Hajnal Anna oldala - Ha érdekel a jövőd...
A Csanyteleki-féle Oktatási Modell vitája
EGYIK SZÉLSŐSÉG
képviselői
ARANY KÖZÉPÚT
képviselői
MÁSIK SZÉLSŐSÉG
képviselői
Milyen társas orientációra irányuljon a nevelés?
(Individualizmus vagy kollektivizmus?)
...SZÓLJ HOZZÁ!
vita@hajnalanna.hu
...SZÓLJ HOZZÁ!
vita@hajnalanna.hu
...SZÓLJ HOZZÁ!
vita@hajnalanna.hu
Az egyén érdekeire és igényeire.
      "Az individualista kultúra tagjai olyan értékeket sajátítanak el társadalmi beilleszkedésük során, mint a függetlenség, teljesítmény és eredmények, illetve magukat önálló egyénként kezelik a csoporton belül." (Gudykunts és mtsai., 1996)
      "Az euro-amerikai területeken főként a függetlenségi kulturális modell érvényesül, amelyben az egyén fő jellegzetessége, hogy önálló, másoktól elhatárolt, összefüggő és állandó entitás, gondolatait és céljait egyéni sikereinek érdekében maga alakítja, s a csoportnyomásra inkább akadályozó, mintsem serkentő vagy éppen iránymutató tényezőként tekint." (Fiske-Kitayama-Markus-Nisbett, 2006)
      Az individualizmus személyiségre kifejtett hatásai: magas önbizalom, saját célok mások elé helyezése, felelős döntési szabadságra való törekvés, autonómia, önmegvalósítás, egyedi vélemény, független viselkedés, személyes sikerre való törekvés, versengési hajlam, direkt kommunikáció, asszertivitás, másoktól való különbözőség érzése, egyszerre több csoporthoz tartozás igénye. (Csukonyi, 2008)
Hajnal Anna - 2020.04.17.
Legyen egyensúlyban a kettő.
      "...nem egy dimenzió két végpontjaként, hanem a kétdimenziós modellel írható le az individualizmus és kollektivizmus jelensége... mind az individualista, mind a kollektivista értékek azonos fontossággal is jelen lehetnek az egyén értékrendszerében, mivel az individualizmus és kollektivizmus skálák korrelációja (corr = 0,042) első vizsgálatunkban azt mutatta, hogy a két dimenzió egymástól független." (Csukonyi-Sallay-Münnich, 1999)
      "1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely... a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket... nevel." (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)
      A "boldogsághoz" szükség van az individualizmusból táplálkozó önmegvalósítás örömére és a kollektivizmusból származó "másoknak való segítés" örömére egyaránt. A szélsőségesen individualista egyének mindig magányosnak fogják érezni magukat, a szélsőségesen kollektivisták pedig nem tudnak felülkerekedni azon a lappangó érzésen, hogy nem valósították meg álmaikat, életük céltalan volt.
      Egy oktatási rendszer nevelési céljaiban a két személyiségjegy párhuzamos, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes fejlesztését, illetve ezek minimális szintjének elérését kell megfogalmaznunk. Ezek elérése biztosíthatja az egyén és családja, az egyén és társas (baráti, ismerősi, iskolai, munka) környezete, az egyén és a társadalom kapcsolatának stabilitását, sikerét (közös sikerüket).
Hajnal Anna - 2020.04.17.
A közösség érdekeire és igényeire.
      De melyik közösségre? Szűkre, tágra vagy akár a legtágabbra? A családra, nemzetre vagy az emberiségre?
      "...a kollektivista kultúra a harmónia és szolidaritás értékeit hangsúlyozza tanításaiban; a társadalom tagjai másokkal szoros összefüggésben álló személyként tekintenek magukra, akik elsősorban csoportalkotók, mintsem egyének." (Gudykunts és mtsai., 1996)
      "A kollektivista "mi kultúrában" az emberek születésüktől kezdve egy olyan csoporthoz tartoznak, akik szorosan összetartoznak, és egymástól kölcsönösen függenek. A csoport iránti lojalitás az egyik legfontosabb dolog az egyén számára, hiszen ez biztosít számára védelmet. A kollektivizmus neveltjei kerülik a nyílt konfliktusokat; a harmónia, a csoport békéje és fejlődése sokszor a személyes célok elé helyeződik, illetve a személy egy kapcsolatokkal rendelkező, elkötelezett és képlékeny én, aki elsősorban csoporttagként definiálja magát, mint önálló egyénként. A kollektivista normák, szabályok mindenki számára megmutatják a helyes és elfogadott viselkedésmódokat, amellyel az egyén nem zárja ki magát a szoros kapcsolatrendszerből, hanem építő és hasznos tagja lehet a csoportnak." (Fiske és mtsai., 2006)
      A kollektivizmus személyiségre kifejtett hatásai: erős csoporthoz tartozási igény, erős normakövetés, saját célok feláldozása a csoportérdekekért, konfliktuskerülés, hierarchiák elfogadása, érzelmek visszafogása, nondirekt kommunikáció, távolságtartás más csoportoktól, önbecsülés, jó közérzet. (Csukonyi, 2008)
Hajnal Anna - 2020.04.17.
LAP ELEJE   FŐOLDAL