Hajnal Anna oldala - Ha érdekel a jövőd...
9. Osztályozási javaslat
Százalékos értékelés
Formatív és szummatív értékelés elválasztása
Átlag vagy tanulási eredmény?
Százalékos értékelés
...SZÓLJ HOZZÁ!
vita@hajnalanna.hu
      Miért jobb a százalékos értékelés, mint az érdemjegyes?
      Érdemjegyes értékelés esetén sok esetben a két jegy közötti határra esik a jegyek számított átlaga, így nagy számú tanuló kap 4,4-es félévi vagy év végi eredményére 4-est, és mégtöbb az olyan eset, amikor a tanulók a dolgozatuk 89%-os eredményére kapnak négyest, amivel a 75%-os eredményűekkel egy szintre kerülnek. A két eset szerencsétlen összegződéséből kerülnek ki azok a négyes tanulók, akik tudásban többszörösen felülmúlják a másik véglet miatt (3,6-os átlag) szintén négyesre értékelt társaikat.
      A 3,51-es és a 4,49-es átlag között szinte egy teljes érdemjegynyi a különbség! A százalékos értékelés minimálisra csökkenti ezt a szomorú kerekítési hibát. Gondoljunk bele, hogy a legtöbb dolgozatot eleve százalékosan értékelik a tanárok, és utána váltják azt át érdemjegyre!
      Kétségtelen, hogy a szöveges értékelés szubjektivitási hibája a legnagyobb és a szülők sem értik meg igazán, vagyis általában nem tudják elhelyezni az értékskálájukon az így kapott információt. Az 1-től 5-ig terjedő érdemjegyes értékelés ebből a szempontból jobb, de mint láthattuk 1 érdemjegyes érték-bizonytalanságot tartalmazhat, nem számítva a tanári szubjektivitás és hibázás hatásait.
      Mind pontosságból, mind objektivitásból, mind hibamentességből a legjobb eredményt az írásbeli tesztek (nem kifejtendő témák, hanem egyszerű válaszok) százalékos értékelése jelenti.

Hajnal Anna - 2018.10.27.
<< Előző oldal   LAP ELEJE   FŐOLDAL   Következő oldal >>
Formatív és szummatív értékelés elválasztása
...SZÓLJ HOZZÁ!
vita@hajnalanna.hu
      "A pedagógiai értékelésnek sokféle funkciója van. Ezek közül a legfontosabbak: a tanulók motiválása; a tanulási folyamat közvetlen irányítása; visszajelzés az oktatás résztvevői, a tanulók és a szülők számára; a tanulók tudásának minősítése; a tanulók szelekciója, áramoltatása az iskolarendszerben; a teljesítmények dokumentálása (Nagy, 1979; Vidákovich, 1990; Báthory, 1992). Ezek a funkciók az értékeléssel szemben különféle, egymásnak gyakran ellentmondó követelményeket támasztanak. Például a személyre szóló értékelés, a minden tanulót saját korábbi eredményeihez viszonyító, az egyéni változásokat alapul vevő értékelés a tanulók motiválásának tudatosan alkalmazható eszköze lehet. Egy bizonyos teljesítményért az egyik (általában gyengén szereplő) tanulót a szorgalom elismeréseként és a fejlődés visszaigazolásaként megdicsérhetjük, míg egy másiknál ugyanolyan színvonalú teljesítménnyel kapcsolatban elégedetlenségünknek adhatunk hangot. Ez a megoldás viszont szemben áll az objektivitás, a mindenkire azonos mérce alkalmazásának elvével." (Csapó, 2002)
      "Egy kifinomult értékelési rendszerben legalább két különböző, egymástól függetlenül adminisztrált folyamat van jelen. A formatív (segítő-formáló) értékelés alapvető funkciója a tanulási-tanítási folyamat irányítása, eredményességének segítése... A formatív értékelés akkor lehet hatékony, ha gyakran alkalmazzák, ha konkrét, minden egyes tudáselemre kiterjed és ezáltal pontosan jelezheti a tanulók és a tanárok számára, mi az, amit már tudnak, és mit kell még elsajátítaniuk. A formatív értékelésnek nem lehet komoly tétje, azaz nem függhet tőle a tanuló iskolai előmenetele, nem számíthat bele a minősítésbe, szelekcióra használt eredményekbe." (Csapó, 2002)
      "A szummatív (összegző-lezáró) értékelés feladata, hogy hiteles, objektív és megbízható adatokat szolgáltasson a tanulók iskolai teljesítményeiről. A nagyobb tanulási egységek átfogó értékelésére használható tudásszintmérő tesztektől az olyan összetett vizsgákig, mint az érettségi, különböző konkrét formái lehetnek. A tanulók bizonyítványába bekerülő év végi, félév végi jegyeknek, mivel azok ugyancsak egy hosszabb tanulási periódus eredményeinek dokumentálására szolgálnak, szintén szummatív értékelésen kellene alapulniuk." (Csapó, 2002)
      Tehát a röpdolgozatok, felelések jegyei formatív értékelést kell hogy jelentsenek, nem kerülhetnek bele az év végi jegyet meghatározó átlagszámításba, csak abban segítenek, hogy a tanulókat tájékoztatják aktuális tudásukról. A félévi vagy év végi - szummatív értékelést jelentő - érdemjegy a tanuló "végső" tudását kell hogy jelentse, így minimum követelmény, hogy csak a témazáró dolgozatok jegyei kerüljenek bele az értékelés alapjául szolgáló átlag számításába. (Nem is beszélve a magatartás és szorgalom miatti "büntető" jegyek figyelmen kívül hagyásának szükségességéről.)
      Természetesen a százalékos értékelésből is számítható átlag, és az így kapott eredmény általában sokkal közelebb van a valósághoz, mint az érdemjegyes értékelés esetében.

Hajnal Anna - 2018.10.27.
<< Előző oldal   LAP ELEJE   FŐOLDAL   Következő oldal >>
Átlag vagy tanulási eredmény?
...SZÓLJ HOZZÁ!
vita@hajnalanna.hu
      A tanulás célja a tudás, így a félévi és év végi számszerű értékelésnek a félévi vagy év végi tudásnak megfelelőnek kell lennie.
      Ebből következik, hogy ugyanazon anyagrészből kapott első és - javító dolgozatban elért - második értékelésből csak az utóbbit kell beleszámítani a félévi vagy év végi szummatív értékelésbe (feltételezve, hogy a tanulók nem felejtenek).
      Tehát, ha egy tanuló sikeresen él javítási lehetőségével, az összes témazáró dolgozat átlaga sokkal kisebb is lehet, mint a valós tudása.
      (A valós tudás reális félévi vagy év végi értékelése a hagyományos iskolai rendszerben csak a félévkor, illetve év végén íratott félévet átfogó tudásfelmérő teszteléssel valósítható meg. Az így kapott eredmény ténylegesen a tesztelés időpontjában fennálló tanulási eredményt jelenti.)

Hajnal Anna - 2018.10.27.
<< Előző oldal   LAP ELEJE   FŐOLDAL   Következő oldal >>