 |
Csanyteleki-féle Oktatási Modell Frissítve: 2021.10.05. |
|
|---|
025 - Köznevelési törvény
"Az a sok adat, amit az ember fejébe belepréselnek, úgyis elpárolog, abból semmi sem marad, azt az ember mind elfelejti. Ami megmarad, az a tudomány vagy a művészet, vagy a szépség szeretete. A probléma megoldásának vágya, a tettre készség, ezek az egyéni kvalitások fontosak."
Szent-Györgyi Albert
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről...
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről...
134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről...
2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról
Az alábbiakban a mai napon (2021.10.05.) érvényes köznevelési törvényből és a hozzá kapcsolódó jogszabályokból idézzük a nevelés-oktatás szempontjából lényegesebb részeket. (A fehér színnel írt szöveg: a szerző magyarázó megjegyzései.)
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
részlet (a hatályos állapot)
...
1. A törvény célja és alapelvei
1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. - Amilyen "szép" ez a célkitűzés, ez a törvény legalább annyira nem teljesíti - az alábbi előírásaival nem is teljesítheti - a kitűzött célokat.
(2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.
(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés (Az egyéni bánásmód sajnos a jelenlegi iskolaszerkezettel, tanulásszervezéssel, tantervvel sajnos nem, vagy csak egészen kis mértékben valósítható meg.), a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása (Az életkornak megfelelő követelménytámasztás alapvetően hibás alaptétel, mivel az azonos korú gyermekek fejlettségi szintje nem azonos. A követelményeket nem életkor szerint, hanem előzetes tudásfelmérés alapján kell támasztani!), a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
(4) Az állam - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - biztosítja, hogy a pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát, személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt körülmények között végezhesse. - Ez az alapvető követelmény eleve nem sérülne, ha a gyerekek "szeretnék" az iskolát és a tantárgyat (vele a pedagógust), ahol és amit tanulnak. Tudjuk, hogy a legtöbb gyerek kényszermunkának érzi az órák nagy részét, legfeljebb nem lázadnak ellene, mert megtanulták, hogy ezt el kell viselniük. A gyermeki és szülői "támadásoknak", melyektől ez a pont védi a tanárokat, mélyebb oka van, amelyet a problémák gyökerénél kell kezelni. Az érdektelenség, az értelmetlenség és kilátástalanság érzése, a megvetés, a kirekesztés, a megalázó bánásmód megszüntetésével; és az elfogadás, az önkéntesség, a felelősség, a tisztelet és szeretet felélesztésével. (A tanárok - mint emberek - alapvető jogait felesleges ebben a törvényben külön is kiemelni, ezek más törvényekből már egyértelműen következnek.)
2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes (Nevezzük inkább tandíjmentesnek!) és kötelező alapfokú, valamint ingyenes (tandíjmentes) és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a szakgimnáziumi, illetve a szakiskolai nevelés-oktatásban az Szkt. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint, a készségfejlesztő iskola tekintetében pedig az utolsó gyakorlati évfolyam befejezéséig az állam közszolgálati feladata. Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. - Nekik miért ne lenne "ingyenes"? Ha egyszer a többieknek is "ingyenes"...
(2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.
(3) Köznevelési intézményt
a) az állam, valamint
b) e törvény keretei között
ba) a nemzetiségi önkormányzat,
bb) az egyházi jogi személy,
bc) a vallási egyesület vagy
bd) más személy vagy szervezet
alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte.
(4) Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.
3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll (Miért nem csak a gyermek?), akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. - Habár elvileg azonos a céljuk, valójában a pedagógus és a szülő között számos érdekellentét van. Hiszen a szülőknek csak egy nevelendő gyermekük van a pedagógus több gyermekes osztályában, így az adott gyermekre jutó erőforrások (idő, figyelem, gondoskodás) mindig szűkebbek, mint ideális esetben. Ha a pedagógus nem "kivételez" a gyermekekkel, akkor biztosan mindenkire kevesebb idő jut, mint ami kellene. (Ami jelenleg csak költséges magánoktatással javítható.)
(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. - Amit sajnos törvényi előírással nem könnyű biztosítani, így jellemzően nem is sikerül.
(3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni (Ami egyértelműen ellentmondásokhoz vezet. A több vallás létezésének tanítása már eleve ellentétes az "igaz hívők" saját vallásuk egyedüliségébe vetett hitével. És még nem is említettük az ateista felfogás tanítását.), a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését (Ami egyáltalán nem lehetetlen, ha a tanárok titokban tartják saját meggyőződésüket és véleményüket, illetve nem válaszolnak a gyermekek által feltett kérdésekre.), és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. - Sajnos így sem lehet megóvni egy "igaz hívő" gyermeket a "másban hívők" által indított hit elleni támadásoktól.
(4) A köznevelés érvényre juttatja a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeket.
(5) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve, a két tanítási nyelvű iskolában - külön jogszabály szerint - részben a célnyelv.
(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.
(7) Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat.
(8) A fenntartó és az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálati intézmény az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben.
(9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, (enyhén) demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.
...
(10) Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni. - Az iskolák színvonala, követelményei közötti különbségek nagyok, sőt egyes területeken erősen eltérőek. Nincs két egyforma iskola, tanár, osztály. Tehát az átjárhatóság lehetséges, de általában komoly felzárkózás és hosszú átmeneti időszak terhe mellett. Ami bizonyos, hogy amennyivel a régi iskolában le volt maradva a tanuló, legalább annyival az új iskolában is le lesz maradva.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
...
3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermek, tanuló : az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,
4. egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg,
...
14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,
...
15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,
...
25. sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
...
37. lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé,
...
41. egyéni előrehaladású nevelés és oktatás: a sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető, a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító nevelési-oktatási forma, - Valójában minden tanulónak erre van szüksége, ez a differenciált nevelés-oktatás.
3. A pedagógiai munka szakaszai
5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:
ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és
bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat,
c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely - a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével - a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be,
d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a szakiskolában, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakgimnázium vagy a szakiskola meghatározott évfolyamán fejeződik be.
(2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.
(3) Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek.
(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nat (Nemzeti alaptanterv)
biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.
(5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják.
(7) A szakgimnáziumban az iskolai nevelés-oktatásnak a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszának tartalmi követelményeit az adott szakképesítés programkövetelménye és az annak alapján kiadott kerettanterv határozza meg, amelyet az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján a 6. § (1a) bekezdésében meghatározott módon tesz közzé.
(9) A kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzetiségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
4. Az állami vizsgák rendszere
6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az érettségi vizsgáról szóló kormányrendelet, valamint az általános és részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
...
5. A köznevelési rendszer intézményei
7. § (1) Köznevelési intézmény
a) az óvoda,
b) az általános iskola,
c) a gimnázium,
d) a szakgimnázium,
e) a szakiskola,
f) a készségfejlesztő iskola,
g) az alapfokú művészeti iskola,
h) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
i) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
j) a kollégium,
k) a pedagógiai szakszolgálati intézmény,
l) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény, és
m) a kiegészítő nemzetiségi óvoda.
...
6. Az óvoda
8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt...
...
(4) A kötelező óvodai nevelés korai fejlesztésben és gondozásban is teljesíthető.
...
7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
9. § (1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, valamint a művészeti alapvizsgára történő felkészítése az iskola feladata.
(2) A tanuló érettségi vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
...
(5) A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(6) A középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.
(7) A gimnáziumban az ötödik, hetedik és kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg, feltéve hogy a gimnázium a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.
(8) A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért felelős miniszter a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire, a vezetési modellre, a nevelés- és oktatásszervezési módszerekre, a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére, a tanuló heti kötelező óraszámára, ...a működéshez szükséges feltételekre vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti... - Ez a bekezdés hivatott meghagyni a korábban "alternatív"-nak nevezett intézmények működésének lehetőségét. Az alábbi ponttal minimálisra csökkentve az "alternatívság" mértékét, alkotmányellenesen megszegve a szülők nevelés választási szabadságát.
(9) A (8) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha a benyújtott tanterv tantárgyi struktúrája - a Nat-ban meghatározott műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében - legfeljebb harminc százalékban tér el a Nat-ban és az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.
...
(11) A köznevelési intézmény köteles a gyermekek, tanulók számára hozzáférhető, internet-hozzáféréssel rendelkező számítógépeket a gyermekek, tanulók védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátni a gyermekek és tanulók harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődése védelmének érdekében.
(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.
9/A. § (1) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást (e § alkalmazásában a továbbiakban: program) csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.
...
8. Az általános iskola
10. § Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót (a lehetőségekhez mérten) az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.
9. A gimnázium
11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.
(2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel.
10. A szakgimnázium
12. § (1) A szakgimnázium öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézmény, amiből négy évfolyamon közismereti oktatás és az Szkt. (Szakképzési törvény) szerinti szakmai képzés, az ötödik évfolyamon kizárólag az Szkt. szerinti szakmai képzés folyik. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg, amely a nappali rendszerű nevelés-oktatásban is alkalmazható. A szakgimnázium érettségi végzettség és az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készít fel.
(2) Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik évfolyamon szervezi meg. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg.
(3) A szakgimnáziumban olyan öt évfolyammal működő nevelés-oktatás is folyhat,
a) három, az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az Szkt. szerinti szakmai képzést magában foglaló, szakképesítésre felkészítő évfolyam, és
b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.
(4) Az Szkt. szerinti szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
...
11/A. Szakiskola
13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolai nevelése-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi.
(2) A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.
...
11/B. Készségfejlesztő iskola
13/B. § (1) A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben, szakiskolai képzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.
...
(3) A közismereti oktatás a készségfejlesztő iskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamainak képzése a készségfejlesztő kerettantervek szerint meghatározott.
...
13. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény
15. § (1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a 7. § (1) bekezdés a)-h), j) vagy m) pontja szerinti nevelési-oktatási intézményként, vagy ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos tanulókat lát el, fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik.
...
13/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat
15/A. § (1) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat feladata a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban történő óvodai nevelését, tanuló iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási intézmények számára a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember biztosítása, amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a 47. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandó gyógypedagógus, konduktor szakképzettségű szakemberrel nem rendelkezik.
...
14. Az alapfokú művészeti iskola
16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.
...
14/A. A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, a kiegészítő nemzetiségi óvoda
16/A. § (1) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.
(2) A kiegészítő nemzetiségi óvoda a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek szerint hozható létre az óvodai nevelés alapprogramjában foglaltak figyelembevételével a nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának céljából.
15. A kollégium
17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az
a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,
b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges.
(2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás).
...
16. A pedagógiai szakszolgálat
18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,
b) a szakértői bizottsági tevékenység,
c) a nevelési tanácsadás,
d) a logopédiai ellátás,
e) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
f) a konduktív pedagógiai ellátás,
g) a gyógytestnevelés,
h) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
i) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
(3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről)
17. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
19. § (1) A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a pedagógiai értékelés,
b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,
c) a pedagógiai tájékoztatás,
d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás,
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,
h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése.
(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében, a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, nevelési-oktatási intézményt fenntartó személy által fenntartott pedagógiai intézetben, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon nyújtható. Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivatal biztosítja.
18. A többcélú köznevelési intézmény
20. § (1) A többcélú köznevelési intézmény lehet
b) óvoda-bölcsőde,
c) egységes iskola vagy összetett iskola,
d) közös igazgatású köznevelési intézmény,
e) általános művelődési központ,
f) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény...
...
19. A köznevelési intézmények alapítása, megszüntetése
...
20. A köznevelési intézmény működésének rendje
24. § (1) A köznevelési intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik.
(3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
(2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.
(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.
(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.
(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt.
...
(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg...
...
21. A pedagógiai program
26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.
...
(6) Az oktatásért felelős miniszter által kiadott és közzétett irányelvet és alapprogramot alkalmazni kell az óvoda (363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról) és az iskola (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről) pedagógiai programja elkészítésekor és végrehajtásakor.
22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások
...
(2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.
...
(4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.
(5) Az általános iskola és a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret-különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára, továbbá az első- negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig fejlesztő pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.
(6) Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre...
...
(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében...
...
(13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését...
...
23. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény működésére, valamint az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok
31. § (1) Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket.
...
35. § (1) Az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás) egyházi jogi személy, az etikaóra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye szervezhet az e törvényben meghatározott keretek között.
...
35/A. § Az állami iskola 1-8. évfolyamán az etikaóra vagy az ehelyett választható, a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
35/B. § (1) A fakultatív hitoktatásnál az egyházi jogi személynek, a hit- és erkölcstanoktatásnál a bevett egyháznak, illetve belső egyházi jogi személyének a feladata a hit- és erkölcstanoktatás megszervezése...
...
24. A honvédelemért felelős miniszter által alapított és fenntartott nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések
...
25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok
...
26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok
...
26/A. A tanulói edzettség mérésével kapcsolatosan kezelt adatok
...
27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség
45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik...
(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti...
(5) A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető (Ez, a "magántanulói jogviszony" helyett létrehozott lehetőség. A "kényszer magántanulói jelenség" megszüntetését célzóan sokkal szigorúbb elbírálással.). A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez (Oktatási Hivatal). Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.
...
(6) A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget (Ha az SNI-t vagy BTM-t elbíráló szakértői bizottság előírja, ha egy szakorvos javasolja, ha külföldön is folytat tanulmányokat, a döntés kötelezően pozitív lesz; ha a tanuló egyéni adottságai (pl. élsportoló, kiemelkedő alkotó- vagy előadóművész, utazó életmód, várandósság) indokolják, van esély a pozitív elbírálásra; ha a szülő csak "egyszerűen" - alkotmányos jogánál fogva - más nevelésben kívánja részesíteni gyermekét, akkor kevés az esély az engedélyezésre, gyakorlatilag semmi.). Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.
46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,
e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,
g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait,
h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
e) egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt,
f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
h) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
(5) A köznevelés nappali rendszerű iskolai oktatásában az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
...
28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
...
29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.
(2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
(3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.
(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
d) a házirend elfogadása előtt.
(5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése
...
31. A tanuló kötelességének teljesítése
54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti... A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. (A félévi és az év végi osztályzatot inkább a valós tudás alapján kellene meghatározni, nem a "tájékoztató értékelés" jegyei alapján. Hiszen közismert, hogy az osztályzatok átlagosan sokkal jobbak a valós tudásnál.) Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógiai programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
...
(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.
...
(5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.
(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. - Megint elköveti a törvény azt az alapvető hibát, hogy az évközi tájékoztató értékelést biztosító érdemjegyeket eredménynek tekinti, ami legtöbb esetben a valós tudásnál jobbat, néha kevesebbet mutat. Tehát, nem tudásalapú (tanulási eredmény alapú) lesz az értékelés. (Csodálkozhatunk, hogy a múlt évi 5-ös tanuló nem tudja a múlt évi anyagot.)
...
57. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha... az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette... - Mint láthattuk, ez azt jelenti, hogy átlagban "legalább 2-es osztályzatokat szerzett". Az osztályzat átlagolás csak "látszólagos" eredményt ad, kevés a kapcsolata a valós tudással. Sajnos, semmilyen követelmény nincs előírva az év végi valós tanulási eredményre.
...
(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
(4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.
...
32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége
...
33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések
60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.
(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,
b) középfokú iskola esetén huszonötödik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
...
(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint...
...
(9) A felnőttoktatásban
a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik,... nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező,
d) két idegen nyelv oktatása nem kötelező.
...
34. Pedagógusok és alkalmazottak
...
35. A pedagógus kötelességei és jogai
62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal, konduktorral vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,
f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,
g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,
i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,
k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,
m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,
n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,
o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,
p) megőrizze a hivatali titkot,
q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
...
(5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.
(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.
(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.
(8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.
...
63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék (Ez nem alapvető jog, ezt önmagának kell elérnie.), emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák (Ez alapvető jog.), nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék (Ez nem alapvető jog, ezt ki kell érdemelnie.),
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot (Ez erősen korlátozott, szinte lehetetlen.), a nevelés-oktatás módszereit megválassza (Jelenleg ez a pedagógus egyetlen "tanítási" szabadsága - szűkös anyagi és tárgyi lehetőségei által korlátozva.),
c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket (Ez az, ami a "beszűkített" tankönyvpiac miatt már nem is igazán szabadság.), tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,
d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, - Ez nagyon szép megfogalmazás, de mi garantálja, hogy a pedagógus "saját" világnézete és értékrendje példamutatásra alkalmas?
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,
i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,
j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,
k) az oktatási jogok biztosához forduljon.
...
35/A. A Nemzeti Pedagógus Kar
63/A. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
...
(8) A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll.
63/B. § (1) A Kar
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert,
b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során,
c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását,
d) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat,
e) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek,
...
36. A pedagógusok előmeneteli rendszere
...
37. A köznevelésben történő alkalmazás feltételei
...
38. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei
...
39. A köznevelési intézmény vezetője
...
68. § (1) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú köznevelési intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre...
...
69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője
a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért... az intézmény gazdálkodásáért,
b) ... gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,
c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - Az intézményvezető iskolán belüli ügyekben teljhatalmat élvez, minden döntés az övé, csak vélemény meghallgatási kötelezettségei vannak. Komolyabb - nyilvánosságot is érintő - ügyekben viszont egyértelműen a tankerület (fenntartó) igazgatók utasításait kell követnie (ha nem akarja, hogy leváltsák).
d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
f) képviseli az intézményt.
...
40. A nevelőtestület
70. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve...
(2) A nevelőtestület
a) a pedagógiai program elfogadásáról,
b) az SZMSZ elfogadásáról,
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
e) a továbbképzési program elfogadásáról,
f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
g) a házirend elfogadásáról,
h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,
i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben
dönt. - A szigorú és részletes törvényi szabályozás miatt pedagógiai ügyekben meglehetősen korlátozott a döntési köre. Habár "papíron" szavazással hozza döntéseit, nagyon ritka az a pedagógus, aki a "sorsáról döntő" intézményvezető ellen "mer" szavazni, vagy akár csak "nyilvánosan" érvelni.
(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
...
41. A szakmai munkaközösség
...
42. A szülő kötelességei és jogai
72. § (1) A szülő kötelessége, hogy
a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
(2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
(4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a tankerületi központ kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
(5) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,
d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács
73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Részletesen lásd még: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
(2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Részletesen lásd még: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
(3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Részletesen lásd még: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - Sajnos a szülőknek sem a szülői szervezet, sem az iskolaszék, sem az intézményi tanács nem nyújt valós beleszólási jogot a döntésekbe. Befolyásuk csupán akkora, amit egy nyilvános (az érintett szülők látják) elektronikus levéllel is el lehet érni, illetve egy közösségi felületen történő (osztály vagy iskola szintű) önszerveződés sikeresebb egyeztető fórumként működhet, mivel sokkal nagyobb benne a szülői részvétel. Sajnos a legtöbb szülő nem tud (vagy nem akar) időt fordítani személyes jelenlétet igénylő rendszeres "gyűlésekre".
...
44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek
...
45. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai
77. § (1) Az oktatásért felelős miniszter (nem oktatási miniszter) e törvényben meghatározottak szerint ellátja a köznevelés ágazati irányítását...
(2) Az oktatásért felelős miniszter
a) rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli... az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat...
b) ellenőrzi a tankönyvkiadást és tankönyvforgalmazást, szabályozza a tankönyvekkel kapcsolatos támogatások rendszerét,
c) gondoskodik - az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról és az állami nevelési-oktatási intézmények számára ingyenesen nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezéséről,
d) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről a hivatal közreműködésével,
e) felügyeli a KIR és az INYR működését,
f) működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát,
...
78. § (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladata
a) a köznevelés stratégiájának kidolgozása, - Ennek gyökeres megváltoztatására íródik ez a weboldal.
b) az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése...
c) a köznevelésben jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése,
d) a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése...
f) működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét...
g) nevelési-oktatási programok kidolgozása, kiadása,
h) az érettségi vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése,
i) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése,
j) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele,
k) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása,
l) a kerettanterv, irányelv, alapprogram kiadása és közzététele.
(2) Az oktatásért felelős miniszter szakmai felügyeletet gyakorol a köznevelési rendszert érintő központi támogatások elosztására irányuló pályázatok felett, különös tekintettel azok pedagógiai tartalmára. - Sajnos a jelenlegi minisztériumi rendszer, ahol nincs külön szakmai alapon választott "oktatási miniszter" (csak "emberi erőforrások minisztere"), nem biztosítja, hogy a megválasztott vezető(k) szakmai kérdésekben "ideálisak" legyenek.
...
(8) Az oktatásért felelős miniszter kétévenként összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákok közneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, amelyben megfogalmazza véleményét, javaslatát. - Sajnos a diákparlament is legfeljebb "panasznap" lehet, mivel döntési-beleszólási joga nincs.
46. Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes központi és területi feladatok
...
47. Az országos köznevelési szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék
...
48. A fenntartó kötelezettségei és jogai
...
49. A köznevelési intézmény ellenőrzése
...
50. A köznevelési rendszer finanszírozása
88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.
(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni...
...
89. § (1) Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az illetékes tankerületi központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról.
...
51. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
...
51/A. A tankönyvellátás
93/A. § ... (2) A tankönyvellátás állami feladat. A tankönyvellátás rendszerének működtetéséért az oktatásért felelős miniszter felelős.
(3) Az oktatásért felelős miniszter az iskolában alkalmazott tankönyvek
a) tankönyvvé nyilvánításával és a tankönyvjegyzékre történő felvételével kapcsolatos feladatait a hivatal által,
b) fejlesztésével és kiadásával kapcsolatos feladatokat az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv működtetésével,
c) előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletében kijelölt, az állam százszázalékos tulajdonában álló, nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó), illetve a Kormány rendeletében kijelölt gazdasági társaság - amelyben a könyvtárellátó mint tag legalább minősített többségű befolyással rendelkezik - közreműködésével
látja el.
...
93/C. § (1) A tankönyvjegyzéket a hivatal vezeti...
(2) A digitális tananyag a tankönyvjegyzékre tartós tankönyvként nem vehető fel.
(3) A tankönyvjegyzék
a) bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként,
b) az e törvény hatálya alá tartozó szakmai tankönyv esetén kerettantervi tantárgyanként
legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.
...
93/E. § (1) Az iskola az iskolai tankönyvrendelés keretében a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek közül választhat.
(2) A tankönyvek országos megrendelését, beszerzését és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezését, a tankönyvek vételárának beszedését az állam a könyvtárellátó útján látja el. A könyvtárellátó végzi el az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott tankönyvek engedélyezett sokszorosítását, valamint e tankönyvekkel kapcsolatos készletraktározási és kereskedelmi feladatokat.
...
93/F. § (1) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni a térítésmentes tankönyvellátás biztosításához az iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összegét.
(2) A tankönyvtámogatás felhasználható
a) a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére, valamint
b) ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet, készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő nevelés-oktatáshoz a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók beszerzésére, a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével.
52. Felhatalmazó rendelkezések
...
...
1. melléklet - Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma
...
2. melléklet - A nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma az óvodában
...
4. melléklet - Osztály- és csoportlétszámok
| A | B | C | D | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Intézmény típus/Oktatási forma | Osztály és csoportlétszámok | ||
| 2 | minimum | maximum | átlag | |
| 3 | Óvoda | 13 | 25 | 20 |
| 4 | Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport | 5 | 13 | 9 |
| 5 | Általános iskola 1-4. évfolyama | 14 | 27 | 23 |
| 6 | Általános iskola 5-8. évfolyama | 14 | 27 | 23 |
| 7 | Gimnázium és szakgimnázium | 26 | 34 | 28 |
| 8 | Hat és nyolc évfolyamos gimnázium | 26 | 34 | 28 |
| 9 | Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág |
6 | 15 | 8 |
| 10 | Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág, néptánc műfaj |
10 | 24 | 18 |
| 11 | Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág, kortárs, modern, társastánc műfaj |
8 | 20 | 10 |
| 12 | Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág, balett műfaj |
6 | 14 | 10 |
| 13 | Alapfokú művészeti iskola, képző- és iparművészet, báb- és színművészeti, cirkuszművészeti ág |
8 | 20 | 10 |
| 14 | Szakgimnázium (pedagógiai, közművelődési) | 26 | 34 | 30 |
| 15 | Szakgimnázium (művészeti) | 6 | 16 | 11 |
| 16 | Kollégiumi nappali foglalkozás | 18 | 26 | 25 |
| 17 | Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként | - | 120 | - |
5. melléklet - Intézményvezető és helyettes heti tanóráinak száma
...
6. melléklet - Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretének felső határa
...
7. melléklet - A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény
...
8. melléklet - A köznevelési intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - részlet (a hatályos állapot)
I. FEJEZET
A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE
1. A köznevelés információs rendszerének létrehozása és működtetése
1. § (1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló, az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett elektronikus alkalmazások, adatállományok, dokumentációk adatbázisa, valamint országos statisztikai és jogosultság alapú adatszolgáltatási rendszer. A KIR szakmai rendszerekből, azokat kiszolgáló, támogató segédprogramokból és alrendszerekből, továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által használt alkalmazásokból épül fel.
(2) A Hivatal a KIR részeként rendszerként működteti
1. a köznevelési intézmény, továbbá azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános adatait (a továbbiakban: intézménytörzs),
2. a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait (a továbbiakban: személyi nyilvántartás),
3. a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási adatokat,
4. a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval kapcsolatos statisztikai adatokat,
5. a kötelező köznevelési közfeladatot ellátó köznevelési intézmény körzethatárait,
6. a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő köznevelési intézményre vonatkozó adatokat,
7. a köznevelési intézmény információs tájékoztató rendszerét,
8. a köznevelési intézményt és fenntartóját ellenőrző közigazgatási hatóságok, szervek ellenőrzési munkatervét és ellenőrzéseik eredményeit,
9. a rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos jelentéseket,
10. az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés),
11. a középfokú felvételi eljárás lebonyolításához szükséges adatokat, a középfokú iskolák tanulmányi területeit (a továbbiakban: KIFIR),
12. az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges adatokat, az érettségi vizsgák alapján kiadott bizonyítványok adatait, a tanúsítványok és a törzslapkivonatok adatait,
13. a köznevelési diákigazolvány és a pedagógusigazolvány igénylési felületét és a köznevelési igazolványok adatainak nyilvántartását,
14. a tankönyvjegyzékkel és a tankönyvrendeléssel kapcsolatos adatokat,
15. az adatszolgáltatásra kötelezettekkel történő kommunikációra szolgáló felületet,
16. a tanulói teljesítménymérések lebonyolításához szükséges adatokat, a tanulók teljesítményével kapcsolatos mérési eredményeket,
17. a köznevelési intézmény köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) által megküldött, köznevelési intézmény által felvett baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,
18. az országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzéket,
19. a pedagógus-továbbképzésben részt vevő szervezetek nyilvántartását,
20. a tankerületi központ keretében működő köznevelési intézmények nyilvántartását,
21. a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszert a nappali rendszerű oktatást folytató, illetve a felnőttoktatást nappali munkarend szerint folytató nevelési-oktatási intézményektől begyűjtött személyazonosításra alkalmatlan, összesített statisztikai adatok alapján.
...
5. § (1) Az intézménytörzsben a köznevelési intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval szerepel.
...
14. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet I. és II. alcímében meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi.
...
19. § (1) A fenntartó minden év április 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl.
...
22. § (1) Az illetékes tankerületi központ a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be...
...
(4) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára térítésmentes hozzáférést biztosít az (1)-(3) bekezdés szerinti adatokhoz.
10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája
23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót,
b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,
c) köznevelési alapfeladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,
e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.
(2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.
(3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,
b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,
c) az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit,
d) a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat,
e) középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi vizsgák átlageredményeit,
f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét,
g) a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait,
h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét,
i) az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát.
...
I/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA, ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ÉS MEGKÖTÉSÉNEK SZABÁLYAI
...
II. FEJEZET
A PEDAGÓGUSOK ÁLLANDÓ HELYETTESÍTÉSI RENDSZERE
...
III. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK
13. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre
33. § (1) Az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:
a) óvodában
aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
ab) a gyermekek - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
b) általános iskolában, középiskolában és középfokú iskolában
ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,
bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,
bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,
bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát,
bi) a tanulók - rendeletben meghatározott - egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,
bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony,
bk) a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola,
bl) a krízisközponti elhelyezés időtartamára létesített ideiglenes vendégtanulói jogviszony,
c) kollégiumban - a (3) bekezdés szerinti kollégiumi tagsági jogviszony keretében -,
d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor,
e) sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás,
f) pedagógiai szakszolgálati feladatellátás.
(3) A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha
a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenes, vagy
b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján - ingyenesen veszi igénybe.
33/A. § A köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája.
14. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások
34. § (1) Az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások,
b) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga,
c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok,
d) a független vizsga,
e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája...
...
15. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások
36. § (1) Az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:
a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,
b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése...
III/A. FEJEZET
A NEM ÁLLAMI KÖZNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE, FOLYÓSÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE
...
IV. FEJEZET
AZ ILLETÉKES KORMÁNYHIVATAL ÁLTAL FOLYTATOTT HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS TÁRGYKÖREI
...
IV/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ HATÓSÁGOK
...
V. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
...
V/A. FEJEZET
A TANKÖTELEZETTSÉG MEGKEZDÉSE ALÓLI FELMENTÉSSEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK
...
V/B. FEJEZET
A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI EGYES NYILVÁNTARTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK
...
V/C. FEJEZET
A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT INTEGRÁLT NYOMON KÖVETŐ RENDSZER MŰKÖDTETÉSE, AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE
...
V/D. FEJEZET
A TÁMOGATÓ RENDSZER
...
V/E. FEJEZET
TÖBBCÉLÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK
...
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - részlet (a hatályos állapot)
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
...
2. Az iskolai évfolyamok számozása
...
II. FEJEZET
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK TARTALMÁRA, ELKÉSZÍTÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. A munkaterv
3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is.
...
4. A szervezeti és működési szabályzat
4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni
a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,
c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,
d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,
e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,
f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,
g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,
h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást, illetve a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,
k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,
l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
m) az intézményi védő, óvó előírásokat,
n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,
o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,
p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,
q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait,
r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,
s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,
t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,
u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.
(2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,
b) a felnőttoktatás formáit,
c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),
d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,
e) szakiskola és szakgimnázium esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét,
f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,
g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza.
(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét.
(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.
(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni.
(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.
5. A házirend
5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni
a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,
b) az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények kivételével a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,
c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,
d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,
e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,
g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,
h) a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét,
i) a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg
a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,
b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,
c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,
d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,
e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,
f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, figyelembe véve a környezettudatos használatra vonatkozó szabályokat,
g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást,
h) a mobiltelefon és egyéb digitális, infokommunikációs eszköz tanórai és egyéb foglalkozásokon való használatának szabályait,
i) büntetőjogi és fegyelmi eljárás hatálya alá nem tartozó, pedagógus vagy a köznevelési intézmény egyéb alkalmazottja ellen irányuló, a köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló tanuló részéről elkövetett közösségellenes vagy azzal fenyegető cselekmények megelőzésének, kivizsgálásának, elbírálásának elveit és az alkalmazandó intézkedéseket.
6. A pedagógiai program
6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ.
(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,
b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, melyek által minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,
f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,
g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.
7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,
ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit,
ai) a tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,
ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
ba) a választott kerettanterv megnevezését...
bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,
bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait,
be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg,
bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,
bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit,
bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit,
bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,
bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,
bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,
bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,
bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,
bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,
bq) középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat alapján,
d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.
(2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.
(3) Az Nkt.-ban nevesített iskolák pedagógiai programja meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.
(4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a témanapokat, témaheteket és a projektoktatást is...
(5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni
a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,
b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait,
c) a tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételeit.
...
7/A. § (1) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti azt az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott fejlesztési feladatokat és tanulási eredményeket az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzése, valamint a tanulási eredmények arányos elsajátítása megvalósuljon.
(2) Az iskola és a pedagógus az adott tanulócsoportra igazítva határozza meg a témakörök tananyagának feldolgozásához, az ismétlésre és a gyakorlásra fordított időkeretet.
...
7/B. § (1) A szakiskolában olyan képzés folytatható, amelyre az emberi erőforrások minisztere a kerettantervet kiadta.
...
8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény, a szakképzési centrum és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz...
...
9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás alapprogramja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.
(2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza
a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét,
b) az iskola helyi tantervén belül
ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit,
bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.
...
III. FEJEZET
A NEVELÉSI ÉS A NEVELÉSI-TANÍTÁSI IDŐ FELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI
7. A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai
12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(1a) Idegen nyelv tantárgyból az iskola - helyi tantervében - az osztálykerettől eltérő nyelvi csoportok kialakítása érdekében nyelvi szintfelmérő megírását is kötelezővé teheti.
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra.
(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
...
8. Az egész napos iskola
19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.
(3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani
a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,
b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,
c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását.
...
IV. FEJEZET
AZ ÓVODAI FELVÉTEL, A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A KOLLÉGIUMI, EXTERNÁTUSI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
...
V. FEJEZET
A GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE
19. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok
51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.
(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
d) a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja,
e) az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja.
(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
...
(5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot.
...
(8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.
...
VI. FEJEZET
AZ ÓVODÁS GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE
23. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok
63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
...
24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok
64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
(2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
(3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
(4) Osztályozó vizsgának számít a szakgimnáziumban, szakiskolában szervezett beszámoltató vizsga is.
(5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.
(6) A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására...
(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
...
77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
...
78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.
25. Az országos pedagógiai mérések
79. § (1) Az országos pedagógiai mérések - a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti - végrehajtásában az iskolák, az iskolák vezetői és pedagógusai kötelesek közreműködni.
(2) Az országos mérések lebonyolítása tanítási napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében történik...
(3) Az országos mérések időpontját, az eljárással kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza...
(4) Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhez az iskolák a hivatal által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a hivatal részére...
...
80. § (1) A hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérések eredményeit.
...
26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése
81. § (1) A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését (a továbbiakban: fizikai fittségi mérés)
a) - a b)-d) pontban foglalt kivétellel - az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa,
b) ha a tanuló testnevelésórán és gyógytestnevelésben egyaránt részt vesz, az iskola testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító pedagógusa és a pedagógiai szakszolgálat gyógytestnevelést tartó pedagógusa együttműködésben,
c) ha a tanuló kizárólag gyógytestnevelésben vesz részt, a pedagógiai szakszolgálat feladatellátása keretében az adott intézményben a gyógytestnevelést ellátó pedagógus,
d) ha a tanuló sem testnevelésórán, sem gyógytestnevelésen nem vesz részt, de valamely strukturált mozgásfejlesztésben igen, a mozgásfejlesztést végző pedagógus,
e) ha a tanuló sajátos nevelési igényű, és részt vesz testnevelésórán, illetve gyógytestnevelésben, az a)-c) pontban meghatározott pedagógus és a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozását tartó gyógypedagógus, konduktor együttműködésben,
f) ha a tanuló gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vesz részt testnevelés- vagy mozgásnevelés-órán, a testnevelést, illetve mozgásnevelést tanító pedagógus
végzi el.
(2) A fizikai fittségi mérés eredményeit az (1) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti esetben a mérést végző pedagógus, az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti esetben az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa rögzíti az Nkt. 44/B. § (1) bekezdése szerinti rendszerbe.
...
(4) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.
VII. FEJEZET
IRATKEZELÉS A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
...
VIII. FEJEZET
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK
33. A nevelőtestület
117. § (1) A nevelőtestület, a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására.
(2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni
a) az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető,
b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának,
c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat
kezdeményezésére.
...
(5) A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell végezni az adott intézményre vonatkozó, az országos kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos támogató rendszer, valamint a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer (a továbbiakban: NETFIT) szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló adatainak elemzését, értékelését.
34. A szakmai munkaközösség
118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt
a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,
b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
(2) A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.
...
(4) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.
...
35. A szülői szervezet
119. § ...
(2) A szülői szervezet, közösség
a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,
b) tisztségviselőinek megválasztásáról
szótöbbséggel dönt.
(3) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben.
(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
36. A diákönkormányzat
120. § ...
...
(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével...
(4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
...
37. Az intézményi tanács
121. § ...
...
(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
...
38. Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék
122. § ...
...
(8) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.
...
IX. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK NÉVHASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
...
X. FEJEZET
A GYERMEK, A TANULÓ EGÉSZSÉGÉNEK, BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A FELADATOKBAN KÖZREMŰKÖDŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN
41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben
128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki-szellemi jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.
(2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.
(3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen
a) az egészséges táplálkozásra nevelés,
b) az egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő mindennapos testnevelés és az azt kiegészítő egyéb testmozgás, iskolai sporttevékenység,
c) a lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek és a művészetek alkalmazásával a tanulási eredményesség és a társas kapcsolati készségek fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerfogyasztás, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
d) az egészséget támogató ismeretek és készségek fejlesztése,
területére terjednek ki.
...
(5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
(6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el.
...
42. Az egészséges táplálkozás
...
43. A lelki egészség fejlesztése
131. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka által elérhető lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott lelki fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiségfejlődésre.
(2) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a viselkedési és kémiai függőségek, valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő erőszak megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal.
(3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy más deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek.
(4) Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.
44. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben
...
45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések
133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.
(2) A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területen folytatható tevékenység.
...
XI. FEJEZET
A HAT ÉS NYOLC ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI NEVELÉS-OKTATÁS, A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS, VALAMINT A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI
...
XI/A. FEJEZET
A KOLLÉGIUMOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
...
XII. FEJEZET
A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKRE, TANULÓRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK
...
XIII. FEJEZET
AZ ISKOLAI TESTNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
53. A mindennapos testnevelés, az egészségfejlesztő testmozgás és az iskolai sporttevékenység megszervezése
141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, - az Nkt. 27. § (11) és (11a) bekezdésében foglalt kivétellel - testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.
(2) Ha a tanuló választása alapján a mindennapos testnevelésből heti két testnevelésórát iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, és az iskolai sportkör feladatait - a testnevelő tanár közreműködésével - az iskolával kötött megállapodás alapján a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet látja el, a sportszervezet a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében díjat semmilyen jogcímen nem szedhet, ellenszolgáltatást nem kérhet.
141/A. § (1) Ha az iskolában iskolai sportkör működik, akkor annak foglalkozásait a munkaterv részét képező, egy tanévre szóló szakmai program szerint kell megtervezni és megszervezni.
(2) Az iskolai sportköri foglalkozások nem kötelező tanórai foglalkozásként vagy egyéb foglalkozásként is megszervezhetőek.
...
XIV. FEJEZET
A FELNŐTTOKTATÁSRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
...
XV. FEJEZET
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN LEFOLYTATHATÓ SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK SZABÁLYAI, AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZAKÉRTŐ TEVÉKENYSÉGE FOLYTATÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI
...
XVI. FEJEZET
AZ EGYHÁZI, MAGÁN ÉS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ, TOVÁBBÁ NEMZETISÉGI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
...
XVII. FEJEZET
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
...
XVIII. FEJEZET
A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
...
XIX. FEJEZET
KÜLÖNLEGES PEDAGÓGIAI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ IGAZODÓ NEVELÉS- ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI MEGOLDÁSOK
67. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai
171. § (1) Az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Mindkét felkészítés alapelve az oktatás méltányosságának erősítése és a tanulók iskolai sikerességének elősegítése, a tanulói előrehaladást támogató korszerű módszerek, a társadalmi-gazdasági helyzetből eredő hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység, a tanulói közösségfejlesztés, a család bevonása és támogatása, valamint az esélyteremtést hatékonyan támogató intézményfejlesztés és módszertani megújulás révén...
(2) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével.
(2a) A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva - biztosítja az iskola
a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.
(2b) A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt pedagógiai rendszernek megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő kompetenciafejlesztés, az önálló tanulást segítő tanulói fejlesztés, az együttműködésen alapuló módszertani elemek alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, a tanulói teljesítmény értékelése, értékelő esetmegbeszéléseken történő részvétel, mentori, tutori tevékenységek ellátása, a tanuló családjával történő rendszeres kapcsolattartás.
(3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.
...
68. Az óvodai fejlesztő program megszervezése
173. § (1) Az óvoda a hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a Gyvt. 67/A. § alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető gyermekek létszáma azonban nem haladhatja meg - tört létszám esetén felfelé kerekítve - az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.
(2) Az óvodai fejlesztő program keretében - a gyermek igényéhez igazodva - biztosítja az óvoda
a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet,
c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára szolgáltatásokat biztosítanak.
(2a) A fejlesztő program keretében a pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt programnak megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján történő képességfejlesztés, együttműködést támogató, szociális képességeket fejlesztő módszerek alkalmazása a gyermekek nevelésében, a gyermek fejlődését segítő más szakemberekkel történő együttműködés, a gyermekek differenciált, fejlesztő értékelése, a családjaikkal történő rendszeres kapcsolattartás.
...
69. Az Arany János Kollégiumi Program
174. § (1) Az Arany János Kollégiumi Programban részt vehet az a kollégium és gimnázium vagy szakgimnázium, amelynek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá a különböző társadalmi hátránnyal küzdő tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, végzettséget szerezhessenek, továbbá javuljanak esélyeik a felsőfokú tanulmányok megkezdésében.
(2) Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő kollégium kiválasztása az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiírt nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.
...
70. Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program
...
71. Az Arany János Tehetséggondozó Program
176. § (1) Az Arany János Tehetséggondozó Programban azok a gimnáziumok, szakgimnáziumok és kollégiumok vehetnek részt, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban.
...
72. Sportiskolai nevelés-oktatásra vonatkozó szabályok
177. § (1) Az iskola akkor láthatja el a köznevelési típusú sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: köznevelési típusú sportiskola) feladatait, ha jogszabályban foglaltak szerint beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott és közzétett kerettanterveket, továbbá eleget tesz az alábbi feltételeknek:
a) az iskola összes évfolyamán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által a köznevelési típusú sportiskolák részére kiadott és közzétett kerettantervet és,
b) az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során tekintettel legyen az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége (a továbbiakban együtt: szakszövetség) által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveire,
e) a középiskolában beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott tanulásmódszertan, továbbá a következő sportelméleti kerettanterveket: sporttörténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszichológia, sportegészségtan, sport és szervezetei, sportági ismeretek.
(2) A sportiskola akkor rendelkezik a sportiskolai program végrehajtásához szükséges feltételekkel, ha a fenntartója egyetértésével kialakította az infrastrukturális feltételeket, és együttműködési megállapodást kötött
a) a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportszervezettel,
b) a szakszövetséggel és
c) a központi sportigazgatásért felelős szervvel, vagy a sportiskolai program végrehajtásában közreműködő a központi sportigazgatásért felelős szerv által együttműködési megállapodás alapján kijelölt szakmai szervezettel
az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére.
...
74/A. Az állami általános iskolában az etika óra helyett választható hit- és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok
182/A. § (1) Az állami általános iskolában az iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március 14. közötti időpontot, amikor a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye írásban meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást milyen módon szervezi meg. Az iskola igazgatója a kijelölt időpontot olyan módon közli a településen hitéleti tevékenységet ellátó bevett egyházzal vagy annak belső egyházi jogi személyével, hogy azt a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye a tájékoztató időpontja előtt legalább tíz nappal megkapja.
(2) Amennyiben valamelyik bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője az (1) bekezdés szerinti tájékoztatón nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat a szülők megismerjék.
(3) Az igazgató március 16. és március 31. között a bevett egyháztól vagy annak belső egyházi jogi személyétől kapott tájékoztatás alapján az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyházak vagy azok belső egyházi jogi személyei megnevezését és az iskola székhelye, feladatellátási helye szerint illetékes képviselőjének nevét, címét, ennek tényéről értesíti a bevett egyházat vagy annak belső egyházi jogi személyét.
(4) Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és erkölcstan oktatás munkamódszerét.
(5) Beiratkozáskor, átiratkozáskor a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy
a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy
b) az etika oktatást
igényli a gyermeke számára.
...
XX. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS TANULMÁNYI VERSENYEK MEGHIRDETÉSE, TÁMOGATÁSA, VERSENYSZABÁLYZAT
...
XX/A. FEJEZET
A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, A TANKÖNYVTÁMOGATÁS, VALAMINT AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL
...
XX/B. FEJEZET
A SZAKGIMNÁZIUMOKRA ÉS SZAKISKOLÁKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
...
XXI. FEJEZET
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
...
1. melléklet - A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok
...
2. melléklet - JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) helyiségeiről és egészség- és munkavédelmi eszközeiről
...
3. melléklet - Az országos kompetenciamérés tartalmi keretei - SZÖVEGÉRTÉS, MATEMATIKA
...
4. melléklet - A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete
...
5. melléklet - A nem állami tankönyvek tankönyvbeszerzésének és tankönyvterjesztésének kereskedelmi feltételei
...
6. melléklet - A tankönyvvé nyilvánítási eljárással és a tankönyvjegyzékkel összefüggésben fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
...
7. melléklet - Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló bankszámlák számai
...
8. melléklet - A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők díjazása
...
9. melléklet - Szakgimnáziumban oktatható szakképesítések
...
10. melléklet - Egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságok megfeleltetése a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel, az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel, a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel, a 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben kiadott, az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó szakképesítések között
...
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - részlet (a hatályos állapot)
1. § Az 1. melléklet (a továbbiakban: Melléklet) tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját.
...
1. melléklet a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
I. BEVEZETŐ
1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.
Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy
a) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;
c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.
Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.
Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.
2. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni
a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez;
b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel.
II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
Gyermekkép
1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
Óvodakép
1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).
4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:
a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;
b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.
III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
- az egészséges életmód alakítása,
- az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,
- az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:
- a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
- a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;
- a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
- az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítettzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
- a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;
- a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;
- megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés
1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy
- a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;
- az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
- az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;
- az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.
2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása.
3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be.
5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Személyi feltételek
1. Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.
2. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
4. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
5. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit.
6. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
Tárgyi feltételek
Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.
Az óvodai élet megszervezése
1. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.
2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.
3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.
4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.
Az óvoda kapcsolatai
1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
3. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.
4. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn.
V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
Játék
1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.
2. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.
Verselés, mesélés
1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.
2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.
3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
4. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.
6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
7. Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.
4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.
2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Mozgás
1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.
3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére.
4. A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.
A külső világ tevékeny megismerése
1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.
4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
Munka jellegű tevékenységek
1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység - az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.
2. A gyermek munka jellegű tevékenysége:
- örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;
- a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége;
- a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
2. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
4. A tanulás lehetséges formái az óvodában:
- az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása,
- a spontán játékos tapasztalatszerzés;
- a játékos, cselekvéses tanulás;
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
- a gyakorlati problémamegoldás.
5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:
a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek:
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező (Ez a szó egybeírva, és különírva se ad teljesen értelmes mondatot, de a mondanivalója azért egyértelmű.) iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
A szociálisan érett gyermek:
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - részlet (a hatályos állapot)
1. Értelmező rendelkezések
...
2. A rendelet hatálya
...
3. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás
4. § (1) A ... gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás ... feladata a komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása érdekében. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.
(2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot.
(2a) A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész, ortopédia és traumatológia, gyermek- és ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve gyermek-neurológia szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti.
(3) Ha a gyermek bölcsődei nevelésben, gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó bentlakásos intézményében intézményi ellátásban részesül, a korai fejlesztést és gondozást - amennyiben a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak - az intézményben kell ellátni. A pedagógiai szakszolgálati intézmény a tanácsadást a szülőn kívül a feladatellátási hely adott gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottal részére is biztosítja.
(4) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
(5) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.
(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete
a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb heti négy óra,
b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb heti öt óra,
c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.
(7) A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. A fejlesztés a gyermek állapota alapján egyéni, vagy csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen - egyéni és csoportfoglalkozáson - is történhet.
(7a) Intenzív ellátás a gyermek - a szülő gondozásba történő aktív bevonásával megvalósított - összefüggő, bentlakásos korai fejlesztése és gondozása, amelynek időtartama legalább egy, legfeljebb három hét. A (6) bekezdésben meghatározott időkeret teljesítése szempontjából egy hét intenzív ellátás hat hét általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg. A bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az intenzív ellátást végző intézmény biztosítja.
(8) Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére
a) otthoni ellátás keretében vagy
b) a gyermek gondozását végző intézményben kerül sor.
(9) Otthoni ellátás keretében vagy a gyermek gondozását végző intézményben történő ellátás esetén a (6) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.
5. § (1) A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.
(2) A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére javaslatot tevő szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad.
(3) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében, vagy a pedagógiai szakszolgálattal infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött intézményben szervezik meg, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gondoskodik a szükséges szakemberről.
(4) A szakértői bizottság az értékelési lap megállapításai vagy a gyermek vizsgálata, felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a szakértői véleménynek a korai fejlesztés és gondozás megszervezésével kapcsolatos előírásait.
5. A szakértői bizottsági tevékenység
7. § (1) A ... szakértői bizottsági tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít
a) a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság megállapítása vagy kizárása,
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása,
c) a sajátos nevelési igény - a mozgásszervi, az érzékszervi (a látási, a hallási), az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar - megállapítása vagy kizárása,
d) sajátos nevelési igényű tanuló esetében
da) az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,
db) a tankötelezettség meghosszabbításának
céljából, és a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére.
(2) Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél, a tanulónál sem a beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi.
...
8. § A szakértői vizsgálat típusai:
a) az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
b) a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét a fejlesztés eredményességének mérését célzó felülvizsgálat.
...
13. § (1) A szakértői vizsgálat ... a szülő kérelmére, illetve, ha az eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő egyetértésével indul. Az eljárás megindítása az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül. A mozgásszervi, valamint az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság megállapítását vagy kizárását végző szakértői bizottságnál. Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.
(2) A szakértői vizsgálat indítható:
a) hivatalból,
b) hatósági megkeresésre,
c) szülői kérelemre,
d) illetve a szülő egyetértésével
da) a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézmény,
db) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelőszülői hálózat működtetője,
dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye
kezdeményezésére.
...
(5) Szülői egyetértés hiányában a (3) bekezdésben foglalt, vizsgálatot kezdeményező intézmény a Korm. rendelet 42. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás megindítását kéri.
...
15. § (1) Az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:
a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor,
b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra vonatkozóan meghatározott határnapot követően annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.
(2) A szakértői bizottság eljárását az (1) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időszaknál későbbi időpontban csak a szülő kezdeményezheti. A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát...
...
16. § (1) A szakértői bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. A szakértői bizottság tagjai a gyermek, tanuló különleges gondozásba vételére, fogyatékosságára, a fejlesztést igénylő területekre vonatkozó megállapításokat közösen alakítják ki...
...
18. § (1) A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központot tájékoztatni.
(2) A szülő közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. A szülőnek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.
...
6. A nevelési tanácsadás
24. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nevelési tanácsadás feladata:
a) a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása,
b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja,
c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végzése és szakértői vélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére, azzal, hogy gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére végzett vizsgálat nem irányulhat a szülői nevelési alkalmasság értékelésére,
d) a prevenciós tevékenység keretében
da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenciót biztosíthat,
db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából - a szülő előzetes hozzájárulásával - szűrést végezhet.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmények és a család kapcsolattartását.
(3) A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében
a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai, gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást végez,
b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára,
c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli,
d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.
7. A logopédiai ellátás
25. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység.
(2) A logopédiai ellátás igénybevétele - a (3) bekezdésben foglalt vizsgálatokon és (4) bekezdésben foglalt ellátáson való részvétel kivételével - önkéntes alapon történik.
(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.
(4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.
...
(7) A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg.
(8) A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát - mely legfeljebb negyvenöt perc lehet - a gyermek életkoráról és problémájától függően - a logopédus határozza meg.
(9) A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen értékelni kell.
(10) A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell vezetni.
(11) A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján bármikor megkezdhető.
8. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
26. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. A tanácsadás során figyelembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését.
(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás elősegíti a tanuló pályaválasztását, figyelembe véve az egyéni tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket, ennek érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval, valamint a tehetséggondozó hálózattal.
(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a javaslatait a tanuló meghallgatása, szükség szerinti vizsgálata és az érintett pedagógusok véleménye alapján alakítja ki.
(4) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal segíti az iskolai pályaorientációs tevékenységet.
...
9. A konduktív pedagógiai ellátás
27. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti konduktív pedagógiai ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható.
(2) A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás.
(3) A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet.
(4) A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető.
10. A gyógytestnevelés
28. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés g) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.
(2) A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a tankerületi központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban szervezhető meg.
(3) A gyógytestnevelés bármelyik a nem a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményben is megszervezhető, amennyiben a tankerületi központ erről megállapodást kötött az érintett nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény fenntartójával.
(4) A nem a tankerületi központ fenntartásában működő óvodák számára a gyógytestnevelés foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a tankerületi központ az érintett óvoda fenntartójával kötött megállapodás alapján a nevelési év során biztosíthatja.
(5) Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető.
(6) A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni.
11. Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
29. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el.
(2) Az iskola- és óvodapszichológiai feladatok koordinátorának a feladatai:
a) az óvodai, iskolai preventív szűrések járási szintű koordinációja, együttműködés a pszichológiai tárgyú mérésekben és az eredmények kommunikációjában,
b) a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményekben foglalkoztatott pszichológusok számára legalább havi rendszerességgel szakmai konzultációs foglalkozások szervezése,
c) a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményekben dolgozó pszichológusok által ellátásban részesített gyermekeket, tanulókat érintően szakmai konzultációs lehetőség biztosítása a pedagógiai szakszolgálati, vagy az egészségügyi ellátás illetékességi körébe tartozó vizsgálat kezdeményezésére vonatkozó döntés kialakításában, javaslattétel annak irányultságára, helyére,
d) a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményekben dolgozó pszichológusok megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési segítségnyújtás, kettős vezetést igénylő csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés,
e) a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény vagy az intézményben dolgozó iskolapszichológus, óvodapszichológus megkeresésére esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése, közreműködés annak az adott intézményben történő megvalósításában,
f) egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményekből érkező pedagógusok számára,
g) az Intézmény és a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény közötti kapcsolat, kommunikáció segítése,
h) a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen bejelentkező, az óvodától, iskolától független szolgáltatást igénylő szülők és gyermekek óvodai, iskolai problémákkal összefüggő ellátása, szakmailag indokolt esetben a titoktartás szakmai, etikai elveinek betartása mellett az érintett intézményében dolgozó iskolapszichológussal, óvodapszichológussal való konzultáció.
(3) Az iskola- és óvodapszichológus koordinátor kapcsolatot tart a miniszter által az országos szakmai irányítási feladatok ellátásában való közreműködésbe bevont Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal.
...
12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
30. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés i) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az Intézmény feladata:
a) korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni,
b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítás,
c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére,
d) tanácsadás, támogatás a szülőnek,
e) konzultáció a pedagógus részére,
f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,
g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása,
h) a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal,
i) javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra,
j) kimeneti mérések elvégzése,
k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.
(2) A tehetséggondozó koordinátor
a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmények iskolapszichológusaival, óvodapszichológusaival,
b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,
c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi Adatbázist,
d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség Program pályázati kiírásait,
e) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központtal.
13. A Pedagógiai Szakszolgálatok működését meghatározó szabályok
...
14. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai
...
15. A Gyakorló Szakszolgálatra vonatkozó eltérő szabályok
...
2. melléklet - A szakértői vizsgálat eljárásrendje
...
3. melléklet - A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei
...
4. melléklet - Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére
...
5. melléklet - A megyében, fővárosban az Intézményben alkalmazott vezetők kötelező létszáma
...
6. melléklet - A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához
...
7. melléklet - A fővárosban, megyében működő Intézményekben foglalkoztatottak minimális létszáma
...
8. melléklet - A pedagógiai szakszolgálati intézmény irattári terve
...
9. melléklet - JEGYZÉK a pedagógiai szakszolgálati intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről
...
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - részlet (a hatályos állapot)
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - fenntartótól függetlenül kiterjed... a Nkt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevőkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működik.
(2) A IV. fejezet hatálya - a 12. és a 14. alcím, valamint a 32. § (5)-(6) bekezdése és a 32/A. § kivételével - csak a közalkalmazottakra terjed ki. A IV/A. fejezet hatálya az óraadókra is kiterjed.
...
1/A. Értelmező rendelkezések
...
II. FEJEZET
A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE
1/B. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények
2. § (1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(2) Az egy vagy két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként az egy vagy két évből hátra levő időt kell - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.
(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.
(4) Ha a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának vagy egyházi szolgálati jogviszonyának fennállása alatt sikertelen minősítő vizsgát tett pedagógus létesít újabb foglalkoztatási jogviszonyt, számára két év gyakornoki időt kell kikötni.
(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.
(6) A gyakornok
a) az (1)-(5) bekezdés szerint megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy
b) ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban
tesz minősítő vizsgát.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.
(8) Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(9) A gyakornoki idő a kétéves gyakornoki idő lejártát követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.
...
3. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus nyolc év, az osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus hét év szakmai gyakorlattal rendelkezik, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. A szakmai gyakorlat idejébe nem számít be a sikertelen minősítő vizsgát követő gyakornoki idő időtartama. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.
(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított - két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.
...
(5) A sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.
a) pedagógus-szakvizsgával és
b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlattal a
Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt.
...
(2) A sikertelenül zárult minősítési eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.
(3) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a minősítési eljárásban és az adott tevékenységhez kapcsolódóan az (1a) vagy (1b) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeket sikeresen teljesítette, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.
...
5. § (1) Az a Pedagógus II. vagy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.), továbbá tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, Kutatótanár pályázat alapján minősítésben vehet részt. Ha a Kutatótanári pályázat elbírálása sikeres volt, a pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.
(2) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás megismétlésére a 3. § (3) bekezdésének első és második mondatában foglaltak szerint kerülhet sor.
(3) Kutatótanár fokozatba
a) az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, valamint
b) az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak legfeljebb egy-egy százaléka sorolható be.
5/A. § (1) Az 1. § (2a) bekezdésében meghatározott személyek a 2-5. §-ban meghatározott feltételeknek történő megfelelésük esetén, önkéntes kezdeményezésük alapján címzetes Pedagógus I., címzetes Pedagógus II., címzetes Mesterpedagógus és címzetes Kutatótanár fokozatot (a továbbiakban együtt: címzetes fokozat) szerezhetnek.
...
2. A szakmai gyakorlat
6. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban vagy pedagógus munkakörbe tartozó feladatok ellátásával egyházi szolgálati jogviszonyban,
b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
c) az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1-8. évfolyamon bevett egyház, vagy belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy - ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el - a tantárgy tanításával,
f) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
g) az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közszolgálati jogviszony (a továbbiakban együtt: közszolgálati jogviszony) keretében a köznevelés vagy a szakképzés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
h) a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
i) a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben,
j) a szakképző intézményben oktatói munkakörben
eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét.
...
3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás tartalma
7. § (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét.
(2) A pedagóguskompetenciák:
a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
c) a tanulás támogatása,
d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
f) a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
g) a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja,
h) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
i) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
(3) A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá és az OH közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák értékelésekor a (2) bekezdésben felsorolt kompetenciák közül csak a munkakör ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni.
a) a portfólió feltöltése,
b) a portfólió előzetes vizsgálata,
c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását - a foglalkozás, vagy az óra látogatása,
d) az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint
e) a portfólióvédés.
(1a) A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet.
(1b) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - magában foglalja
a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint
b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.
(2) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:
a) a felkészülési terv elkészítése,
b) a Mesterpedagógusi pályázat elkészítése,
c) a Mesterpedagógusi pályázat bemutatása és védése.
(3) A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:
a) a Kutatótanári pályázat elkészítése, valamint
b) a Kutatótanári pályázat benyújtása és bírálata.
(4) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a pályázati információk értékelése, felkészülés a bemutató portfólióvédés lebonyolítására, ennek során - a minősítő bizottság által - a feltöltött bemutató portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása.
(5) A Mesterpedagógusnak - kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust - és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított ötödik naptári évben - az adott fokozatba sorolás megtartása érdekében - a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, továbbá az előző Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolás megszűnését követő időszakra szóló öt év Mester- vagy Kutatóprogramját bemutatnia.
(6) Ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, őt vissza kell sorolni a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.
9. § (1) A pedagógusértékelési eszközök - így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt értékelőlapok, megfigyelési, értékelési szempontok, feldolgozási segédletek, a portfólió, a Mesterpedagógus és Kutatótanár pályázat részletes követelményei - egységesek és nyilvánosak. A pedagógusértékelési eszközöket - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatott pedagógusok munkaköri feladatainak sajátosságaira is figyelemmel - az OH dolgozza ki, a miniszter hagyja jóvá.
4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás lebonyolítása, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja
...
4/A. A minősítő vizsga és minősítési eljárás eredménye, jogorvoslat
...
5. Az átsorolás időpontja, az átsorolást követő kötelezettségek és a visszasorolás, valamint az illetmény eltérítése
...
5/A. A gyakornoki idő és a mentor
15/A. § (1) A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.
(2) A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén - ha lehetséges - azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül.
...
15/B. § (1) A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.
(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti
a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény szakmai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,
b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az adott pedagógus munkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége (a továbbiakban: foglalkozási egység) felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában,
c) a tanítási (foglalkozási) órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint
d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.
(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
(4) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.
5/B. A pedagógus előmenetel hatálya alá tartozók egyes csoportjaira vonatkozó szabályok
...
6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai
...
7. A pedagógusok munkaidejének beosztása
17. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
12. az osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoport-vezetői munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
15. a munkaközösség-vezetés, tanszakvezetés heti két órát meghaladó része,
16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,
22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint
23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.
...
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás
lehet.
(3) A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
(4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
...
8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai
20. § (1) Az alkotói szabadság az OH által kijelölt köznevelési szakértőnek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe.
...
III. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐI
...
III/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY INTÉZMÉNYVEZETŐJÉNEK ÖSZTÖNZÉSI KERESETKIEGÉSZÍTÉSE
...
IV. FEJEZET
A KJT. EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN
...
IV/A. FEJEZET
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN, ÓRAADÓKÉNT FOGLALKOZTATOTTAK VÉGZETTSÉGI, SZAKKÉPZETTSÉGI KÖVETELMÉNYEI
...
1. melléklet - A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő vizsga és minősítési eljárás értékelése
...
1/A. melléklet - A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelése
...
2. melléklet - Nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkakörök
...
3. melléklet - Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma
...
4. melléklet - A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma
...
5. melléklet - A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési mintaszabályzat
...
6. melléklet - A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei
...
134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról - részlet (a hatályos állapot)
...
1. A tankerületi központok feladatai
1. § A Kormány a tankerületi központokat jelöli ki... az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekként.
2. § (1) A tankerületi központ a köznevelési közfeladat-ellátásban részt vevő, fenntartásában lévő köznevelési intézmények tekintetében
a) ellátja... az Nkt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat,
b) a Klebelsberg Központ útján javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter részére a fenntartási körébe tartozóan köznevelési intézmény létesítésére, a köznevelési intézmény... átszervezésére, megszüntetésére, alapfeladatának módosítására, nevének megállapítására irányuló döntés meghozatalára, közreműködik a döntés előkészítésében, a javaslattételt megelőzően beszerzi a jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joggal rendelkezők véleményét, egyetértését,
c) a Klebelsberg Központ útján javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter részére a fenntartásában lévő köznevelési intézmény vezetőjének megbízására, megbízásának visszavonására, előkészíti és a Klebelsberg Központnak megküldi a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait,
d) a Klebelsberg Központ számára javaslatot tesz a köznevelési intézmény Nkt. 83. § (2b) bekezdése szerinti átszervezésére,
e) érvényesíti és - szakmai iránymutatást nyújtva - érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit,
f) értékeli a köznevelési intézmények szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését a szükséges gazdálkodási keretek biztosításával,
g) közreműködik
ga) az alapkészségek, képességek országos mérésének és a nemzetközi köznevelési tárgyú mérések, vizsgálatok,
gb) az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és támogatott országos tanulmányi versenyek szervezésével összefüggő feladatok,
gc) a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgái megszervezésének lebonyolításában,
i) jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt,
j) a fenntartásába tartozó köznevelési intézményekre vonatkozó fejlesztési tervet készít,
k) kiadja a köznevelési intézmények szakmai alapdokumentumait,
l) ellátja a jogszabályban és az alapító okiratában meghatározott további feladatokat.
(2) A tankerületi központ részt vesz a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj működtetésében.
(3) A Klebelsberg Központ a tankerületi központok fenntartói tevékenységét illetően biztosítja a központi, ágazati oktatáspolitikai szakmai iránymutatások tankerületi központokban történő egységes érvényesülését.
(4) A tankerületi központ a hazai és az európai uniós forrásokból megvalósítandó pályázati és projekttevékenységét a Klebelsberg Központtal együttműködve, annak iránymutatásai alapján végzi.
2/B. § (1) A tankerületi tanács a tankerületi központ mellett működő javaslattevő, véleményező, tanácsadó testület, amelynek célja
a) a helyi, területi, térségi társadalmi-gazdasági környezeti érdekek, célok összehangolása a tankerületi központ fenntartói tevékenységével kapcsolatos oktatásirányítási célokkal;
b) a hosszú távú, átfogó, köznevelés-igazgatási célok összehangolása a tankerületi központ illetékességi területén;
c) a fenntartói stratégiai döntések megalapozása.
(2) A tankerületi tanács
a) véleményezheti a tankerületi központ fenntartásába tartozó köznevelési intézményekre vonatkozó fejlesztési tervet, valamint az illetékes tankerületi központ által benyújtott pályázatok, projektek megvalósítását;
b) javaslattal élhet
ba) a Klebelsberg Központ által meghatározott, az illetékes tankerületi központot érintő infrastrukturális fejlesztésekkel,
bb) az illetékes tankerületi központot érintő európai uniós infrastrukturális pályázatok, projektek megvalósításával,
bc) az illetékes tankerületi központ területéhez tartozó, oktatásirányítást érintő fejlesztési tervek elkészítésével,
bd) egyeztetések lefolytatásával, valamint
be) egyéb, köznevelést érintő helyi ügyekkel
kapcsolatosan;
c) tanácsadással segítheti a fejlesztési tervek megvalósítását, a stratégiai tervezést.
(3) A tankerületi tanács - az a) pont kivételével - az oktatásért felelős miniszter által öt évre felkért állandó tagokból áll. Az állandó tagok közé tartozik
a) az illetékes tankerületi központ vezetője,
b) a Klebelsberg Központ által javasolt - azzal foglalkoztatotti jogviszonyban nem álló - egy fő,
c) a Nemzeti Pedagógus Kar által jelölt egy fő,
d) az oktatásért felelős miniszter által a (4) bekezdés szerinti szervezetek által jelöltek közül felkért összesen három-öt fő.
(4) A tankerületi tanács állandó tagjai közé képviselőt jelölhetnek
a) az országos önkormányzati szövetségek,
b) az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége,
c) a Nagycsaládosok Országos Egyesülete,
d) a tankerületi központ által fenntartott intézményekben működő diákönkormányzatok.
(5) A (4) bekezdésben foglalt szervezetek egy-egy főt jelölhetnek.
...
2. A Klebelsberg Központ feladatai
4. § A Kormány az Nkt.-ban meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására a Klebelsberg Központot jelöli ki.
5. § ... (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a Klebelsberg Központ
1. érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti a tankerületi központok tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal, így különösen a tankerületi központ költségvetési előirányzatával, létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, valamint ellenőrzi és számon kéri azok megvalósulását,
2. felterjeszti a tankerületi központok éves költségvetési javaslatát az oktatásért felelős miniszternek,
3. elkészítteti a tankerületi központok éves költségvetési beszámolóját, és gondoskodik annak határidőre történő benyújtásáról, felülvizsgálatáról, majd az irányító szerv felé történő továbbításáról,
4. meghatározza a tankerületi központok gazdálkodásának keretszabályait, valamint szervezi, irányítja és ellenőrzi a tankerületi központok gazdálkodását,
5. meghatározza a tankerületi központok előirányzatainak felhasználására vonatkozó irányelveket, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, illetve az ellátandó feladatok teljesülését,
6. szükség esetén javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter felé az erőforrások tankerületi központok közötti átcsoportosítására, illetve egyéb intézkedésre,
7. a tankerületi központnak az Álláshely Nyilvántartó Rendszerrel kapcsolatos hatáskörét nem érintve, folyamatos nyilvántartást vezet a tankerületi központok gazdálkodásáról, így különösen az előirányzatokkal és az álláshelyalapú létszámmal való gazdálkodásról, valamint összegyűjti és ellenőrzi a kötelező, rendszeres és eseti jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat az irányító szerv felé,
8. gondoskodik az irányadó jogszabályok betartásáról, illetve betartatásáról, a jogszerű működés követelményeinek betartatásáról, feltételeinek biztosításáról, így szükség esetén javaslatot tesz a jogszabályi előírások kiegészítésére, pontosítására az irányító szerv felé,
9. jóváhagyja a tankerületi központ szervezeti és működési szabályzatát, illetve - a köznevelési intézményeknek a jogszabályban előírt belső szabályzatait ide nem értve - a kötelező belső szakmai szabályzatát, továbbá a fenntartói tevékenységére vonatkozó éves munkatervét,
10. ellenőrzi az államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzétételének, illetve igényre történő szolgáltatásának tankerületi központok általi végrehajtását,
11. központosítottan folytathatja le a beszerzéseket,
12. a tankerületi központokra vonatkozó vagyongazdálkodási stratégiát és beruházási tervet készít,
13. meghatározza a tankerületi központok informatikai stratégiáját,
14. meghatározza a tankerületi központok kommunikációs tevékenységének stratégiáját,
15. az oktatásért felelős miniszter részére felterjeszti a tankerületi központ alapító okiratát, annak módosító vagy megszüntető okiratát,
16. koordinálja a tankerületi központok pedagógiai szakszolgálati feladatellátását,
17. szakmai iránymutatást ad a tankerületi központok fenntartói feladatainak egységes ellátásához szükséges továbbképzési tervek elkészítéséhez,
18. gyűjti a tankerületi központok által alkalmazott jó gyakorlatokat, és ezek alapján a tankerületi központok részére ajánlásokat fogalmaz meg,
19. koordinálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok vonatkozásában az egységes álláshelyalapú létszámgazdálkodás rendszerét,
20. kizárólagos joggal ellátja a tankerületi központok által használt egységes informatikai rendszerek, elektronikus adatbázisok és alkalmazások üzemeltetésével és informatikai fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, valamint ezen adatbázisok, rendszerek adatkezelésével kapcsolatos adatfeldolgozói feladatokat,
21. koordinálja a valamennyi tankerületi központot érintő szerződések megkötését, programok megvalósítását,
22. végrehajtja az irányító szerv által meghatározott egyéb feladatokat.
...
8/A. § (1) A Kormány az 5. § (2) bekezdés 20. pontjában és a 8. § f) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében az állami fenntartók Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerét a Klebelsberg Központ útján működteti.
...
3. A tankerületi központok jogállása és szervezete
...
4. A Klebelsberg Központ jogállása és szervezete
...
1. melléklet - Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő tankerületi központok feladatellátási területe
...
2. melléklet - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (3b) bekezdés a) pontja szerinti beolvadásos kiválással érintett tankerületek és a befogadó tankerületi központok
...
2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról - részlet (a hatályos állapot)
...
1. Az oktatási nyilvántartás
1. § (1) A közneveléssel, a szakképzéssel, a felsőoktatással, a felnőttképzéssel, az azokkal összefüggő pályakövetéssel és diplomás pályakövetéssel, továbbá a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos közfeladatok ellátásához, az érintettek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének támogatásához, a nemzetgazdasági szintű tervezés megalapozásához, illetve az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni.
(2) Az oktatási nyilvántartás elektronikus formában létrehozott közhiteles nyilvántartás, amelynek célja
a) a természetes személy oktatási nyilvántartásban kezelt 2. § szerinti személyes adatainak azonosítás, ellenőrzés, az adat pontosítása, időszerűségének biztosítása céljából való megfeleltetése az adatokat nyilvántartó szerv adataival;
b) a szakrendszeri nyilvántartások ágazati működtetése, ennek keretében a szakrendszeri nyilvántartásokban kezelt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az oktatási azonosító szám útján megszemélyesített
ba) adatok elektronikus ügyintézés szerinti egységes adatszolgáltatásának, információátadásának megteremtése,
bb) adatoknak - személyes azonosításra alkalmatlan módon - megvalósuló összekötése, rendszerezése;
bc) adatok statisztikai célú, tudományos kutatás céljára történő felhasználása.
...
3/A. § (1) A természetes személynek egy oktatási azonosító száma lehet, továbbá egy oktatási azonosító számhoz egy természetes személy tartozhat.
...
3/B. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban szereplő személy adatait az oktatási nyilvántartásba történő legelső bejegyzést követő nyolcvanadik év utolsó napjával, elhunyt személy esetén a halál tényének az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv tudomására jutásától számított ötödik év utolsó napjával törli.
2. Az oktatási nyilvántartás szakrendszerei
...
4. § (1) Az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai:
a) a köznevelés információs rendszere,
b) a szakképzés információs rendszere,
c) a felsőoktatási információs rendszer,
d) a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere,
e) a pedagógiai szakszolgálatok által alkalmazott integrált nyomon követő rendszer,
f) az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere,
g) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása,
h) a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása,
i) a pályakövetési rendszer,
j) a diplomás pályakövetési rendszer (a továbbiakban: DPR).
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:
a) gyermek-, illetve tanulói nyilvántartás (a továbbiakban együtt: tanulói nyilvántartás);
b) pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottak és óraadóként foglalkoztatottak nyilvántartása (a továbbiakban együtt: alkalmazotti nyilvántartás);
c) a középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartása;
d) a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere;
e) az érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról vezetett központi érettségi nyilvántartás;
f) a tanulói teljesítménymérések megszervezéséhez szükséges adatok, valamint az országos mérési eredmények nyilvántartása;
g) az országos köznevelési szakértői névjegyzék;
h) az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék;
i) a köznevelési szaktanácsadói névjegyzék;
j) a pedagógus-továbbképzési nyilvántartás;
k) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési nyilvántartás;
l) a pedagógusminősítési nyilvántartás;
m) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv feladatkörébe tartozó tanulmányi és művészeti versenyek nyilvántartása;
n) az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartása;
o) a tanköteles gyermekek nyilvántartása.
a) a szakképzési intézménytörzs,
b) a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása,
c) az alkalmazotti nyilvántartás,
d) a szakmai vizsga és a képesítő vizsga adminisztrációs rendszere, valamint az oklevelekről, a szakmai bizonyítványokról, a képesítő bizonyítványokról és a törzslapkivonatokról vezetett központi vizsganyilvántartás,
e) az oktatói továbbképzés nyilvántartása.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:
a) a felsőoktatási intézménytörzs;
b) a felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs;
c) a felsőoktatási felvételi alrendszer;
d) a hallgatói személyi törzs.
(3a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:
a) a felnőttképzési intézménytörzs,
b) a képzési és személyi törzs.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szakrendszerek további, jogszabályban meghatározott, személyes adatokat nem tartalmazó alrendszereket, alkalmazásokat tartalmazhatnak.
(5) Az oktatási nyilvántartás egyes szakrendszerei, valamint annak egyes alrendszerei célhoz kötötten, álnevesített formában, szakpolitikai stratégiai döntés-előkészítés, elemzés, tervezés céljából összekapcsolhatók, továbbá az azokban kezelt adatok célhoz kötötten egymás között átadhatók.
...
3. Az oktatási nyilvántartásba történő adatszolgáltatás
...
3/A. Az oktatási nyilvántartáshoz kapcsolódó egyéb adatkezelés
...
4. Az oktatási nyilvántartáshoz való hozzáférés, adattovábbítás
...
5. Záró rendelkezések
...
1. melléklet - A köznevelés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
...
1/A. melléklet - A szakképzés információs rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
...
2. melléklet - A pedagógiai szakszolgálatok által alkalmazott integrált nyomon követő rendszer
...
3. melléklet - A felsőoktatási információs rendszer személyes adatokat kezelő alrendszerei
...
3/A. melléklet - A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere személyes adatokat kezelő alrendszerei
...
4. melléklet - Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere
...
5. melléklet - A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása
...
6. melléklet - A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása
...
⇐ 024 - Egyenlő bánásmód törvény ⇑ HA főoldal ⇑ CsOM főoldal ⇑ 000 - Tartalom ⇒ 026 - Szakképzési törvény