 |
6. Testnevelés szervezési javaslat Játék, szabadon választott játék Kötelező ismerkedés a mozgásformákkal, bemutatók Szabadon választott sport Tanrenden kívüli fakultatív sport |
|
|---|
vita@hajnalanna.hu
"Az óvodás gyermek fáradhatatlanul mozog, tevékenykedik. A legfőbb tevékenységi formája a játék. A játék egy óvodás korú gyermek számára maga a szórakozás, a tanulás, az elemi szükséglet. Iskoláskorban a tanulás kerül előtérbe, ami sokkal szervezettebb, szabályhoz kötöttebb, mint az eddigi játék. Főleg kisiskolás korban, elsősorban első és második osztályban kell ügyelnünk arra, hogy maradjon elegendő idő a játékra, hisz az átállás az óvodai játékról az iskolai tanulásra komoly változás a gyermek életében... A játék a gyerek számára egy varázslatos dolog. Nem csak óvodás és kisiskolás korban, de később is. A játék nem szűkíthető le az óvodások és a kisiskolások tevékenységére. Mindenki szeret játszani. Fiatal idős egyaránt. Mindenkinek meg kell találnia a számára leginkább megfelelő elfoglaltságot a játékok közül." (Bíró, 2015)
"A játék a nevelés egyik legeredményesebb eszköze. A fiziológiai hatáson kívül olyan pedagógiai, erkölcsi, szellemi tulajdonságokat fejleszt, amelyek a mindennapi életben, a társadalomba való beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek. Játéktevékenység közben fejlődnek az értelmi, erkölcsi, akarati tulajdonságok, a közösségi és az egyéni nevelés is megvalósul... A játéknak jelentős szerepe van a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésében. Változatos mozgásanyaga és helyszíne (vízi, szabadtéri, tantermi) széleskörű és sokoldalú fejlesztést tesz lehetővé. Javítja a szervezet ellenálló képességét, elősegíti a mozgató- és a tartórendszer, az egész szervezet idegrendszerének, keringési és légzőrendszerének fejlődését, funkcionális tulajdonságainak javítását. A játékok egészségmegőrző és -fejlesztő funkciója a sokoldalú mozgásanyaga miatt összetett. A játék közbeni mozgástevékenység javítja a tanulók mozgáskultúráját, növeli teherbíró képességüket. Segíti az egészséges testi fejlődést." (Bíró, 2015)
A kisiskoláskori mozgásos játék (mint a testnevelés része) napi többszöri rövidebb idejű "szünetet" jelenthet a szellemileg megterhelő tanulási feladatok között. Az első évfolyamokban nem is szükséges külön testnevelés órát kijelölni, a napi aktív mozgásos időszak mindenképpen meghaladja az 1 órát.
A játékok közé beiktathatók a "hagyományos" tornaelemek, de csak önkéntes alapon. Kedvcsinálónak, zenére és a tanítóval együtt végezve, amelyek így szintén játéknak számítanak.
A testnevelés egyik formájának számítanak a népi és modern táncok, amelyek élvezetes és változatos mozgásos kikapcsolódást jelentenek, és mivel nem kötelezőek, a tanulók szintén játékként élik meg őket. (Valószínűleg sokukat úgy kell leállítani, mert abba sem akarják hagyni...)
Hajnal Anna - 2018.10.27.
vita@hajnalanna.hu
Ettől a kortól már célszerű egy tanóra szerű rendszer bevezetése, mondjuk heti két alkalommal 1 óra kötelező anyag és közvetlenül utána 1 óra szabadon választott sport, amelyek után a gyermekek már haza mennek.
Természetesen a szabadon választott játék és a "szellemi" órák közötti mozgásos szünetek tovább folytatódnak.
Megkezdődhetnek a sportágbemutatók meghívott vendégekkel (egyes sportok kiváló művelőivel).
Hajnal Anna - 2018.10.27.
vita@hajnalanna.hu
A sport időpontok a "szellemi" órák után, a nap végén vannak, így lehetőség van iskolai tisztálkodásra, vagy hazamenni és otthon tisztálkodni.
Az iskola és a helyi sportegyesületek együttműködéséből adódóan számos választási lehetőségnek kell a tanulók rendelkezésére állnia. (Nem elegendő, ha csak 2-3 sportág, például labdarúgás, kosárlabda és röplabda választható!)
Természetesen a "szellemi" órák közötti szabadon választott mozgásos szüneteknek tovább kell folytatódniuk.
Az iskolán kívüli sport helyettesíti az iskolai mozgást, esetenként (komolyabb kora reggeli vagy esti edzés mellett) szükség is van a felmentésre a túlterhelés megakadályozására, illetve ilyen esetekben az iskolai testmozgás önkéntességére.
Hajnal Anna - 2018.10.27.
vita@hajnalanna.hu
Ez a részvétel nem lehet kötelező, a gyermek döntésén kell alapulnia, illetve a versenyszerű sportot csak a szülők belegyezésével (támogatásával) kezdheti meg a gyermek.
A sportágak és egyesületek közötti váltás is a gyermekek döntése kell legyen. Az egyesületeknek, edzőknek meg kell találniuk az egyensúlyt a gyermeki élet és a sportélet között. A szélesebb társadalmi cél a sport szeretete és élvezete, nem az egyesületi érdekek és az élsport kiszolgálása, a kiegyensúlyozott élet feláldozása a sportért (a "professzionális sportiparért").
Alapvető, hogy az egyesületi sport helyettesíti az iskolai sportot (tehát a sportegyesületi igazolással rendelkező gyermekeknek az iskolai sport csak önkéntes lehet).
Hajnal Anna - 2018.10.27.