 |
18. Teljes differenciálás javaslat 1 tanuló - 1 tanár Kis csoport - 1 tanár Intelligens oktató rendszerek |
|
|---|
vita@hajnalanna.hu
A differenciálás főbb területei:
1. Az időbeli differenciálás azt jelenti, hogy a tanulók a saját tempójukban haladnak, és jó esetben addig nem lépnek tovább, amíg meg nem történik a teljes megértés.
2. A tartalmi differenciálás azt jelenti, hogy a tanulók érdeklődésük szerint választanak tartalmat (és ezen belül témát).
3. Az oktatási módszer szerinti differenciálás azt jelenti, hogy minden tanuló a számára legjobb eredményt nyújtó tanítási/tanulási módszerrel tanulhat.
Az "1 tanuló - 1 tanár" tanulási/tanítási szervezési mód lehetővé teszi a teljes differenciálást minden téren, a fentieken kívül még biztosítja a tanulási környezet, a tanulási időszak, a tanulási "órák" hosszának és elrendezésének megválasztását is. Tehát az ismeretátadás és készségfejlesztés szempontjából tökéletes, de mint tudjuk nevelési szempontból vannak hátrányai.
Az "1 tanuló - 1 tanár" rendszer nem teszi lehetővé a közösségi szerep tanulását; a társakkal való közös munka, a társakhoz való alkalmazkodás, a demokratikus döntés, stb. megismerését, tanulását.
Ez, költséges volta miatt mindig, tehát manapság is a magas jövedelmű családokra lehet jellemző, a közoktatásban csak különleges esetekben és nem teljes időtartamban fordulhat elő (egyéni fejlesztés).
Hajnal Anna - 2019.12.14.
vita@hajnalanna.hu
Vannak olyan esetek, amikor - komoly költsége ellenére - a kis csoportos oktatás a leghatékonyabb módszer. Például az idegen nyelvű beszéd gyakorlása (ami nehezen számítógépesíthető) esetén megéri alkalmazni.
Hajnal Anna - 2019.12.14.
vita@hajnalanna.hu
Az ilyen számítógépes oktatás (hibrid környezet) lehetővé teszi a játékos-szemléltető-cselekedtető tanulást; ez nem csupán egy oktató programot jelent, hanem inkább egy intelligens virtuális tanár és egy gazdagon felszerelt szaktanterem együttesét, ahol a kézzel fogható oktatási eszközök alkalmazását a virtuális tanár irányítja.
Ez a környezet tehermentesíti a szaktanárokat, akik így főleg a különleges esetekkel: a különleges problémákkal, a felzárkóztatással és a tehetséggondozással foglalkozhatnak. A teljes differenciálás miatt együtt járhatnak iskolába a különböző adottságú, különböző szinten levő gyermekek, így csökken az oktatási rendszer szelektivitása, megvalósítható a tényleges komprehenzív iskola, ami a nevelési célok szempontjából mindenképpen előnyös. Valamint, az ismeret és készségátadás szempontjából teljesen átjárhatóvá válnak az iskolák, "mindegy" hol folytatódnak a tanulmányok, a számítógép tudja, hogy hol tart az adott tanuló. Így kevesebb gondot okoz egy betegség miatti kiesés is, hiszen részlegesen otthon is folytatható a tanulás (az intelligens rendszer "tudja", hogy a diák nem a szaktanteremben van, így olyan feladatokat ad, amelyekhez nem szükségesek különleges oktatási eszközök).
Természetesen ehhez az oktatási rendszer teljes átszervezése szükséges. Az iskolában töltött idő 50-60%-a egyéni számítógépes oktatással telne, a fennmaradó időben játék, testmozgás, művészetek és alkotó tevékenységek folynának; egyéni és csoportos formában, szintén időben és érdeklődés szerint differenciáltan. Ez utóbbiak biztosítják a közösségi nevelést, mint elengedhetetlen tényezőt.
Hajnal Anna - 2019.12.14.