 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2021.10.25. |
|
|---|
030 - Civil szervezetek
"Az igazság nem véd meg minket, őt kell megvédenünk."
Victor Eftimiu
Az alábbiakban azokat a civil szervezeteket és javaslataikat mutatjuk be, amelyek a közoktatás reformján építően munkálkodtak vagy munkálkodnak. (A fehér színnel írt szöveg: a szerző magyarázó megjegyzései.)
Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom - Petíció (2021)
Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom - Javaslatcsomag (2019)
Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom - Javaslatcsomag (2018)
Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom - Javaslatcsomag (2017)
Civil Közoktatási Platform - Kiút az oktatási katasztrófából (Kockás könyv) (2016)
Agóra Oktatási Kerekasztal - Oktatáspolitikai téziseink (2013)
Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM)
(Független Diákparlament)
Petíció (2021) (Részletek - csatlakozás a petícióhoz.)
1. Növeljék a pedagógus béreket!
2. Szabad tankönyvválasztást!
3. Hozzanak létre felelős Oktatásügyi Minisztériumot!
4. Hatékony diákképviseletet!
5. Minőségi pedagógusképzést és rekreációt!
6. Iskolai autonómiát!
7. Növeljék az iskolapszichológusok számát!
8. Állítsák vissza a 18 éves tankötelezettségi korhatárt a közoktatásban, a szakképzésben pedig kössék a végzettséghez!
9. Fejlesszék a nyelvoktatást!
10. Modern oktatást!
11. Emeljék a szülői igazolások számát!
12. 9 órai iskolakezdést a középiskolákban!
Javaslatcsomag (2019) (Részletesen.)
Tankönyvek
1. Állítsák vissza a tankönyvválasztás szabadságát!
2. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületét bízzák meg a tankönyvek szakértőiellenőrzésével!
3. Javasoljuk, hogy egy független bizottság állítsa össze azon tankönyvek listáját, amikből hatékonyan lehet felkészülni az érettségire.
Tanárok
4. Hozzanak létre tanárértékelő rendszer egyetemi mintára!
5. Hozzanak létre pedagógusok számára kötelező rendszeres (4 vagy 5 évente) pszichológiai alkalmassági vizsgálatot!
6. Törekedjenek a tanárok szakmai sikereinek díjazására, illetve vegyék figyelembe a pedagógusok munkájához kapcsolódó pozitív visszajelzéseket!
7. Tegyék versenyképessé a tanári bérezést legalább azzal, hogy a tanári bérminimumot a mindenkori garantált bérminimumhoz igazítják!
8. Adjanak lehetőséget arra, hogy a tanárok önként választhassanak a betöltetlen álláshelyek közül (pl.: Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program kapcsán)!
9. Szabjanak határt a tanárok munkaterhelésének!
10. A pedagógus-életpályamodell problémáinak felszámolása mellett tegyék lehetővé, hogy a tanárok munkavégzéséhez minden feltétel adott legyen (pl.: órai eszközök, papír, laptop stb.)!
11. Biztosítsák a tanároknak a szakmai továbbképzés lehetőségét akár külföldön is, mely tartalmazza a konfliktuskezelési módszertant!
12. Javasoljuk, hogy a tanárok névtelenül értékelhessék a vezetőség munkáját.
Korszerűsítés
Kötelező olvasmányok
13. Modernizálják a kötelező olvasmányok listáját, és az alapján állítsák össze az érettségi vizsga követelményeit!
14. Legyen lehetőség több mű közül kiválasztani a kötelező olvasmányt!
15. A választható olvasmányok között legyen legalább egy kortárs mű!
Korszerű módszertan
16. Javasoljuk, hogy legyen nagyobb hangsúly fektetve a gyakorlatorientált órákra és a személyes készségek fejlesztésére, emellett pedig csökkentsék a tananyagban a lexikális tudásra épülő tartalmat!
17. A memoriter mellett az információk gyors és precíz gyűjtése is legyen fejlesztendő készség!
18. Az informatika oktatás megtartása mellett tegyék az informatikát a többi tantárgy szerves részévé!
19. Legyen lehetőség kulturált keretek között, a vallási és ideológiai kérdések megvitatására, amiben a tanár objektív moderátorként vesz részt!
20. Legyenek kisebbek az osztálylétszámok, az oktatás történjen kisebb csoportokban!
21. Vezessék be a hátrányos helyzetű gyermekek esetén az alternatív tanítási módszerek alkalmazását és intézményesítését!
Szociális érzékenyítés
22. Már általános iskolában integráljanak a meglevő órákba szociális érzékenységre nevelő tananyagot!
23. Minden tanuló minimum évente egyszer tegyen látogatást helyi szociális otthonban vagy emberjogi szervezetnél, érzékenyítés céljából már ötödik osztálytól!
24. Érzékenyítés céljából felhívjuk a figyelmet az Iskolai Élő Könyvtárra.
Modern tananyag
25. Az oktatásban a fenntartható fejlődés témaiköreibe tartozó kérdések kapjanak nagyobb szerepet (pl.: klímaváltozás, környezetvédelem, újrahasznosítás stb).
26. Javasoljuk a projektnap vagy projekthét létrehozását, amellyel gyakorlati példával szemléltetve ismerhetik meg a diákok állampolgári jogaikat és kötelességeiket.
27. A felvilágosító óra keretein belül oktassák az éjszakai szórakozás veszélyeit is!
28. A felvilágosító órán fektessenek hangsúlyt a nemi orientáltság szakmai ismertetésére is, az ehhez kapcsolódó kulturális és érzelmi intelligencia ismeretében
29. Írjanak tananyagot az internetes zaklatásról, osztályzás mellőzésével fiktív szituációk feldolgozása legyen órai feladat!
30. Meghatározott időközönként aktualizálják a tananyagot a globális (piaci, technológiai és tudományos) eredmények figyelembevételével!
Óraszám
31. Tematika alapú tanmenet keretében szorgalmazzuk a természettudományi órák öszszevonását hetedik és nyolcadik osztályban, ami 11.-12. osztályban fakultatívvá alakulna át.
32. Javasoljuk a nulladik órák eltörlését.
33. Javasoljuk a heti öt testnevelés óra háromra redukálását a középiskolákban.
34. Tizedik osztálytól csak egy művészeti tantárgy legyen kötelező, amit a diák saját maga választhat.
35. Vezessék be a történelemórák számának emelését minden iskolatípusban ötödik osztálytól tizenkettedik osztályig heti 3 órára
36. Javasoljuk a gazdasági ismeretek óra bevezetését.
37. Az általános kerettantervet követő alsó tagozatosok számára a heti maximalizált tanóraszám ne haladja meg a 20 órát.
38. A felső tagozatosok számára maximalizálják az óraszámokat 25-30 órában.
39. Gimnáziumokban legyen maximalizálva az óraszám 35 órában (fakultációkkal együtt), arányosan elosztva a munkanapokon.
40. Helyezzék át a kötelező szakmai gyakorlatot az iskolaidőbe.
41. Teremtsék meg a lehetőséget a tanulmányok felzárkóztatására.
Érettségi
42. Ne csak idegen nyelvekből és informatikából lehessen előrehozott érettségit tenni!
43. Minden középiskolában vezessék be a kisérettségit, az érettségi tantárgyak arányos, évekre való elosztásával!
44. Ne hozzák érvénybe az emelt szintű érettségi feltételét a továbbtanulásnál!
45. Biztosítsák a felvételizőknek, hogy a kötelező emelt szintű érettségi beszámítson többletpontjaikhoz!
Pályaorientáció
46. A gimnáziumokban már 9.-től kezdve legyen pályaorientáció!
47. Évente egy alkalommal tartsanak pályaorientációs foglalkozásokat!
48. A pályaorientációs órák alkalmával fektessenek nagyobb hangsúlyt a magyar egyetemek és azok adta lehetőségek ismertetésére!
Pszichológus
49. Szüntessék meg a szülői engedélyt az iskola pszichológushoz való járáshoz!
50. Az iskolapszichológust vonják be az iskola életébe!
51. Népszerűsítsék az ingyenesen hívható lelkisegély szolgálatokat!
52. Minden intézményben álljon rendelkezésre iskolapszichológus a jelenleginél nagyobb mértékben!
Fakultáció
53. A fakultáció legyen félévente szabadon megváltoztatható, ne legyen megszabva a fakultációk maximális száma!
54. Minden iskola minden tanulójának legyen biztosítva a szabad fakultáció választás!
Dolgozatok és osztályozás
55. Ötfokú skála helyett százalékosan osztályozzanak!
56. Minden témazáró osztályzat mellé járjon 1 javítási lehetőség!
57. A kötelező dolgozatokat és témazárókat korlátozzák napi 1 témazáróra és napi 1 röpdolgozatra, illetve, ha nincsen témazáró, akkor napi 3 röpdolgozatra!
DÖK, HÖK
DÖK
58. A diákönkormányzatoknak is legyen véleményezési joga az iskolai költségvetés létrehozása során!
59. Ajánljuk az ÉDEN-projekt (Életszerű Demokratikus Nevelés-projekt) megvalósítását lokálisan.
HÖK
60. Működjenek a hallgatói önkormányzatok teljesen átláthatóan!
61. Javasoljuk a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) bevonásával és közreműködésével megalkotni az egységes HÖK felépítését szolgáló dokumentumot.
62. Javasoljuk a HÖK választásokkal kapcsolatos felhívások (transzparensek) kifüggesztését az egyetemi karokon jól látható helyen.
63. Javasoljuk, hogy a hallgatói önkormányzatokon belül álljon fel kötelezően egy független felügyelő/ellenőrző bizottság, amely rendszeresen ellenőrzi az adott HÖK működését!
64. Javasoljuk, hogy a rektori, szenátusi és kancellári választásokat két évente rendezzék meg, és egy személy legfeljebb három ciklus erejéig tölthessen be pozíciót!
Iskolai autonómia
65. Állítsák vissza az iskolák szabad névválasztásának jogát!
66. Ne lehessen iskolákban megtiltani az SNI-s tanulók felvételét!
67. Az E-kréta és a Neptun ne legyenek kötelező felületek, az iskolák saját maguk választhassák meg elektronikus naplójukat!
68. Biztosítsanak az iskolák számára előzetes pénzügyi keretet a kis költségű beszerzésekhez!
69. Javasoljuk a jelenlegi tankerületek számának növelését, és az intézményfenntartás decentralizálását!
Felsőoktatás
70. Hosszútávon legyen cél az állami felsőoktatás ingyenessé tétele (legalább 1 alapdiploma erejéig)!
71. Jogszabályban rögzítsék az egyetemeken fizetendő önköltség maximális összegét!
72. Rövid- és középtávon fokozatosan szűkítsék az állami ösztöndíjas és önköltséges ponthatárok közötti különbséget!
73. Az egyetemi jelentkezések határidején túl tegyék lehetővé, hogy a diákok teljeskörűen megváltoztathassák jelentkezésüket!
74. Teremtsék meg a duális képzések feltételeit és vezessék be azt ott, ahol ez idáig nem volt, illetve fejlesszék a duális képzést ott, ahol az már létezik, de nem működik megfelelően!
75. Növeljék a hallgatói normatíva összegét, illetve általánosságban is fordítsanak több forrást a hallgatók (függetlenül az önköltséges, vagy állami ösztöndíjas státusztól) tanulmányi eredményeiknek a díjazására!
Politika az iskolákban
76. Javasoljuk, hogy politikai tisztségviselők ünnepségek kivételével ne vehessenek részt semmilyen iskolai rendezvényen pártszínekben, az ünnepségeken előforduló beszédeik alkalmával pedig tilos legyen bárminemű politikai kampányolás!
77. Az iskolákba érkező politikusok figyelmébe ajánljuk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány politikai 1x1 dokumentumát.
78. Kérjük az intézményfenntartót, hogy tiltsa a politikailag tevékeny emberek jelentkezését az igazgatói pozícióra, ha pedig már egy párttag ül az igazgatói székben, munkáját vizsgálják felül!
Nyelvoktatás
79. Javasoljuk a nyelvi csoportok létszámának maximalizálását, mert a túl magas létszám miatt nem jut elég idő a diákok nyelvi képességeinek fejlesztésére.
80. Javasoljuk a 2020-as felvételi változtatás elhalasztását addig, amíg nincsenek megteremtve a megfelelő feltételek ahhoz, hogy mindenki számára elérhető legyen a középfokú nyelvi szint elérése.
81. Javasoljuk a jelenlegi diákcsere-programok kiszélesítését.
82. Javasoljuk azt, hogy minden nyelvvizsgaközpontban és érettségi vizsgán mindenki számára elérhető legyen a fülhallgató használata.
Tanulók jóléte
83. Hozzanak létre kérdőívet az iskolai menza véleményezésére!
84. Az állam haladéktalanul kezdjen neki a kollégiumi épületek bővítéséhez, illetve a már meglévőknek a korszerű felújításához!
85. Javasoljuk az állami és egyházi iskolák támogatásbeli és minden más megkülönböztetésének eltörlését!
86. Kezdeményezzenek országos felmérést az iskolák állapotáról, majd sorolják három kategóriába infrastruktúrájuk alapján (pl.: legkevésbé fejlett, fejlődő, fejlett). Ezek alapján határozzák meg a támogatások mértékét!
Javaslatcsomag (2018) (Részletesen.)
A Szociális Bizottság javaslatai
1. Minden középiskola és általános iskola módosítsa a szülői igazolások rendszerét, és a szülők napok helyett tanórákról kérhessék ki gyermekeiket. Az igazolható órák számát félévente a heti tanóraszám átlagának háromszorosában határozzák meg (törtszám esetén a matematikai kerekítés szabályai élnek)!
2. Főképp az elzárt településeken, a vidéki és agglomerációs régiókban az iskolafenntartók egyeztessenek a tömegközlekedési vállalatokkal! A menetrend kialakításánál legyenek tekintettel a diákok utazási szokásaira!
3. Az önkormányzatoknak központilag biztosítsák a megfelelő forrásokat a helyi buszjáratok társfinanszírozására, melyek az előző ponttal együtt a diákok iskolába-járását segítenék!
4. A felzárkóztatás érdekében biztosítsák a forrásokat az iskolák számára, hogy utazási támogatást nyújthassanak a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára!
5. Adják meg a jogot a középiskoláknak, hogy a hosszútávú kimagasló tanulmányi eredményekre, valamint a mutatott jó képességekre és készségekre való tekintettel többletpontokat nyújthassanak meghatározott számú diákjaiknak. Legyen ez az általános- és középiskolai ajánlás rendszere!
6. Tankötelezettségi korhatár visszaállítása 18 évre. (Vagy a középfokú végzettség megszerzéséig legyen a tankötelezettség.)
7. Lemorzsolódással fenyegetett diákok és családjaik számára szükséges tudatosítani azt, hogy az oktatás hosszútávú befektetés és a társadalmi mobilizáció legfőbb eszköze. Valósuljon meg ez személyiség és közösség fejlesztő foglalkozásokon!
8. A legmagasabb, akár kormányzati szinten is társadalmi párbeszédet indítsanak a pályaorientáció és szociális felzárkóztatás témájában.
9. A pályaorientáció tudatosítását már az általános iskolák felsőtagozatán is kezdjék meg. (Induljon ez a legszélesebb, legáltalánosabb tájékoztatás keretein belül, majd folyamatosan haladjon a személyes érdeklődés irányába.)
10. Az előző pontban említett pályaorientációs foglalkozások az adott pályán kompetens tanácsadó/személy jelenlétében valósuljanak meg.
11. Minden általános és középiskolában álljon a diákok rendelkezésére pszichológusi segítség lehetősége.
12. A közösségi szolgálatot rögzítő szerződés felei az eddigi rendszerrel szemben ne az iskolák (és szervezetek), hanem a fenntartó (és szervezetek) legyenek!
13. Komprehenzív iskolarendszer kialakítása (6-3-3-as felosztás, 10+2-es felosztás).
14. Ingyenesség. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítsák az oktatás teljes ingyenességét, kizárva MINDEN esetleges hátráltató tényezőt.
15. Számukra (HH, HHH) tanulmányi ösztöndíjrendszer kiterjesztése minden típusú középfokú oktatási intézményben.
16. Infrastrukturális fejlettség. Minden egyes oktatási intézményben a 21. századnak és a nemzetközi szintnek megfelelő IKT eszközök alkalmazása már az általános iskolától a mindennapokban.
17. A szakképzés átalakítása. A nemzetközi trendet követve az elválasztó modell használata, amely növeli a közismereti tanulmányok mértékét és későbbre tolja a szakmaválasztás időpontját
18. Az SNI-s és BTMN-es tanulókra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és oktatásukhoz a megfelelő feltételek biztosítása. (Gyógypedagógusok, módszertan, infrastruktúra).
19. Tehetséggondozó programok folyamatos felülvizsgálata hatástanulmányok mentén.
20. Valós vagyoni és szociális helyzet vizsgálata a kollégiumi felvételinél.
21. Javasoljuk a tanoda pályázatok kiterjesztését sokkal kedvezőbb feltételekkel.
22. Legyen a köznevelési törvénynek kiemelt része az iskolák akadálymentesítése!
23. Javasoljuk, hogy az érzékenyítő programok szerves részét képezzék az oktatásnak.
24. Legyen minden iskolában (pl. a könyvtárában) szünetekben is elérhető, korszerű számítógéppark a diákok számára, és legyen megoldott a szélessávú internet elérés is!
A Diákok Általános Helyzete Bizottság javaslatai
25. Állami iskolákban etika helyett vezessenek be életvitel tantárgyat, ami magába foglalja a KRESZ alapszintű oktatását, a pénzügyeket, az elsősegélyt, a családi életre nevelést és a politikai alapismereteket is.
26. Állami iskolákban legyen fakultatív a hittan és az erkölcstan!
27. A készségtantárgyakat szakkörösítsék a középiskola utolsó két évében!
28. A természettudományos tantárgyakat helyezzék 9. illetve 10. évfolyamokra, redukálják kétéves szintre, további évfolyamokon legyenek fakultatívak!
29. A heti óraszámot maximalizálják 30 órára a közép- és 25 az általános iskolában, és ne kezdődjön a tanítás 8 óránál korábban!
30. Általános iskolákban kiscsoportos, interaktívabb oktatást vezessenek be!
31. A szakgimmnáziumokban növeljék a szakmai órák számát, ehhez mérten csökkentsék a nem érettségi tantárgyak számát!
32. A szakgimmnáziumokban fektessenek több hangsúlyt a gyakorlati órákra!
33. A heti 5 testnevelés órát csökkentsék le heti 3 órára!
34. Csökkentsék a lexikális tananyag mennyiségét!
35. A dolgozatokat és témazárókat korlátozzák napi 1 témazáróra és 1 röpdolgozatra, vagy napi 2 röpdolgozatra, egy héttel előbb jelentsék be a témazárókat!
36. Minden osztálynak biztosítsanak állandó osztálytermet és ezeket szabadon dekorálhassák az emberi normákat tartva!
37. Ahol lehetséges biztosítsanak szekrényeket a tanfelszerelésnek!
38. A lyukas órákon biztosítsanak helyet a diákoknak!
39. Hozzák vissza a szabad tankönyvválasztást!
40. Hozzanak létre egy független országos testületet vagy egy bizottságot a tankönyvek ellenőrzésére, amit szakértők alkotnak!
41. A 7. és 11. osztályos tanulókat tájékoztassák egy tanóra keretében az aktuális felvételi rendszerről!
42. Akkreditálják és népszerűsítsék a folyamatosan újuló digitális tankönyveket, a szakmai tantárgyakból is!
43. Csökkentsék a tanárok adminisztratív kötelezettségeit!
44. Ne korlátozzák a só-, illetve fűszerhasználatot a menzán!
45. Legyen választható A és B menü és tegyék elérhetővé minden hét elején a következő heti menüt!
46. Fordítsanak több figyelmet a glutén- és laktózérzékenyekre illetve a vegetáriánusokra!
47. Legyen választható mennyiségű adag a menzákon!
48. Vezessenek be szigorúbb higiéniai ellenőrzéseket a menzán és az iskolákban, és erre fordítsanak több figyelmet és pénzt!
49. A ki nem osztott ételt lehetőség szerint juttassák el a rászorulóknak!
50. Ne legyen kötelező az 50 óra közösségi szolgálati munka, de felvételi többletpontért teljesíthető legyen!
51. Töröljék el a kötelező nyári szakmai gyakorlatot vagy helyezzék a tanévre!
A Diákképviseleti Bizottság javaslatai
52. A diákönkormányzatok kötelezően évente válasszanak DÖK elnököt. Egy elnök maximum 2 ciklust tölthessen be!
53. A diákönkormányzatok éves költségvetése minimum 50 000 forint legyen!
54. A diákönkormányzatok kapják vissza a vétójogot a diákokat érintő döntésekben!
55. Minden diákönkormányzat szabadon választhassa meg a diákönkormányzatot segítő pedagógust, a konfliktusmentes és gördülékeny együttműködés érdekében!
56. Legyen biztosítva havi 1 háromnegyedórás alkalom, ahol a diákok, a diákönkormányzatok tagjait megkeresve elmondhatják az iskolával kapcsolatos problémáikat.
57. Az egyetemi hallgatói önkormányzatoknak kötelező legyen a kari HÖK-választásokon a választásokon választható (azaz jelölést nyert és elfogadó) személyek névsorát alfabetikus sorrendben a karokon jól látható helyen kifüggesztenie a választás alapvető információival együtt!
58. Az egyetemi hallgatói önkormányzatok elnökválasztásainak eredményei, az azokon induló jelöltek, a beadott pályázataik, valamint az esetleges visszalépések és azok indoklásai legyenek kötelező jelleggel nyilvánosan közzéteendők!
A Diákegyenlőségért Bizottság javaslatai
59. Javasoljuk, hogy a közoktatási intézmények számára hozzanak létre egy elektronikus és névtelen tanári értékelő rendszert (diák és szülő által is kitölthető), melynek keretében a több éven át az elvártnál rosszabb értékelést kapó, megalapozott panasszal illetett pedagógusok ügyében az intézményeknek legyen kötelességük eljárni (ne hozzák nyilvánosságra).
60. Javasoljuk, hogy jogszabály tiltsa a diákok és óvodások politikai témájú rendezvényeken való részvételre kötelezését.
61. Javasoljuk, hogy a tanári karnak és a diákképviseleteknek legyen szavazati joga az intézményvezető megválasztásában, amely helyi szinten történjen meg!
62. Javasoljuk, hogy minden intézményben, jól látható helyen tegyék elérhetővé a tanulói jogokat diáknyelven, amelyen feltüntetik azon személyek – tanárok és diákok - nevét és elérhetőségét, akikhez a diákok problémáik esetén fordulhatnak. Ezen személyeket demokratikus módon válasszák meg, a megválasztott tanároknak pedig heti 1 órakedvezményt adjanak!
63. Hozzanak létre minden iskolában az iskola vezetésétől független jogorvoslati rendszert, amely a tanárok és intézményvezetők szabálysértéseit is szankcionálhatja!
64. Javasoljuk, hogy minden iskolában alkalmazzanak konfliktuskezelő szakembereket, akik segítséget tudnak nyújtani diák-diák, diák-tanár és tanár-tanár konfliktusok szakszerű megoldásában
65. Javasoljuk, hogy biztosítsák az iskolák autonóm működését, az oktatási kormányzat ellenőrző funkciót lásson el.
66. Javasoljuk, hogy a házirend rendelkezései legyenek konkrétak és csak iskolán belül és csak az iskolai szervezésű rendezvényekre érvényesek. Legyen minden érintett által elfogadott, tartalmát évente gyakorlati foglalkozások keretein belül diákok bevonásával vizsgálják felül.
67. Javasoljuk, hogy minden érintett nyerjen betekintést az iskolai közösséget befolyásoló döntésekbe, azok megvalósulásának folyamatába és a végeredményébe, lehetőség szerint vegyenek részt a döntés kialakításában.
68. Javasoljuk, hogy a pedagógusképzés során fektessenek kiemelt hangsúlyt a demokratikus módszerek alkalmazásának oktatására.
69. Ahol csak egyházi iskolák elérhetők, az állam ott is biztosítsa a világnézetileg semleges oktatást!
A Nyelvoktatás Bizottság javaslatai
70. Javasoljuk, hogy a csoportlétszám legyen maximum 15 fő!
71. Javasoljuk, hogy vizsgálják felül a nyelvoktatás metodikáját.
72. Javasoljuk egy alap létrehozását, amely támogatja a diákok külföldre jutását, csereprogramok, tanulmányi utak keretében!
73. Javasoljuk, hogy egységes technikai feltételeket biztosítsanak a nyelvvizsga központokban!
74. Javasoljuk az országos nyelvi versenyek német mintára való átalakítását.
A Lehetőségek a Jövőre Bizottság javaslatai
75. A köznevelési törvényben foglalt módon a szakmai érettségi anyagát a középiskolai tanulmányok megkezdése után ne lehessen módosítani!
76. A szakmai érettségi anyagáról tájékoztassák a tanulókat legalább az érettségi előtt 2 évvel.
77. Minden tanuló igényelhessen ösztöndíjat az iskolához kötődő eszközigényének fedezésére.
78. A szakmai tárgyakat csak az adott szakmában képzett tanár taníthassa.
79. Az órák megtartásához biztosítsanak megfelelő felszerelést, illetve anyagi keretet.
80. Kiemelkedő tanulmányi eredményért is járjon ösztöndíj.
81. Az ágazatok és az egyetemi szakok közt legyen aktív kommunikáció.
82. Ne legyen "röghöz kötés" az egyetemen államilag támogatott szakokon se!
83. A szakok lehetőleg biztosítsák már a képzés alatt az ágazatban való elhelyezkedést (mint fizetett gyakornok).
84. Gimnáziumi felvételin legyen kötelező a szóbeli elbeszélgetés.
85. A felvételikor súlyozottan vegyék figyelembe a szociális helyzetet.
86. Két felvételi vizsga közt minimum 2 hét teljen el.
Az Alternatív Oktatás Bizottság javaslatai
87. Javasoljuk, hogy az egyházi és az állami fenntartású oktatási intézmények pénzügyileg azonos állami támogatásban, megkülönböztetés nélkül részesüljenek minden diák után.
88. Javasoljuk, hogy állítsák vissza az intézmények pénzügyi autonómiáját.
89. Javasoljuk, hogy a központi költségvetés a köznevelésre-és a felsőoktatásra fordított GDP arányos összege érje el az Európai Unió átlagát.
90. Javasoljuk, hogy minden pedagógus számára legyen évente 4 alkalommal kötelező továbbképzés, akár tanítási időben is.
91. Javasoljuk, hogy tegyék kötelezővé minden pedagógus számára a pályára való alkalmassági vizsgálatot évente egyszer.
92. Javasoljuk, hogy rendelkezzenek az iskolák megfelelő jogkörrel a helyi tantervük kidolgozására.
93. Javasoljuk, hogy rendezzenek minden iskolában évente egy alkalommal egy több napos projekthetet, amelynek keretein belül a diákok környezetvédelemről és fenntartható fejlődésről tanulhatnak.
94. Javasoljuk, hogy biztosítsák a feltételeit minden iskolában a szelektív hulladékgyűjtésének.
95. Javasoljuk, hogy oktassanak a diákok aktív bevonásával gazdasági ismereteket 7.-től 10. osztályig hetente 1 órában.
96. Javasoljuk, hogy alakítsák át a szóbeli érettségi rendszerét úgy, hogy az a csoportmunkát, a problémamegoldó készséget, és a kritikus gondolkodást is értékelje.
A Tanításmódszertani Bizottság javaslatai
97. Javasoljuk, hogy osztályzatok helyett százalékosan értékeljék a diákok teljesítményét, a bizonyítványba pedig a százalékos átlag kerüljön, személyre szabott szöveges értékelés kíséretében.
98. Javasoljuk, hogy a diákoknak legyen dolgozat és felelet elhalasztási joga.
99. Javasoljuk, hogy szánjanak heti 1 tanórát általános- és középiskolában a világ megismerésére, amelyben a diákok szabadon tehetnek fel őket érdeklő kérdéseket a világról, ahol a tanár szerepe, hogy segítsen a diákoknak megtalálni a kérdésük megválaszolásának módját.
100. Kezdeményezzenek érdemi, sajtónyilvános egyeztetéseket miniszteri szinten a Független Diákparlamenttel.
Javaslatcsomag (2017) (Részletesen.)
A Diákönkormányzati bizottság javaslatai
1. Legyen több elérhető pályázat kifejezetten Diákönkormányzatok részére!
2. A diákok kapjanak jogot arra, hogy maguk válasszák meg a Diákönkormányzatot segítő tanárt!
3. Állítsák vissza és bővítsék ki a diákönkormányzatok jogkörét, beleértve a vétójogot is!
4. Állandó érdekképviseleti rendszer létrehozása.
5. A DÖK különálló költségvetésének megalkotása.
6. A diákönkormányzatokat vonják be az iskola alapítványába!
7. A fenntartó nyújtson szellemi és anyagi segítséget is az iskolai diákélet kiépítésében!
A Demokratikus Oktatás Bizottság javaslatai
1. Javasoljuk, hogy minden diákkal ismertessék meg a választás szabadságát.
2. Javasoljuk, hogy a tanárok és a diákok jogainak kölcsönös tiszteletét erősítsék meg, ennek érdekében pedig az ezt biztosítani hivatott intézmények alakuljanak át, úgy, hogy hatékonyan képviseljék az érdekeket, vagy jöjjenek létre újak helyi és országos szinten is.
3. Javasoljuk, hogy minden iskolában alkalmazzanak konfliktuskezelő szakembereket, akik segítséget tudnak nyújtani a diák-diák, tanár-diák és tanár-tanár konfliktusok szakszerű megoldásában.
4. Javasoljuk, hogy állítsák vissza a diákönkormányzatok jogkörét, beleértve a vétójogot is.
5. Javasoljuk, hogy a diákok közvetlenül részt vehessenek a házirend kialakításában osztály és iskolai szinten egyaránt.
6. Javasoljuk, hogy a diákokkal ismertessék az intézményen belüli jogaikat és kötelességeiket.
7. Javasoljuk, hogy a középiskolák számára hozzanak létre egy elektronikus és névtelen tanári értékelő rendszert, melynek keretében a több éven át az elvártnál rosszabb értékelést kiváltó, megalapozott panasszal illetett pedagógusok ügyében az intézményeknek legyen kötelességük eljárni és az eredményeket nyilvánosságra hozni.
8. Javasoljuk, hogy a tanárok pedagógiai felkészítése során helyezzenek nagyobb hangsúlyt a demokratikus módszertanok oktatására.
9. Javasoljuk, hogy az intézmények a jövőben ne korlátozzák a diákokat szólási- és gyülekezési szabadságukban.
10. Javasoljuk, hogy a tanári karnak és a diákképviseleteknek legyen szavazati joguk az intézményvezető megválasztásában, amely helyi szinten történjen meg.
11. Javasoljuk, hogy jogszabály tiltsa a diákok és óvodások politikai témájú rendezvényeken való részvételre kötelezését.
12. Javasoljuk, hogy minden intézményben, jól látható helyen tegyék elérhetővé a tanulói jogokat diáknyelven, amelyen feltüntetik azon személyek – tanárok és diákok- nevét és elérhetőségét, akikhez a diákok problémáik esetén fordulhatnak. Ezen személyeket demokratikus módon válasszák meg, a megválasztott tanároknak pedig heti 10 órakedvezményt adjanak.
13. Javasoljuk, hogy a házirend rendelkezései konkrétak legyenek, minden érintett által elfogadottak és csak az iskolára vonatkozzanak. Amennyiben valamelyik rendelkezés nem elég konkrét, akkor az alapján a diákra nézve hátrányos döntés ne születhessen.
14. Javasoljuk, hogy helyezzék előtérbe a diákok demokráciára nevelését, melynek során a közösség tagjai gyakorlatban is megismerhetik annak működését.
15. Javasoljuk, hogy a szubszidiaritás megvalósulásának érdekében adják meg az önrendelkezés jogát az oktatási intézményeknek.
16. Javasoljuk, hogy a transzparencia elvének érvényesülése érdekében minden érintett nyerjen betekintést az iskolai közösséget befolyásoló döntésekbe, a megvalósulás folyamatába és a végeredménybe.
Az érettségivel foglalkozó bizottság javaslatai
1. Az érettségi előtt 4 évvel derüljön ki minden fontos információ
2. Bármely tantárgyból lehessen előrehozott érettségit tenni
3. A komplex természettudományos tantárgyakat állítsák vissza rendes külön tantárgyakká a szakgimnáziumokban.
4. Az államilag elfogadott nyelvvizsga váltsa ki a középszintű érettségit.
5. Lehessen használni kronológiát tartalmazó történelematlaszt az érettségi vizsgákon.
6. Biztosítani kell a szakgimnazistáknak is a nem kötelező érettségi tárgyakból is az érettségire való felkészülést.
7. A tudományos diákolimpián helyezést elérő diákok is kaphassanak többletpontot a felvételin.
Felsőoktatási Bizottság javaslatai
1. Meg kell akadályozni, hogy a szakgimnáziumokban tanuló diákok esélyei folyamatosan csökkenjenek a felsőoktatásba való felvételre
2. Kötelezően legyen pályaválasztási tanácsadó az iskolákban!
3. Állítsák vissza a felsőoktatási szakok 2012 előtti finanszírozását!
4. Szervezzenek regionális Educatio kiállítást a budapesti rendezvény mintájára vidéken is!
5. Önköltséges hallgatók is részesülhessenek ösztöndíjban, tanulmányi eredményük szerint!
A Nyelvoktatási Bizottság javaslatai
1. Az idegennyelvi csoportok létszáma ne lehessen 10, illetve 15 diáknál több.
2. A diszlexiások, diszgráfiások és más tanulási nehézséggel rendelkező csoportok segítésére vegyék nyilvántartásba és kísérjék figyelemmel a tanulási nehézséggel rendelkező tanulók számát, hogy képet kaphassunk arról, hogy mekkora segítségre is van szükség.
3. Mi a baj a magyar nyelvoktatással? Miért nem tanul meg sok diák egy idegen nyelven sem? Javasolt a következő három módszer bevezetése:
I. Angol módszer A gyerekeket minél fiatalabb korban hozzá kell szoktatni az idegen nyelvi közeghez.
II. Nigériai módszer Az angolnál egy sokkal egyszerűbb nyelvet tanítanak először a diákoknak, ami által megértik az európai nyelvek logikáját. Ez a nyelv nem más, mint az eszperantó.
III. Mexikói módszer A modern technológia adta lehetőségek használata a nyelvórákon. Mexikóban ez azt jelentette, hogy elkezdték a Duolingo alkalmazás használatát a közoktatásban.
A Szociális- és Kistérségi Bizottság javaslatai
1. Legyen minden iskolában a tanulók számára szünetekben és órák után egyaránt elérhető számítógép és internet!
2. Legyenek részei a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) besorolásnak a kábítószerrel élő szülők gyermekei!
3. Javasoljuk a Tanoda pályázatok kiterjesztését sokkal kedvezőbb feltételekkel.
4. Legyen a köznevelési törvénynek szerves része az iskolák akadálymentesítése.
5. Javasoljuk, hogy az érzékenyítő programok szerves részét képezzék az oktatásnak.
6. Javasoljuk addiktológiai szakemberek képzését (mivel a kábítószerrel élő gyermekek száma folytonosan növekvő tendenciát mutat a közoktatásban).
A Szakképzéssel, illetve Szakgimnáziumokkal foglalkozó bizottság javaslatai
1. Biztosítsák a tanárok informatikai továbbképzését!
2. Ne legyen kötelező a szakmai érettségi annak, aki nem akar az adott szakon továbbtanulni!
3. Írjanak ki pályázatokat új felszerelések beszerzésére.
4. A két éves OKJ-s képzést jobban népszerűsítsék.
A Tankönyvekkel foglalkozó bizottság javaslatai
1. Állítsák vissza a tankönyvpiaci versenyt, minőség-ellenőrzéssel!
2. A minőség-ellenőrzés szempontját illetően a tankönyveket független, gyakorló pedagógusokból álló szakmai szervezet ellenőrizze.
3. Hozzák korábbra a tankönyvlista kiadását!
4. A felelős pedagógusok a rájuk hárított terhekkel arányosan kapjanak magasabb bért.
5. Ne legyen kötelező kísérleti tankönyvet rendelni!
6. A tankönyvek intézéséért felelős tanár kapja meg az ehhez szükséges képzést.
A Túlterheltséggel és Tantervvel foglalkozó Bizottság javaslatai
1. Töröljék el a nulladik órát!
2. Az iskola leghamarabb 8.00-kor kezdődjön!
3. A heti testnevelés órák száma legyen 3, a versenysportolóknak azonban csak 1 legyen kötelező!
4. Csökkentsék a kötelező órák maximális számát heti 30-ra!
5. A fizika és a biológia tananyagot csökkentsék le két évre, ahogy a kémiát és a földrajzot is csupán ennyit kell tanulni!
6. 11. évfolyamon már lehessen előrehozott érettségit tenni kettő kötelező érettségi tantárgyból és már 9. évfolyamon lehessen előrehozott érettségit tenni. Az előrehozott érettségihez azonban maradjon kötelező az osztályozó vizsga!
7. A tanároknak ne legyen megszabva, hogy óráról órára milyen tananyagot kell tanítaniuk! A tanmenet csak féléves bontásban írja.
8. Javasoljuk, hogy az ötven órás közösségi szolgálatot tegyék önkéntes alapúvá, teljesítését tíz érettségi ponttal jutalmazzák.
9. Javasoljuk, hogy az ötven órás közösségi szolgálat minimális teljesítési helyeit három helyett két választható munkahelyre változtassák.
10. Javasoljuk, hogy az állampolgári ismereteket iktassák be az etika tantárgy tanmenetébe.
11. Oktassanak általános állampolgári és etikai ismereteket.
12. Oktassanak felelős gondolkodásra való nevelést (politikailag függetlenül).
13. Javasoljuk, hogy a testnevelés órák számát háromra maximalizálják, ameddig a magasabb óraszámhoz szükséges infrastruktúra nem biztosított.
14. A testnevelés órákat csak 9.-ben és 10.-ben osztályozzák, az érettségit megelőző két évben ne!
15. Javasoljuk a projektek, csoportmunkák használatának növelését az oktatásban.
16. Javasoljuk a grafikai tanulás/ számítógépes szerkesztés beépítését az informatika/rajz órákba (amennyiben az infrastruktúra lehetővé teszi).
17. Javasoljuk pályaválasztási, orientációs segítség beépítését az oktatásba.
18. Javasoljuk, hogy a tantervben kapjon szerepet a forráshasználat és forráskritika, különös tekintettel az internetre.
19. Javasoljuk, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a tanárok továbbképzésére elektronikus téren (pl: Elektronikus tábla, kiegészítő programok használata).
20. Javasoljuk a diákok iskolai tanulási módszereinek fejlesztését - hatékonyság növelését, vizuális és auditív segédanyagok használatát/bővítését, szövegértés javítását.
21. Javasoljuk tananyag kiegészítő alkalmazások/ programok terjesztését, fejlesztését.
22. A középiskolai osztályfőnöki órákon az életre felkészítő, közhasznú ismereteket kell oktatni (adózás, gyakorlati demokrácia, pénzügyek intézése, stb).
23. A vitakultúra, retorika, és az érveléstechnika fejlesztése érdekében foglalkozásokat kell beépíteni az oktatásba, különösképpen az etika, ill. magyar nyelv és irodalom órák során.
Civil Közoktatási Platform (CKP)
Kiút az oktatási katasztrófából (Kockás könyv) (2016) (Részletesen.)
| A hagyományos gondolkodásmód és gyakorlat | Egy új szemlélet és gyakorlat |
|
AZ OKTATÁSPOLITIKUSOK ELKÉPZELÉSEIT KELL ÉRVÉNYESÍTENI Az oktatásban a politikusok szakmai elképzeléseit kell érvényesíteni. - A társadalmi egyeztetésnek hazudott véleményeztetés egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy a szakmai csoportok és az érintettek érdemi módon részesei legyenek a döntéseknek. |
TÁRSADALMI EGYEZTETÉS KELL A politika feladata a feltételteremtés ahhoz, hogy a társadalmi egyeztetési folyamatokban az értékrendek, az érdekek, a törekvések és a szakmai alternatívák valódi viták és egyeztetések keretében világossá váljanak, és ezeket megismerve legyen képes a politika jó döntéseket hozni. |
|
KÖZPONTOSÍTOTT IRÁNYÍTÁS Erős, minden részletet meghatározó központi állami irányításra van szükség az oktatásban. Az oktatás intézményeinek fenntartása csak központilag megoldható. - Ez a gyakorlat, ha teheti, fékek nélkül központosítja az iskolafenntartást, megfosztva az intézményeket szervezeti önállóságuktól. |
SZERVEZETI AUTONÓMIA Az oktatás intézményeinek szervezeti autonómiája az egyik legfontosabb feltétele az eredményes iskolai és óvodai nevelésnek, és e nevelés fejlesztésének. Demokratikus, racionálisan felépített, decentralizált és diszkriminációmentes fenntartói szisztéma kiépítése indokolt. |
|
EGYSÉGES KÖVETELMÉNYEK Egy központból kell meghatározni, hogy a pedagógusok mit és milyen követelmények szerint, milyen aprólékosan megadott célokat követve tanítsanak. A színvonalnak csak ez lehet a garanciája. |
SZEMÉLYRE SZABOTT TANANYAG Csak azt szabad központilag előírni, amit az oktatásban érintettek igen nagy többséggel közösen érvényesítendő oktatási tartalom alatt értenek. A pedagógusok kapják meg a lehető legnagyobb szabadságot ahhoz, hogy a gyermekek, tanítványaik személyiségéhez igazodva optimális fejlesztésben részesíthessék őket. |
|
ALACSONY FINANSZÍROZÁS A döntéshozók alacsony szinten látják el anyagi forrásokkal az oktatást. A finanszírozási gyakorlat arra épül, hogy az oktatás csak bizonyos szükséges feltételeit formálja a társadalmi jólétnek, nem igazán fontos a gazdaság működése szempontjából, nem motorja annak. |
A BEFEKTETÉS MEGTÉRÜL Egy új finanszírozási szemlélet és gyakorlat az oktatásban "felhajtóerőt" lát, az abba való befektetés busásan megtérülő jellegében hisz. Ezért okosan, hatékonyan, de jelentős arányban megnöveli az oktatásra fordított költségeket. Olyan fejlesztéspolitikát valósít meg, amely biztosítja, hogy a jelentős befektetés valóban kamatozódjék. |
|
FELZÁRKÓZTATÁS Az esélyegyenlőtlenségek az iskolában a tanulók közötti, szociális hátterükben mutatkozó jelentős különbségekből erednek. A "felzárkóztatás" módszereit szükséges alkalmazni a probléma enyhítésére. Egy másik hagyományos gondolkodásmód a szegregációt kárhoztatja, miközben valójában a szelekcióra gondol, és annak tűzzel-vassal való kiirtását tartja csak megoldásnak. - A felzárkóztatás pedagógiája rendszerszinten még soha, sehol nem hozott eredményt. Nem igazolható, hogy a szelekció jó hatással van az oktatás eredményességére. |
DISZKRIMINÁCIÓMENTES OKTATÁS Az esélyegyenlőtlenségeknek nem közvetlen oka sem a szociális egyenlőtlenségek rendszere, sem a szelekció. Az oktatás egyoldalú preferenciái "szükségesek" ahhoz, hogy a szociális hátrányokat maga az óvoda és az iskola transzformálja tanulási hátrányokká. Az esélyegyenlőtlenségek hathatós csökkentése mindenek előtt a rejtett és a kifejezett diszkrimináció fokozatos megszüntetésével, az ezt szolgáló pedagógiai kultúra elterjesztésével lehetséges. |
|
HOMOGÉN CSOPORTOK A tanulók szelekciója, a homogén tanulócsoportok kialakítása elemi feltétele annak, hogy az oktatás hatékony lehessen. A lassabban haladók, az úgymond gyengébb tanulók is megkapják a számukra szükséges fejlesztést, de a tehetségesek se szenvedjenek kárt amiatt, mert csak lassan haladhatnak a csoportjukkal. - A szelekciónak ez a rendszere azonban még a saját értékválasztásai szerint sem ér el sikereket. A hazai tehetségnevelés katasztrofális állapotban van. |
SZELEKCIÓ NÉLKÜL A szelekció nem jelent sem előnyt, sem különösebb hátrányt a tanulás eredményességét tekintve, legföljebb azon pedagógusok esetében merül fel hol egyik, hol másik, akik nem képesek az érdemi pedagógiai differenciálás eszközrendszerét működtetni. A szelekció viszont rendkívül káros a gyermekek, a fiatalok szocializációja szempontjából: a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók nem tanulnak meg egymással együttműködni. - A szelekciót meg kell szüntetni. |
|
HAGYOMÁNYOS ISKOLASZERKEZET A magyar iskolarendszer, az intézményi struktúra lényegében megfelel az elvárásoknak, jelentős hagyomány, és mint ilyen, érték. Legföljebb kisebb, a struktúrát meghatározó elemeket nem érintő változtatásokra, javításokra van szükség. |
10 ÉVES EGYSÉGES, ÁLTALÁNOS KÉPZÉS A 8 évfolyamos általános iskolára, valamint a társadalmi elit érdekeit szolgáló szelekcióra épülő iskolarendszer már régóta elavult. - A hosszabb, legalább 10 évfolyamon keresztül folyó egységes és általános képzés, majd a csak ezután választandó szakképzés, vagy érettségire készülés feladataihoz érdemes hozzáigazítani az intézményi struktúrát. |
|
KORAI ÉS KONKRÉT FELADATOKRA FELKÉSZÍTŐ SZAKKÉPZÉS A szakmatanulást minél hamarabb el kell kezdeni, és a képzés legfontosabb céljaként a végzés után ellátandó munkahelyi feladatokra való minél részletesebb és minél gyakorlatiasabb felkészítést kell megjelölni. A szakképzésben résztvevőknek nincs szükségük túl sok közismereti oktatásra, ebben alapvetően motiválatlanok is. |
EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRA FELKÉSZÍTÉS A SZAKKÉPZÉSBEN A szakképzés alapvető célja, hogy a fiatalok felkészülhessenek az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiac mindenkori aktuális igényeihez való igazodásra. Ezért az azonnal alkalmazható ismereteknek és készségeknek a képzés folyamatában hátrébb kell lépniük, és az átfogóbb általános és szakmai kompetenciák formálása kell, hogy legyen a legfontosabb feladat. A szakképzés korai választása az egyik legerősebb esélyegyenlőtlenségeket növelő tényező, indokolt e választási pontot legalább a 10. évfolyam utánra helyezni. |
|
PEDAGÓGUSOKRA KONCENTRÁLÓ, KÜLSŐ, MINŐSÍTŐ ÉRTÉKELÉS A pedagógusok, az intézményvezetők és az intézmények értékelése a résztvevők motiválása érdekében minősítő jellegű kell, hogy legyen. A formákat tekintve a külső értékelésnek kell dominánsnak lennie. A pedagógusokra kell összpontosítani. Az értékelések az oktatás kiemelt, jelentős munkaráfordítást érdemlő folyamatai. Megvalósításuk a pedagógusok szakmai tevékenységének része (értékelési szakértők munkája), ezért magának az értékelésnek a külön finanszírozására nincs szükség. - A nemrég kialakított rendszernek a pedagógusok körében erős az elutasítottsága. |
A SZERVEZETRE ÖSSZPONTOSÍTÓ, BELSŐ, FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS Értékelésre szükség van. Ez az értékelés azonban a fejlesztés nevében működik, a belső értékelés szerepét emeli ki, amelyet támogat egy külső, professzionális szervezet. Nem a pedagógusokra, hanem az intézményre, a szervezetre összpontosít, emiatt pedagógusminősítésre nincs is szükség. Gigantomán szisztéma helyett inkább egy a feladatokhoz igazított, illetve kockázatalapú értékelés megvalósítása indokolt. Az értékelési folyamatok pedagógus terheket, munkamennyiséget növelő jellegét meg kell szüntetni, a feladat pótlólagos forrásokkal finanszírozandó. |
|
A PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYA MODELL FENNTARTÁSA A pedagógus életpálya modell előrelépési lehetőséget kínál a pedagógusok számára, teljesítményhez köti a bérük növekedését, ennek következtében, összekapcsolódva az értékelési folyamatokkal ösztönöz a színvonalasabb pedagógiai tevékenységre. |
A PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYA MODELL MEGSZÜNTETÉSE A pedagógus közvetlen pedagógiai munkája színvonalának emelkedése a Pedagógus 1., 2. kategóriákba való kerülés csak esetlegesen kialakuló pontszámok növekedésén múlik. A mesterpedagógus és kutatótanár kategóriákba már nem a közvetlen pedagógiai tevékenység révén jutnak be, sok esetben nem is a környezetük által elismert pedagógusok. Az egész előmeneteli rendszer külső motivációs hatásokat érvényesít, ezek belső motivációkkal való kapcsolata erősen kétséges. - Az életpálya modellt okos átmeneti intézkedésekkel ki kell vezetni a rendszerből. |
Agóra Oktatási Kerekasztal
Oktatáspolitikai téziseinkről röviden (2013) (Részletesen.)
Elvárt, kívánatos nevelési-oktatási eredmények
Az oktatáspolitikának az elvárt, kívánatos oktatási eredmények elérést kell szolgálnia. E legátfogóbb kérdéskörre nem adható válasz mindaddig, míg az egyes területek meg nem fogalmazzák a saját céljaikat, kívánatos eredményeiket. A viták lezárásaként oktatáspolitikai alapvetéseinket szeretnénk a kívánatos oktatási eredmények megfogalmazásával megkoronázni.
Jó kormányzás
A jó oktatási kormányzás alapelve: "A gyermekek joga mindenek feletti". A jó kormányzás követi a szubszidiaritás elvét, azaz azt az elvet, hogy a közösségek saját kérdéseikben - amelyek más nagyobb közösségeket nem érintenek - maguk döntsenek. Az állami felelősségvállalás mellett utat enged az öngondoskodásnak; őrködik a szabadságjogok és a méltányosság érvényesítése felett. Olyan szabályokat, elvárásokat fogalmaz meg, amelyek árnyaltan integrálják, harmonizálják a különböző érdekeket. Támogatja a kutatást és az innovációt, s döntéseiben, intézkedéseiben támaszkodik is azok eredményeire. Stratégiáját a pluralista demokrácia alapján, a jelentősebb ellenzéki erőkkel egyetértésben fogalmazza meg.
Tartalmi szabályozás
Egy bizonyos - igen alacsony - arányon túl az egységes tananyag kontraproduktív, szükségszerűen csökkenti az oktatás hatékonyságát. Kétszintű szabályozásra van szükség, ahol Az óvodai nevelés országos alapprogramja, a Nemzeti alaptanterv, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei általános, keretjellegű szabályokat tartalmaznak, amelyek azonban minden iskolára nézve kötelezőek és számon kérhetőek, és ahol a helyi tantervben kifejeződik az iskolák helyi kultúrája.
Intézményi minőségirányítás és rendszerszintű minőségértékelés
A minőségirányítás (-értékelés) alapvető feltétele, hogy az intézményrendszer és az egyes intézmények számára is olyan, világos célok legyenek megfogalmazva, amelyekhez reális feladatok rendelhetők. A célok teljesülését jelentős mértékben az érintett szereplők konszenzus közeli elégedettsége igazolja vissza. Az érintett szereplők "kritikus, baráti" segítésére különböző tulajdonformákban alapított szervezetek álljanak készenlétben. A segítés erőforrásait alapvetően az állami költségvetés biztosítsa.
Pedagógusok és a közoktatás további szakmai szereplői
Az elmúlt évtized hazai és nemzetközi kutatási eredményei meggyőzően bizonyították, hogy a diákok iskolai fejlődését az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül elsősorban a tanári munka minősége határozza meg. A pedagógiai hozzáadott érték forrása az a nevelő közösség, amely az egyéni pedagógiai teljesítmény feletti minőséget képvisel. Az eredményes oktató-nevelő munkához az óvónő, tanító, tanár egyenrangú partnereként megfelelő számú, megfelelően képzett más végzettségű, feladatú szakemberre is szükség van.
Szakképzés a közoktatásban, a közoktatás és a munka világa
A közoktatási szakképzés nagy figyelmet érdemel, hiszen az általános iskola után a tanulók kétharmada szakképző iskolában - szakközépiskolában vagy szakiskolában - tanul tovább, és a gimnáziumban érettségizettek közül is sokan kapcsolódnak be az iskolai szakképzésbe. Az iskolai szakképzés feladata, hogy felkészítse a tanulókat fél évszázados gazdaságilag aktív életükre, képessé téve őket az élethosszig tartó tanulásra, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásra. Ehhez a szakmai és a közismereti képzés és a kulcsképességek fejlesztése egyaránt szükséges.
Méltányosság
Az esélyegyenlőtlenségek szintje Magyarországon rendkívül magas. Az óvoda, az iskola a szociális eredetű hátrányokat - nemzetközi összehasonlításban példátlan mértékben - tanulási hátránnyá transzformálja. Ez a társadalom alacsony presztízsű csoportjaiba tartozó tanulók számára igazságtalanul hátrányos helyzetet hoz létre. Ugyanakkor veszteséget okoz a társadalom számára is, mert ennek következtében csak részlegesen hasznosul a társadalom adottságpotenciálja.
Fejlesztéspolitika, értékmegőrzés és modernizáció
A fejlesztéspolitika alapelvei a következők kell, hogy legyenek: Az értékőrzés és a modernizáció megfelelő aránya, a makro-, mezo- és mikroszintre telepített jog- és feladatkörök egyensúlya, a felülről és alulról induló kezdeményezések szinergiája, az érintettek bevonása a változtatásokba, összhang az uniós irányelvekkel és az EB stratégiai dokumentumaival, a források feletti direkt politikai kontroll tiltása, a korai iskolaelhagyás csökkentése, aktív és felelős állampolgári szerepvállalásra való felkészítés, az intézmények nyitott tanulószervezetekké fejlesztése és abszorpciós kapacitásának növelése.
Hatékonyan együttműködő közoktatás
A közoktatás színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a gyerekek, tanulók, szülők, pedagógusok és más szakemberek közötti együttműködések jellege, minősége. A hatékony együttműködések minden résztvevő számára jelentős többletet (tudás, motiváció, együttműködési készség) eredményeznek, és csoport illetve társadalmi szinten is jelentős haszonnal járnak. Ha sikerülne egy hatékonyan együttműködő közoktatási rendszert kialakítanunk, akkor ez a magyar oktatást tartós fejlődési pályára állíthatná. Célszerűnek tűnik tehát, hogy egy közoktatási stratégia a hatékony együttműködésekre kiemelkedő figyelmet fordítson a kutatásoktól a tanulócsoportokig.
Diákszerep, diákrészvétel
Egy szakszerűségre, tudásra és tudatos társadalmi részvételre alapozott társadalom iskolája csak a részvételi demokrácia elvei szerint, tanulók, diákok és tanáraik által közösen működtetett demokratikus testületek és eljárások kialakításával működhet hatékonyan. A tényleges demokratizálódás folyamatát egy sor öszszehangolt intézkedésből álló, legalább tíz évre tervezett specifikus program segíthetné.
Az életút-támogató pályaorientáció
A sikeres szakmai életpályához a jelenkori gazdasági, technológiai, munkaerő-piaci körülmények között már nem elegendő egyetlen szakma alapjainak elsajátítása; a rugalmas biztonság (flexicurity) jegyében késznek és képesnek kell lenni a folyamatos alkalmazkodásra, fejlődésre. Ezt szolgálja az életút-támogató pályaorientáció. Az életút-támogató pályaorientációnak, különösen az életpálya-építési készségek fejlesztésének a minden tanköteles gyermeket, fiatalt elérni képes közoktatás az egyik legfontosabb színtere, így az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapnia a közoktatásban.
A nevelés intézményi szerkezete
Az esélyegyenlőtlenségek problémájára "megoldás" az iskolaszerkezet módosításával is kereshető. Az iskolaszerkezet átalakítása, a szakképzés kezdetének későbbre helyezése, a komprehenzív iskola kialakítása hosszú távú oktatáspolitikai feladat, amelyet egy lassú, konzultatív, széles társadalmi bázison zajló döntés-előkészítési folyamatnak kell megelőznie.
Indokolt lenne egy, a modern fejlődéslélektant jobban figyelembe vevő, a gyermekek természetes fejlődésének szükségleteire épülő "struktúrapolitika" kialakítása, amely fokozatosan lebontaná a merev határokat az egyes fokozatok és típusok között.
⇐ 029 - Nemzeti alaptanterv ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 101 - Filozófiai alapvetés