástechnika mai fejlettsége lehetővé teszi, hogy szinte teljes tartalmi differenciálás mellett is biztosítható legyen az alapkészségek teljes elsajátítása. A szabadon választott tartalmakba integrálódnak az alapkészséget oktató részek, így a kedvenc témákkal együtt önkéntesen, játékosan elsajátítódnak a kötelező tartalmak is. Ennek megvalósítását biztosítja az intelligens (adaptív) oktató programok (ITS - Intelligent Tutoring System) alkalmazása, és hibrid (online és tantermi) oktatási környezetek kiépítése, amelyek együtt lehetővé teszik a játékos-szemléltető-cselekedtető tanulást.
Természetesen ehhez az oktatási rendszer teljes átszervezése szükséges. Az iskolában töltött idő 50-60%-a egyéni számítógépes oktatással telne, a fennmaradó időben játék, testmozgás, művészetek és alkotó tevékenységek folynának; egyéni és csoportos formában, szintén érdeklődés szerint differenciáltan.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
vita@hajnalanna.hu
"...a differenciálás lényege az egyéni képesség-, fejlettségi szint és a személyiségi tulajdonságok eltéréseihez igazodó fejlesztő eljárási módok érvényesítése az oktatás folyamatában." (Meggyesné-Nagyné, 2013)
Az oktatási módszer szerinti differenciálás azt jelenti, hogy minden tanuló a számára legjobb eredményt nyújtó tanítási/tanulási módszerrel tanulhat. (Oktatási módszerek például: előadás, magyarázat, elbeszélés, tanulói kiselőadás, megbeszélés, vita, szemléltetés, munkáltató módszer (cselekedtetés), projektmódszer, tanulási szerződés, kooperatív oktatás, szimuláció, szerepjáték, játék, tanulmányi kirándulás, házi feladat...)
Sajnos a hagyományos direkt oktatás egy vagy két tanára ezt nem tudná megvalósítani. Ez csak a régi idők szűk rétegének (kiváltságosainak) "1 tanuló - 1 tanár" módszerével vihető igazán végbe.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
Manapság a - tervezett - módszer szerinti differenciálás közel nulla, de nem tervezetten, a különböző módszerek egymás utáni alkalmazásakor mégis megtörténik a módszer szerinti differenciálás. Minden alkalmazott módszer esetén vannak olyan tanulók, akiknek éppen az adott módszer adja az optimális elsajátítást. A tanárok a különböző módszerek alkalmazása során több-kevesebb sikerrel megállapíthatják, hogy az egyes tanulóknál melyik módszerek alkalmazása az előnyös, és az eredmények alapján részlegesen alkalmazhatják is a módszer szerinti differenciálást.
Például: egyes órákon néhány tanuló oktató programmal tanul önállóan, míg néhányan a tankönyvből dolgozzák fel csoportosan az anyagot, a többiek pedig a tanárral együtt dolgoznak direkt módszerrel.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
Intelligens (adaptív) oktató programok (ITS - Intelligent Tutoring System) alkalmazásával, és hibrid (online és tantermi) oktatási környezetek kiépítésével megoldhatóvá válik az oktatási módszerek egyéni kiválasztása. A tanuló megelőző magatartásának (választásainak, sebességének és eredményeinek) vizsgálata alapján az intelligens oktató program a neki leginkább megfelelő (előzőekben kedvelt és leginkább eredményes) oktatási módszerek közüli választási lehetőségeket kínál fel a tanulónak, amivel biztosítja az optimálishoz közeli (lehető leggyorsabb) elsajátítási időt.
Természetesen ehhez az oktatási rendszer teljes átszervezése szükséges. Az iskolában töltött idő 50-60%-a egyéni számítógépes oktatással telne, a fennmaradó időben játék, testmozgás, művészetek és alkotó tevékenységek folynának; egyéni és csoportos formában, a lehetőségek szerint szintén módszer szerint differenciáltan.
Hajnal Anna - 2019.12.14.